Érpatak, 2013, Magyarország




A commmunity.eu február 9-én adott hírt arról, hogy „Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere szombat délután a Kitörés (Becsület) Napja alkalmából tartott neonáci megemlékezésen rendőrökkel vezettette ki a teremből a coMMMunity.eu tudósítóját, Tódor Jánost és az érpataki TASZ-pont aktivistáját, Szöllősi Gábort.” „Csegány Szilvia, az újfehértói rendőrőrs nyolc rendőrrel helyszínre érkező vezetője sem kívánt felelni arra a kérdésre, hogy miként lehet egy neonáci rendezvényt önkormányzatinak nevezni. Mint ahogyan arra sem, hogy miért a község általános iskolájában kerül sor a rendezvényre, amelyen egy betiltott félkatonai szervezet tagjai rendőrségi asszisztálás mellett vesznek rész. Nem kaptunk választ arra sem, hogy miért egy katonai jelmezt viselő, zavart állapotú személy irányítja a rendőri intézkedést Érpatakon.”

Az Élet és Irodalom e heti számában olvashatják Tódor János beszámolóját az esetről (az előzményeket lásd az atlatszo.hu háromrészes cikksorozatában: Egy Szálasi-hívő polgármester ámokfutása – I, II, III. rész). Bolgár György Tódor Jánossal készült interjújához pedig az alábbi videó szolgál illusztrációként.


 

Tódor János riportja, ahogy a videó is az érpataki „Becsület-napi” megemlékezésen készült. Amelyre így invitált a falu polgármestere:
 

Becsület-napi megemlékezés Érpatakon

„Dicsőség a hősöknek. Vérükből új hajtás sarjad.
Szent emléküket örökké szívünkben őrizzük.

MEGHÍVÓ

A II. világháború végén a Budapestet körülvevő pokoli ostromgyűrűből való
1945. február 11-ei hősi kitörés évfordulója alkalmából
harmadik alkalommal
BECSÜLETNAPI MEGEMLÉKEZÉST ÉS
FÁKLYÁS KITÖRÉS-EMLÉKTÚRÁT
SZERVEZÜNK ÉRPATAKON

„Mert a hősök példája alapján
az alkudozás és a megadás helyett ki kell törni!
Nekünk is ki kell törnünk a háttérhatalmak szélsőségesen hazug liberális ’szakértői’, hazaáruló politikusai, és a nemzetek elrabolt vagyonából fenntartott népbutító lakájmédiái által a nemzetmegsemmisítés céljából felállított történelem-hamisítások, tudat- és lélekmérgezések ostromgyűrűiből.”

Ünnepi beszédet mond:
Lipusz Zsolt történelemtanár, publicista
Vitéz Erdei József szónok, a Gróf Wass Albert társaság elnöke
és Érpatak polgármestere

A fáklyás emléktúra az ünnepség után kezdődik, és kb. 19 ºº óráig tart.
helyszíne: a korabeli harci állások környéke, hossza: kb. 7 km

Minden kegyelettel emlékező honfitársunkat szeretettel várja
Érpatak Község Önkormányzata nevében

Dr. Orosz Mihály Zoltán
Érpatak polgármestere”


A polgármester (jobbról a második) és mai harcostársai
 

A Galamus híreiben az érpataki polgármester háromszor szerepel – ha nem számítjuk a konyári tanár esetét*

2010. szeptember 24-én a közbiztonságért tartott nagygyűlést és demonstrációt a Jobbik Miskolcon; a résztvevők végigvonultak a sétálóutcán, majd az egyik áruház előtti területen megkoszorúzták a „Cigánybűnözés áldozatainak emlékére” feliratú táblát, amelyet ideiglenesen állítottak fel. Ezen a nagygyűlésen mondta azt Szegedi Csanád [akkor még] jobbikos európai parlamenti képviselő, hogy közrendvédelmi telepeket kell létrehozni, és jogszabályszerűen ki kell Miskolcról zárni a garázda elemeket; akik képesek integrálódni, azok visszatérhetnek a társadalomba, akik pedig nem, ott töltik az életüket „kettős kordonnal, szögesdróttal körbevéve, csendőrökkel, este 10 óra után kijárási tilalommal”. A körülbelül 350-400 fős tömeg előtt beszédet mondott Volner János jobbikos országgyűlési képviselő és Orosz Mihály Zoltán, Érpatak független polgármestere is.

2010. október 3-ai hírünk arról szólt, hogy az önkormányzati választáson újraválasztották Érpatakon a polgármesteri tisztségre Orosz Mihály Zoltán, független jelöltet.

2011. november 15-én Vona Gábor Jobbik-elnök pártja több képviselőjével és kistelepülési polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatót arról, hogy a Jobbik szerint az önkormányzatok átalakítása során falurombolás zajlik. Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester is beszélt, arról, hogy a hatósági jogkörök elvonásával lefegyverzik, a köztisztviselői kar „szétkergetésével” pedig a „hadseregétől fosztják meg” az önkormányzatokat, amelyeknek ráadásul az önrendelkezési jogát is csorbítják.


A polgármester és az utánpótlás
 

Érpatak és a polgármestere a sajtóban – néhány írás a sok közül

origo.hu, 2013. január 9.: Egy alattvaló ne ugráljon (a polgármester módszereiről, a cigányokról és a közmunkáról)

origo.hu, 2013. február 13.: Helyreigazítás Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester ügyében. „A kérdéses tavalyi szociális rendelet – amelyet a Kúria több pontban is jogszabálysértőnek talált – a függönycsere időpontjait nem szabályozta volna, hanem a következők szerepelnek benne: „Az életvitelszerűen lakott ház vagy lakás valamint udvar tisztántartása körében a jogosult köteles gondoskodni, legalább heti rendszerességgel a ház vagy lakás udvarának valamint a lakóépület belső helyiségeinek felsepréséről, az összegyűjtött szemét, hulladék, törmelék zárt edényben vagy zsákban összegyűjtéséről és elszállításáról, szükségszerinti rendszerességgel de legalább heti 1 alkalommal a ház vagy lakás berendezéseinek és rendszeresített tárgyainak, eszközeinek és a belső burkolatainak a portalanításáról és lemosásáról, az összegyűjtött szennyes ruházat kimosásáról, a konyhai edények elmosogatásáról, szükségszerinti rendszerességgel a házban található ágy- és asztalnemű mosásáról, tisztításáról, legalább negyedévi rendszerességgel a ház vagy lakás nyílászáróinak, ajtóinak, ablakoknak a lemosásáról, üvegek fényezéséről.”

168 óra, 2012. november 20. Helyreigazítás (a Zéró tolerancia, szigorú büntetések. Az érpataki modell egészen testközelből című cikk miatt, amely nem érhető el a 168 óra honlapján). „A 2012. január 5-én megjelent riportban valótlan kijelentés volt az, hogy az egyik dolgozónak a munkaviszonya azért lett megszüntetve, mert nem a polgármesterre szavazott, valamint valótlan az a közlés is a polgármesterre vonatkoztatva, hogy hőségriadó alkalmával nem lehetett leülni az árnyékba, és ha nem azt írják, nem azt csinálják, amit a polgármester akar, akkor elviszik a gyereket a családtól. Valótlan állítás volt az is, hogy a polgármester az egyik riportban nyilatkozónak elvitte a pénzét, és felgyújtotta a kunyhóját, az iskolából kitiltotta a görög katolikus papot, és lovas szobrot akart magának állíttatni.”

Népszabadság online, 2012. március 19.: Helyreigazítás (a NolTV videoriportja miatt). „Anyagunkban helyi lakosok elmondták azt is, hogy a polgármesteri hivatal ajtaján a cigányok nem mehetnek be, csak a magyarok. A valóságban a hivatalba engedélyre (és csakis az után) be lehet menni ügyfélfogadási időben, ügyintézés céljából. Az engedély megadása nem faji-származási alapon történik.”

Index, 2011. augusztus 17.: Robbanáshoz vezethet az érpataki modell. „Lehet-e jobb világot teremteni megfélemlítéssel? A rendteremtésen, a törvények szigorú betartatásán alapuló érpataki modell szimpatikus lehet akár a szociálisan érzékeny olvasónak is. A szociális szféra szakértői azonban rámutatnak: az érpataki polgármester 18-19. századi elveket hoz vissza, az ember bűnösségét hangsúlyozza, és a megoldás a totális állami kontrollt jelenti. Az érpataki modell kritikája.”

Index, 2011. július 18.: Aki nem érti, annak bele kell verni a fejébe. „Az érpataki modell néven elhíresült rendteremtési metódus egyre népszerűbb az ország kisebb településein. Orosz Mihály Zoltán polgármester szigorú módszerét követné Gyöngyöspata vasárnap megválasztott jobbikos vezetője is.”

Hírszerző, 2007. december 16.: Árpádsávos karszalagban virított a polgármester. „A Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg egy-egy egyenruhás osztaga vonult fel szombaton a szabolcsi Érpatakon, a község polgármestere árpádsávos karszalagot viselve kísérte a felvonulást.”


Egy a jelszónk
A fotók a becsületnapi rendezvényen készültek, forrásuk Érpatak község honlapja

* A konyári tanár felszólalása Érpatakon

A szerk. megj.: Lehet, hogy rajtam kívül ezt már mindenki tudja, csak én vagyok elmaradva egy brosúrával, mindenesetre én most fedeztem fel – Érpatak község honlapját nézegetve –, hogy ama bizonyos konyári tanár (lásd: A politikai és a hétköznapi rasszizmusról, illetve A Klik elnöke elbocsátotta a konyári tanárt) milyen érpataki rendezvényen szólalt fel. A rendezvény az Érpataki Modell Országos Hálózatának megbeszélése volt. Íme a bizonyíték:

Egy kép a konyári tanár felszólalását megörökítő videóból:


És egy kép Érpatak község honlapjáról:


Az Érpataki Modell Országos Hálózatának megbeszélésére a község honlapjának hirdetménye szerint „olyan rátermett, és a saját településének felemelkedése mellett elkötelezett leendő közjogi frontharcosokat várunk, akik az erkölcsi, jogi és szakmai támogatásunk segítségével el merik kezdeni a küzdelmet a munkájukat nem végző hatóságokkal, köztisztviselőkkel szemben. A jelentkezők itt beszélhetnek azokkal a ’frontharcosokkal’, akik egymás munkáját segítve kitartóan dolgoznak saját településük élhetővé tételéért.”

Arról nem szólt a konyári tanár rendkívüli felmentéséről kiadott közlemény, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ indított-e vizsgálatot a rendezvény ügyében is, amelynek résztvevői „hálás közönségként végigkuncogták az előadást”. Ugyanis az Érpataki Modell Országos Hálózata így néz ki:


A konyári „bázis” mellett van miskolci, gyöngyösi, jászberényi „bázis” is, és van egy Budapest VIII. kerületében is. Sőt, a modell "első szakmai konferenciájának és tagtoborzásának sikeres megrendezése által" új tagokkal bővült az "országos hálózat". És nem alaptalan a feltételezés, hogy az érpataki modell „frontharcosai” hasonlóképpen gondolkoznak, beszélnek és működnek minden „bázison”.


2010. június 3.: „Érpatak Község Trianon kereszt visszaállítási ünnepséget szervezett” Érpatak Zsindelyes tanyán
forrás: Szabolcs Online


Érpatak, a Rend városa

Érpatak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Újfehértótól 7 km-re, Nyíregyházától 20 km-re, Debrecentől 35 km-re található. Lakóinak száma 2010-ben 1734 fő. A község 600 lakóházból áll, 95 százaléka vezetékes vízzel, 75 százaléka vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60 százaléka aszfalttal, 20 százaléka útalappal ellátott. A telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település. 2001-ben a település lakosságának 95 százaléka magyar, 5 százaléka cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A lakosság háromnegyed része földművelésből és állattenyésztésből (szarvasmarha, juh) él. Jellemző növénykultúra a dohány, a napraforgó, a paradicsom és az uborka. Az érpataki Zsindelyes tanya pálinkafőzdéjének termékei Zsindelyes márkanév alatt mára már országos és nemzetközi ismertségre tettek szert.

(Forrás: Wikipédia és Érpatak honlapja)

(mzs)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!