rss      tw      fb
Keres

WSJ-blog az MNB elnöke elleni újabb támadásról




A The Wall Street Journal Felzárkózó Európa című blogrovatában Fehér Margit cikkét közölte A magyar számvevőszék támadja a központi bank függetlenségét címmel.

A magyar központi bank függetlenségébe legutóbbi hatóságként a magyar számvevőszék avatkozott be, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa, hogy a közpénzekből működő intézmények megfelelően használják fel a közpénzeket.

A Számvevőszék a központi banknál lefolytatott, előre bejelentett vizsgálat után azt állította, hogy a Magyar nemzeti Bank illegálisan járt el, amikor adatokat küldött az IMF-nek a magyar kereskedelmi bankokról ezek írásos hozzájárulása nélkül.

Múlt héten a hatóság kéretlen tanácsot adott arról, hogy milyen monetáris politikát kellene folytatni ahhoz, hogy az kevesebbe kerüljön az adófizetőknek. A központi bank bármely veszteségét az állami költségvetésből finanszírozzák.

Magyarország kormánya erősen elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiányát az EU tolerancia-határa alatt tartsa, hogy továbbra is hozzáférhessen az uniós alapokhoz, amelyek a pénzhiányban szenvedő kormány számára a közbefektetések finanszírozásának és a növekedés támogatásának első számú forrását jelentik.

A kormány attól tart, hogy egy az EU által a GDP 0,5 százalékára becsült 2013-as központi banki veszteség, amelyet a 2014-es költségvetésből kell majd finanszírozni, csökkenti Magyarország esélyét arra, hogy kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárásából, ami oda vezethet, hogy az ország veszít az uniós alapokból. Magyarország ellen azóta folyik eljárás a túlzott deficit miatt, amióta 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.

„A központi bank Banktörvényben rögzített elsődleges mandátumának végrehajtását – az árstabilitás biztosítását és fenntartását – nem befolyásolhatja az, hogyan hat ez a központi bank nyereségességére” – írta a bank közleményében.

A vitában és a kéretlen tanácsban – amely inkább az árstabilitás biztosításának költségeire, mint a bank működési kiadásaira vonatkozott – a pénzügyi piacok árulkodó jelet láttak az esetleg bekövetkező monetáris politikára nézve. Orbán Viktor miniszterelnök néhány hét múlva új embert nevez ki a központi bank élére. Simor András, a jelenlegi kormányzó hatéves mandátuma március 3-án lejár.

„A központi bank és a számvevőszék közötti csörte nyomán fokozódnak az aggodalmak (a piacon), hogy korlátozni fogják, hogy mennyi pénzt helyezhetnek el a kiskereskedelmi bankok a központi bankban két hétre” – mondta egy kötvénykereskedő.

Amennyiben ezeket az összegeket korlátoznák, a forint jelentősen gyengülne, és zuhanna a hozam, amelyet a kormány fizet a befektetőknek a rövid távú kötvényekért.

Ez súlyos következményekkel járhatna. Magyarországnak, amelynek a GDP-hez viszonyított adóssága a legmagasabbak között van Közép-Kelet-Európában, és amelynek az IMF-fel a biztonsági hálóról folytatott tárgyalásai gyakorlatilag megállapodás nélkül értek véget, vonzóan magas kamatot kell fizetnie az adósságára ahhoz, hogy a befektetők megvásárolják.  A kiskereskedelmi bankok jelenleg korlátlan összeget helyezhetnek el a központi bankban két hétre, és ez a központi bank legfontosabb eszköze a bankszektorban lévő likviditás mértékének ellenőrzésére.

Minden hónapban, amikor a központi bank dönt az irányadó kamatról – a kéthetes betétek kamatáról –, az illetékesek meghatározzák, mennyi a megfelelő kamat a bankok számára, amikor felesleges pénzeszközeiket elhelyezik a központi bankban. Ilyen módon a központi bank likviditást szivattyúzhat ki vagy be a rendszerbe, hogy gyengítse vagy erősítse a forint árfolyamát, amelynek viszont hosszabb távon nagy valószínűséggel kihatása lesz az inflációra.

A kiskereskedelmi bankok által a központi bankban két hétre elhelyezett összegek 2008-tól 2011-ig, a pénzügypiaci válság kitörése előttig több mint ötszörösükre nőttek. A központi bank 2009 és 2011 között 695,7 milliárd forintot (3,23 milliárd dollárt) fizetett ki a kéthetes bankközi betétekre – állapította meg a Számvevőszék. Az irányadó kamat jelenleg, hat hónap alatt hat egymást követő csökkentés nyomán, évi 5,5 százalékon áll.

A kéthetes betétek összegének korlátozásával a kormány ugyanakkor rákényszerítheti a kiskereskedelmi bankokat, hogy más megoldást találjanak arra, hogy jövedelemhez jussanak felesleges készpénzük fejében, például hogy magyar államadósságot vásároljanak vagy hitelezzenek a háztartásoknak és a társaságoknak, ami elősegítené a növekedést. Magyarország gazdasága 2012-ben 1,7 százalékot zsugorodott.

Ám a kéthetes bankközi betétek összegének limitálása a monetáris könnyítés olyan formája lenne, amely jelenleg nem esne egybe a központi bank 3 százalékos, középtávú inflációs céljának követésével – világított rá Simor András jegybankelnök Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének írt négyoldalas levelében.

Az intézkedés nem csökkentené a költségvetési kiadásokat, és nem is segítené elő a növekedést. A központi bankban elhelyezett bankközi betétek nem csökkennek, hacsak nem csökkennek Magyarország devizatartalékai. A január végén 34,4 milliárd eurót kitevő devizatartalékok csak akkor csökkenhetnek, ha csökken Magyarország külföldi adóssága és javul a kockázati profilja – írta Simor.

(hj)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!