Ha én kormány lennék 35.
- Részletek
- Napi apró
- 2013. február 20. szerda, 03:49
- Andor Mihály
Ha én kormány lennék, és szívemnek kedves édes gyermekemről, egyetlen általam elismert tárgyalófelemről, a Hallgatói Önkormányzatról kiderülne, hogy rosszalkodott, először bosszankodnék.
Megdorgálnám: miért nem vigyázol jobban, édes fiam a kényes listáidra? Odáig rendben van, hogy a gólyákról kideríted, zsidó vagy nem zsidó, szereti-e apukádat vagy nem, de micsoda iratkezelés folyik nálad, hogy illetéktelen kezekbe tud kerülni a lista! Igazán megtanulhattad volna tőlem, hogy információk csak hozzám szivároghatnak, tőlem soha! Még szerencse, hogy annyi lélekjelenléte volt, hogy kapásból letagadta.
Miután kibosszankodtam magam, és jól letoltam a kölyköt, kénytelen lennék beindítani a védelmi rendszert. Mert akárhogy viselkedett, mégiscsak az én gyerekem. Nem engedhetem, hogy baja essék. Mielőtt megbíznám rendőrségemet és ügyészségemet, hogy vállvetve nyomozzanak, és rekordidő alatt ne derítsék ki a kiszivárogtatott dokumentum hitelességét, azért szólnék a gyereknek, hogy tüntesse el az összes Excell-táblából a törvénytelen bejegyzéseket, de gyorsan. Az eredetit pedig jól tegye el, fog az még kelleni. Ezután bizonyítsák be a rágalmazók, hogy a nyomozók megérkezéséig rejtélyes úton kitörlődött adatok tényleg léteztek.
Miután nem tudnák bizonyítani, főügyészemmel ismeretlen tettes ellen vizsgálatot indíttatnék. A vád illetéktelen behatolás és rágalmazás lenne. Mire eljutna az ügy a vádemelésig, addigra a bírósági reformom is végigfutna a rendszeren, nem járnék úgy, mint Ibolyával.
Vagy mégis inkább rendes vizsgálatot rendelnék, nehogy a fejemre nőjön a gyerek? Még ráérek eldönteni.
(Andor Mihály)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
