Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. február 20.



Bolgár György kérdései 2013. február 20-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy Gyurcsány Ferenc tegnapi évértékelőjében együttes március 15-i demonstrációra szólította fel az ellenzéket. Egyúttal közölte, a DK mindenképpen részt akar venni az ellenzéki választási összefogásban, ugyanakkor a kormányzati szerepvállaláshoz nem ragaszkodik. Út a kompromisszumhoz?

Itt jegyzem meg, vasárnap délután háromkor a Klubrádió melletti tüntetést rendezünk a Batthyány örökmécsesnél. Hadd szóljon, hadd szóljunk. Egyébként a facebookon 11 158-an kedvelnek már bennünket, legyenek ők ott is a téren, és legyenek még többen a Batthyány örökmécsesnél mindannyian, akik szeretik a Klubrádiót, és aggódnak miattunk.

Következő témánk, hogy nevekkel is kikerült a netre a bölcsészkari Hallgatói Önkormányzat diáklistája származási jellemzésekkel. Mi folyik ebben az országban?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek tiltását. Vajon mit fognak látni az utcán tömegével? Vörös csillagot vagy nyilas és a horogkereszteket?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint ne taníthasson erkölcstant az iskolákban az a tanár, aki elvált vagy élettársi kapcsolatban él, nem nevel gyereket vagy dohányzik. Mi van?

És végül beszéljük meg, hogy leáll az ócsai program, nem építenek több házat a kilakoltatott devizaadósoknak. Totális kudarc rengeteg pénzért?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Megint tönkretennék a nagyüzemeket
Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő az MSZP mezőgazdasági szakpolitikusa, volt államtitkár

Bolgár György: - A Magyar Nemzet mai számában, az első oldalon jelent meg egy érdekes információ, mégpedig azzal a címmel, hogy „Tönkretennék a nagyüzemeket”. Itt a mezőgazdasági nagyüzemekről van szó, és e szerint nem is csak értesülés ez, mert van egy készülő üzemgazdálkodásinak nevezett törvény, ebből a 75. paragrafust idézték, egy képen is bemutatták. E szerint a tervezet szerint törvénnyel kényszerítenék a nagy agrárgazdaságokat arra, hogy öt éven belül mondjanak le az 1200 hektárnál nagyobb földterületeikről. Akár a saját tulajdonukban van, akár csak bérlik ezeket. A dolog nem teljesen a semmiből érkezett, mert a kormány valami ilyesfélét akar, ez a földtörvényből is kiderült. Mi az, ami ebben az úgynevezett üzemgazdálkodási törvényben több az eddiginél?

Gőgös Zoltán: - Az, hogy nem várják meg, amíg lejárnak a bérleti szerződések, hanem egy ötéves átmenettel minden hatályban lévő szerződést fel kellene bontani.

- Ez furcsa módon úgy látszik még a Magyar Nemzet tetszését sem nyerte el. Ugyanis a címoldalon kezdődő tudósítás és értesülés lényegében arra fut ki, hogy ezzel tönkretennék az exportra termelő és legkorszerűbb módszerekkel gazdálkodó magyar vállalatok, illetve termelők és gazdaságok többségét. Tehát mintha még a kormányhoz közel álló erők egy részének sem tetszene ez a tervezet.

- Igen, mert aki épeszű, az nem csinál ilyet, ez teljesen nyilvánvaló. Egyébként ez a történet előjött a földtörvény-vitában. Nyilván a földtörvényt vitatjuk már június óta, egyelőre nem sok mindenre mentünk vele. De az ezerkétszáz hektár abban is benne van, tehát ilyen szempontból nem új ez a dolog.

- Ezért mondtam, hogy erről már hallottunk, csak ezek szerint az az újdonság, hogy öt éven belül ki is kényszerítenék.

- Igen, csak az a furcsa, hogy amikor a Jobbik és az LMP felvetette, hogy egy bizonyos határidővel szűnjenek meg a mostani hatályos szerződések, akkor erre a kormány képviselője azt mondta, hogy visszamenőleges jogalkotást nem akarnak, az nem lenne jó. Most az finom kifejezés, hogy nem lenne jó, el lehet azt képzelni, amikor minden bank első kérdése egy beruházásnál – a kilencvenmilliárdos állattartás-fejlesztést egyébként pont most a kormány is meghirdetett és el is bírálta –, hogy mennyi van még a földbérleti szerződésekből. Akinek tíz évnél rövidebb ideje van, azok általában nem hitelképesek. Azért, mert nem térül meg a földbérleti időszak alatt a beruházás, utána meg kétséges, hogy ha nem marad föld, akkor majd miből fizeti vissza.

- Gyakorlatilag a következő öt évre ezen gazdaságok jelentős részét anyagilag tönkretehetné, nem egyszerűen csak akkor, amikor eladják.

- A bankok nem várnák meg az öt év végét. Ahogy a törvény megjelenne, azonnal felbontanák a finanszírozási szerződéseket – teljesen jogosan egyébként –. és rögtön megkezdődne az állatállomány leépítése. Ugyanis itt mindenki azt gondolja, hogy ez az ezerkétszáz hektár milyen sok, hogy ez miért nem elég. Azért, mert Magyarországon úgy áll fel az állattartási rendszer, hogy nagyüzemekben és nagy telepeken vannak az állatok, mert a kisgazdaságok nem tartanak állatot. Menjen el mindenki vidékre, nézzen körül, ami tehén meg disznó van Magyarországon, az nagy cégeknél, nagy telepeken van. Ez is megszűnne, ezzel játszik, aki ilyet akar. Minden ilyen durva beavatkozás abba az irányba tolja el a gazdaságot, hogy a sokkal egyszerűbb növénytermesztést választja majd mindenki, így a minőségileg leggyengébb földeket rögtön visszaadják a tulajdonosnak, hogy csináljon amit akar, de nyilván a bérleti díj töredékéért tudná utána bérbe adni valakinek, ha egyáltalán bérbe tudná. És akkor hat-hét ember – egyébként a családi gazdaságoknál általában két-három –, művelné az ezerkétszáz hektáros földet. Ez százezer munkahely, tehát itt ezzel játszanak, és ezt egyszerűen nem értjük. Ez egy provokáció lehet, de engem nem nyugtat meg az, amit a miniszter most délután egy videointerjúban mondott, hogy nincsen ilyen tervezet a minisztériumban. A földtörvény sem jött meg a minisztériumba készen, hanem valamilyen ügyvédi iroda írta, és ha a miniszter nem tud róla, az nagy baj, de el tudom képzelni, hogy vannak ennél magasabb kormányzati szándékok, amikbe nem biztos hogy beavatták a minisztert. De nagyon remélem, hogy nem így van.

- Nem biztos, hogy mindent el kell hinnie első hallásra.

- Így van, de nem cáfolta, nem kért helyreigazítást a Magyar Nemzettől. Meg kell nézni azt a videointerjút, abban elmondta, hogy miért nem akarják a nagyüzemeket, de támogatni fogják a családi gazdaságokat. Azért egy rúgást megint kaptak ebben az állítólag őket védő interjúban is, amit senki nem ért. Tehát hogy miért kell azt a szektort bántani, mert szinte most már az az agrárium egyetlen olyan területe, ami valóban exportképes terméket csinál.

- Nem lehet elképzelni egy olyan mezőgazdaságot, ahol kisebb földterület mellett mégis tőkevonzó képességeket mutató gazdaságok jelennek meg, amelyek tudnak állatokat tartani megfelelő számban, megfelelő technikai és műszaki színvonalon és minőségben? Nincs olyan példa mondjuk Európában, hogy ezerkétszáz hektárnál kisebb méret mellett is lehet versenyképesen működtetni egy gazdaságot?

- Hogyne, van ilyen.

- Az milyen és mi kellene hozzá, hogy a magyar errefelé menjen?

- Szerintem olyan három-négyezer milliárd forint kellene nagyjából.

- Mindez pénzkérdés ezek szerint.

- Nemcsak pénz, szerintem szemléletkérdés is. Már sajnos ott tart Európa is, hogy a bajor paraszt Lengyelországból visz feleséget. Tehát a 365 napos elfoglaltságot nagyon kevesen szeretnék. Mindenki gondoljon a saját gyerekére, aki mondjuk hazajön a diszkóból éjjel egy órakor, aztán elviszi reggel ötkor a tejet. Nekünk el kellett vinnünk annak idején, de ma nem ez a világ van.

- Tehát, ha valaki ragaszkodik a hagyományos paraszti életformához, akkor igazán dolgoznia kell napi huszonnégy órában és akkor a családi gazdaságban, a saját munkaerejének teljes kizsákmányolásával meg egy csomó pénzzel – nyilván hitellel – meg lehet teremteni olyan feltételeket, amelyek mellett az állattenyésztés és a földművelés, növénytermesztés versenyképesen elvégezhető.

- Igen, csak az a baj, hogy a növénytermesztéssel a család nagyon lazán meg tud élni kétszáz hektárból.

- És akkor nem kell halálra dolgoznia magát.

- Akkor nem kell neki hajnalban kelni, tehenet fejni, hanem el kell végezni ősszel a fejtrágyázást, utána a különböző növényvédelmi munkákat, nyáron meg aratni. Közben be kell ülni a szép nagy terepjáróba, amire már lassan majd létrával kell felmenni, aztán körbenézni a világban.

- Magyarán, ezek a nagyobb gazdaságok, nagyobb üzemméretek alkalmasak arra, hogy ne feltétlenül az emberek tömeges kizsákmányolásával, de mégis magas műszaki, technikai és egyéb színvonalon legyen állattenyésztés és növénytermesztés, mert akkor nem kell mindent feláldozni.

- Azért hozzáteszem, hogy Magyarországon ennek van hagyománya hosszú évtizedek óta, nem lehet Lengyelországgal összehasonlítani. Németország keleti felével lehet összehasonlítani, ahol egyetlenegy nagyüzem sem szűnt meg. Senkinek eszébe nem jutott ilyen ostoba törvényeket csinálni.

- Mert nem ideológiai alapon nyúltak hozzá.

- Pontosan. Hanem azt mondták, hogy ha a kapacitás megvan, akkor hagyjuk meg, ez ráadásul rengeteg kistermelőt tud integrálni. Nem kell külön ilyen ostoba ötletekkel előállni, hogy állami integráció kelljen majd ahhoz, hogy valahova be tudja vinni a kistermelő a megtermelt áruját, mert itt megvan ennek az infrastruktúrája. Azt nem akarja megérteni senki ebben az országban, hogy itt nem a nagyüzemek tőkés tulajdonosait féltem én, hanem azt a százezer szerencsétlen vidéki munkavállalót, aki képzettségénél fogva az ég egy adta világon sehol nem tudna elhelyezkedni, ha ez a kapacitás megszűnne. Kiszolgáltatott lesz, lakókocsiban fog élni, és rabszolga lesz.

- Ennek a törvénytervezetnek furcsa módon két politikai oldalról vannak támogatói, a szélsőjobboldali Jobbik, másik oldalról meg a liberális LMP. Más-más okból, de mégiscsak azt mondják, hogy valamiféle kert-Magyarország, naivitásból vagy mítoszokból kiindulva.

- Igen. Ez középről, konzervatív oldalról is megvan, mondjuk Ángyánnál, akinek még az ezerkétszáz hektár is sok.

- Igen, de ő azért margón van a Fideszben. Tehát azt mondanám, hogy ebből a szempontból a régi kisgazdákhoz hasonlít inkább.

- Így van.

- Másfelől viszont, akik ezt a tervezetet racionális alapon ellenzik, az egyrészt az MSZP, másrészt pedig a Fidesznek az a része, amelyet viszont az oligarchákkal azonosítanak. És akkor elő is jön az egyébként jogos kifogás és kritika, hogy bezzeg a Fidesz baráti köre bérletekből meg egyéb módon is gazdagodhat, építheti a nagy birtokait és hamarosan ott találjuk magunkat, hogy néhány család kezében lesz az egész ország. Nem furcsa ez a szövetség mind a két oldalon?

- Azt nem tudom, hogy szövetség-e.

- Legalábbis elvi szövetség, azt mondanám.

- Az elvi szövetség abban van, hogy működő kapacitásokat nem kell megszüntetni azért, mert valami újat akarok csinálni. Hanem hagyni kell egy szerves fejlődést, amely alapján eddig is eljutott már oda Magyarország, hogy a terület nagyobb részét kisgazdaságok használják, negyven százalékát használják nagyüzemek, de azért azt látni kell, hogy tíz darab olyan van, amely tízezer hektár fölött van az ötmillió hektárból. Tehát azért ez nem egy tömeges történet. Itt egyszerűen arról van szó, hogy az ő volumenük akkora, hogy mindenki róluk beszél, és mindenki azt mondja, hogy mennyi támogatást kapnak. Az unióban területi alapon van a támogatás, tehát ezt lehet bántani vagy nem bántani, de az, akinek több van, az többet kap. Ez nem politikai szövetség, nem erről van itt szó.

- Nem, én sem erre gondoltam.

- Én egy Fidesz közeli cégnél dolgoztam, igaz, nem voltam ott, amikor az lett, közben eljöttem. Ez a cég ezerötszáz embernek adott munkát nyolcezer hektáron. A mai napig hatszáz ember körül foglalkoztat. Tehát ez azt jelenti, hogy tizenhárom hektáronként eltart egy embert. Annál a szisztémánál, amit Ángyán meg sokan mások, a miniszter felvázoltak, nincs ilyen, hogy tizenkét hektáronként egy ember. Ott körülbelül száz hektáronként jön ki egy ember, mert állatot nem fog tartani. Tehát én a magyar állattartást féltem az ilyen durva beavatkozásoktól és azon keresztül a foglalkoztatást. Mert a kertészet meg az állattartás az, ahova ember kell. A klasszikus, hagyományos növénytermesztéshez ötszáz, kétszáz vagy háromszáz hektáronként elég egy ember, meg jó gépek. Hiába mondja Ángyán József, hogy háromszáznyolcvanezer ember megél a kisbirtokon, az csak egy statisztikai szám.

- Így van.

- Azokkal ő nem tud kezet fogni. De a százháromezer alkalmazottal kezet lehet fogni.

- Ángyánnak igaza van abban, hogy becsületesen kiáll a földbérletek tisztességes, átlátható elosztása mellett.

- Azzal a részével semmi baj. Csak az ország szétparcellázását próbálja egy olyan statisztikai számmal megmagyarázni, éppen tegnapelőtt is, hogy a nagyüzemek nyolcvanezer embernek adnak munkát, a kisüzemek meg háromszáz-nyolcvanezernek. Csak az a baj, hogy nem megy el falura, nem kérdezi meg a falusi polgármestereket, hogy hány embert foglalkoztatnak a kisüzemek. Az csak egy statisztikai szám, hogy hány órát dolgoznak az ágazatban. Nincsen foglalkoztatás. A százhatmilliárd forintnyi adóból százmilliárdot a társas cégek fizetnek be. Akkor ott nincs jövedelem? Jövedelem nélkül hogy lehet embereknek megélhetést biztosítani?

- Magyarán, ha az ezerkétszáz hektár fölött el kell adni vagy vissza kell adni a tulajdont vagy a bérletet, akkor itt a magyar mezőgazdaság összeomlásának a következő fejezetét fogjuk látni.

- Az állattartás szempontjából biztosan. Tehát kukorica, búza lesz akkor is, mert azt bárki meg tudja csinálni, ahhoz nem kell nagyobb ész, de hogy érdemi állattartásunk nem lesz, az teljesen biztos.

- Na de az az ukrajnai mezőgazdaság. Az nem a dán, hanem az ukrajnai.

- Igen. Ukrajnában hektáros birtokok vannak, velük kellene versenyeznünk.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Rengeteg pénzt pazarolunk a hosszabb, de kevésbé érthető villanyszámlákra
Felméry Gusztáv, a Pro Cliente Menedzsment ügyvezetője

Bolgár György: - Mi ez a menedzsment?

Felméry Gusztáv: - Egy tanácsadó céget jelent, de e tekintetben elég széles spektrummal foglalkozunk, vállalati tréningekkel, fordítással, tolmácsolással és fogyasztóvédelemmel.

- Akkor adjon nekünk tanácsot, legyen szíves. Megváltoznak a közüzemi számlák, méghozzá azt hiszem, kormányrendelettel, lényegében állami utasításra meg kell változtatni a formáját és mást kell közölni a fogyasztókkal. Mi változik és miért?

- Sok minden változik. A számla formátuma is megváltozik, a legszembetűnőbb az, hogy a címzés jobboldalról átkerül baloldalra.

- Ez a Magyar Postának okoz gondot, mert az automatáik nem tudják ott elhelyezni vagy leolvasni.

- Így van. Illetve pontosabban a borítékok kis ablaka is a jobboldalra van pozícionálva, így új borítékokat kell gyártani, ami – ha azt nézzük, hogy havonta több millió energiaszámlát adnak ki – azért nem kevés.

- A borítékgyártóknak jó üzlet lesz, na.

- Valószínűleg igen. De nem egészen értjük ennek az okát. Ez az egyik – mondjuk talán nem is a legfontosabb – változás. Rengeteg új magyarázat is került a számlába. Olyan – számunkra egyébként érthetetlen – dolgok, hogy az Ön energia-felhasználása az előző évhez képest csökkent, nőtt, nem változott, ilyen sor kerül bele, illetve az Ön energia-felhasználása az átlagos lakossági felhasználáshoz képest… Ez megint olyan sor és tétel, amit nem igazán értünk, hogy miért kell.

- Még az elsőt csak-csak tudnám értelmezni, figyelmeztet arra, hogy nahát, úgy látszik, idén jobban fázott. Ennek persze lehet az az oka, hogy hidegebb a tél és ezért többet költök fűtésre. Az is lehet, hogy egyszerűen csak elkezdek féktelenül költekezni, és azt mondom, hogy én akkor is költök még többet világításra meg fűtésre, de a számla figyelmeztet engem, hogy ne tegyem vagy legalábbis tudjak róla.

- A legtöbb ember szerintem, ha akarja, akkor ezt nyilván tudja tartani, fel tudja jegyezni magának.

- Megnézi, hogy mit fizetett például.

-  Vagy a naptárba beírja az, akit ez érdekel. Az egyesületünk, az Energiatudatos Fogyasztók Társadalmáért Egyesület – mert én most ebben a pozíciómban beszélek –, már nagyon sok fórumon, a parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságában, különböző médiumokban nagyon sokszor elmondtuk, hogy csináltunk egy kutatást, felmérést a lakosság körében, és egyértelműen az az eredmény jött ki, hogy a lakossági fogyasztók egyszerűbb, rövidebb, átláthatóbb számlát szeretnének, amiben nincsenek értelmezhetetlen kitételek. Megmondom, konkrétan mire gondolok. Például van a rendszerhasználati díj vagy szénipari szerkezetátalakítási támogatás vagy kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása. Ön esetleg tudja, hogy ezek mit jelentenek?

- A szénfillér valószínűleg azt jelenti, hogy nem volna a piacon eladható az a szén, amit nálunk kibányásznak, mert túl sokba kerül és támogatni kell őket, hogy fenn lehessen tartani a szénbányászatot még egy ideig. Be kell építeni a villamosenergia árába.

- Igen, ez már nem is szénfillér, hanem már szénforint.

- Persze, világos.

- A másik meg, hogy azért miért is kell ezt minden hónapban látnunk? Például ez a kedvezményes árú villamosenergia-ellátási támogatás arról szól, hogy a villamosiparban dolgozók kedvezményes áramhoz juthatnak, főleg, ha nyugdíjba mennek.

- De ennek is ára van és ezt meg kell fizetni.

- Ennek is ára van. De ez körülbelül ugyanolyan, mint ha a villamosjegyet megvesszük, és akkor arra ráírnák, hogy kérem ez az ár – most azt hiszem 350 forint egy jegy – tartalmazza a BKV dolgozók kedvezményes bérletét meg a nyugdíjba vonulását. Tehát kell ez?

- A kérdésem akkor az, hogy kellett ez?

- Azt hiszem, hogy ez túlbuzgóság.

- Kötelező volt? A szolgáltatók valószínűleg nem önszántukból vették bele ezt a számlába.

- Biztos hogy nem, mert nekik ez plusz terhet jelent. Plusz terhet, energiát és pénzt. Tudniillik, most például az elszámoló számla kétoldalasról három oldalasra bővült. Mi pont azt harsogjuk már nagyon régóta, hogy egy oldalba lehetne sűríteni a számlát és gondoljunk bele, havonta három-, négy-, ötmillió energiaszámla megy ki, ha ezt beszorozzuk tizenkét hónappal egy évre kivetítve, akár a nyomtatási költség, a papírköltség is milyen hatalmas lehet. Csak azért, mert plusz egy oldalt teszünk bele.

- Ráadásul a miniszterelnök azt mondta, hogy olyan számlát szeretne látni, amit mindenki azonnal, egy ránézésre megért. Ha három oldal lesz, akkor már eleve elolvasni nehezebb lesz.

- Ez szerintem – ez akkor a magánvéleményem – nem is politikai, hanem inkább bürokráciai-kérdés. Mert mindig a mögé bújnak, hogy az EU ilyen előírásokat ad nekünk. Ha megnézzük, mondjuk Nyugat-Európában más országok számláit, azok sokkal egyszerűbbek. Pedig ők is EU-s országok. Itt inkább azt látom, hogy bizonyos hivatali bürokrácia átnyomta ezt. Fogalmam sincs, milyen érdekekből.

- Ha már a söralátétes adóbevallás nem ment, hátha. Például menne söralátétre egy villanyszámla vagy egy gázszámla?

- Tulajdonképpen igen. A birtokunkban van az 1930-as, 40-es évekből egy olyan elektromos számla, amely ugyanolyan nagyságú, mint ma egy sárga csekk, egyébként ez a csekk, amely a kezünkben van, már ez is sárga, nemcsak megsárgult az évek során. De ráfért egy ilyen postai utalványformátumra az összes tudnivaló. Mennyit fogyasztott korábban, mennyi a végfogyasztás, meddig kell kifizetni, mi a végösszeg, ki a fizető, ki a szállító és a többi. Tehát nem kell sok információ.

- Pontosan. Mennyit fogyasztottam, annak mennyi az egységára, mekkora rajta az adó, viszontlátásra. Összesen ennyi. Nem?

- Az új számlaképben szerepel egyrészt baloldalon a címzett, jobboldalon a vevő adatai, a felhasználó adatai, a felhasználási hely adatai. Na most a lakosság kilencven százalékánál ez a négy ugyanaz. Ez a cím négyszer fog egymás után megjelenni. Tehát baloldalra kerül most a címzés a borítékban, utána még a vevő adatai, a felhasználó és felhasználási hely, ez mind a négy ugyanaz lesz és egymás után meg fog jelenni ugyanazon az oldalon.

- Az Önök egyesülete mit gondol, hogy lehet ezen változtatni vagy javasolják valakinek, hogy próbáljon rajta változtatni?

- Ahogy a beszélgetésünk elején is említettem, rendszeresen meghívnak minket a parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságába, és az az érdekes, hogy a Bizottságban még mindenki egy véleményem van, az ellenzék és a kormánypártok is, illetve a civil szervezetek mindannyian azt látjuk és gondoljuk, hogy egyszerűsíteni kellene. Aztán mégis, amikor ez kormányrendelet szintjén jelenik meg, akkor valahogy más érdekek erősebbé válnak.

- Érdekes, akkor úgy látszik a bürokrácia meg a számla útjai kifürkészhetetlenek.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



„Magyarország az Európai Unió tagországai közül a legfejlettebb jogállamok közé tartozik”
Gulyás Gergely, fideszes országgyűlési képviselő, a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának tagja

Bolgár György: - Tárgyalja már a parlament az új alaptörvény negyedik módosítását. Gondolta volna, amikor tavaly januárban életbe lépett az alaptörvény, hogy ilyen rövid életű lesz?

Gulyás Gergely: - Hát attól, hogy egy jogszabályt módosítunk, még szerintem nem minősül rövid életűnek. A Ptk., ami 59-es volt, és most fogadott el új Polgári Törvénykönyvet az országgyűlés, több mint száz módosításon ment keresztül, ettől még rövid életű nem volt. De ugyanez a még ma is hatályban lévő polgári perrendtartásról is elmondható vagy akár arról a Btk-ról, amely még hatályban van, és majd jövőre lép hatályba az új.

– Azért alkotmányokat nem szoktak ilyen sűrűn módosítgatni, ezt Ön is tudja.

– Hát ezt én tudom, de azért tegyük hozzá, tehát félreértés ne essék, szerintem minden egyes alkotmánymódosításnál azt fel lehet vetni, hogy akkor az eredeti nem volt tökéletes, de mondjuk ez alkotmányos kudarcnak aligha tekinthető. Az Egyesült Államok alkotmánya huszonhét módosítást vagy kiegészítést ért meg egész pontosan kétszázharminc év alatt, és ott az első tíz módosításra két éven belül sor került.

– Viszont ott rögtön tudták azok, akik ezt az alkotmányt megalkották, hogy bizonyos fontos dolgokra nem volt idő vagy nem fordítottak kellő figyelmet, és aztán pedig viszont ez valóban majdhogynem gránitnál maradandóbb lett, és nem volt ráadásul igazi példa előttük. A magyar országgyűlés előtt viszont rengeteg példa állt, aztán mégiscsak ilyen gyengécskére sikeredett.

– Hát ez az Ön véleménye, hogy gyengécskére sikerült. Az viszont történelmileg nem teljesen felel meg a valóságnak, hogy ne lett volna példa, hiszen a konföderációs cikkelyek jelentették éppen a negatív példát ott előzménynek, tehát ha analógiát használunk, akkor itt ez a megelőző alkotmány lehetne, de nyilván minden analógiában van azért olyan, ami nem teljes egészében stimmel. Ami a lényeget illeti, nyilván akinek az elfogadáskor nem tetszett az alaptörvény, annak nem feltétlen fog tetszeni attól, ha módosul. Az azért tényszerűen igaz, hogy számát tekintve ez a negyedik módosítás tartalmilag eddig egy módosítás volt, ami a földtörvényt a sarkalatos törvények közé helyezte. Hiszen az első és második módosítás az átmeneti rendelkezéseket módosította, amit pedig az Alkotmánybíróság, ugye, az ismert határozatában megsemmisített, és ezt kell most az Alkotmánybíróság előírásának megfelelően az alaptörvény szövegének a részévé tenni.

– De már ez az átmeneti rendelkezések is több mint necces volt. Szóval oda becsempészni olyan alkotmányos követelményeket, amelyeket valamiért nem tettek bele az alaptörvénybe, azon a címen, hogy ez csak átmeneti, aztán kiderült, hogy mégsem, milyen eljárás volt ez?

– Hát miután az Alkotmánybíróságnak van egy ezzel kapcsolatos döntése, amit mi tiszteletben tartunk, ezért tudomásul vettük, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányozó eredeti és kimondott szándéka ellenére sem fogadja azt el, hogy ne egy alkotmányos dokumentumban legyen valamennyi alkotmányos rendelkezés. Ezért most ez a negyedik, egyébként tartalmilag csak második módosítás, de éppen azért szükséges, mert eleget kell tenni az Alkotmánybíróság decemberi döntésének.

– Akkor most nézzük a konkrétumokat, hogy mik is szerepelnek ebben a negyedik és elég bőséges alkotmánymódosításban. Mert az egész javaslat úgy emlékszem, huszonvalahány oldalas, de maguk a módosítási cikkelyek tizenöt oldalon vannak felsorolva. Szóval ahhoz képest, hogy az eredeti alkotmány, úgy emlékszem, a Magyar Közlönyben huszonöt oldalt tesz ki, elég jelentősen kibővül ezzel a módosítással. Nem?

– Ha indokolást is hozzáveszünk. Ha az indokolást nem vesszük, akkor azért rövidebb, de azt hozzá kell tenni, hogy a jogszabályszerkesztésnek és módosításnak a technikája az, hogy ha valahol egyetlenegy bekezdés egy szava módosul, akkor az egész rendelkezést, tehát az egész cikkelyt ott újra be kell idézni. Tehát van ahol egy szó módosítás fél oldalt jelent.

– Akkor gondolom, megnézte, kiszámította, hogy az eredeti huszonöt oldalból most mennyi lesz?

– Nem számítottam ki, de lényegesen, tartalmilag azt hiszem, csak a lerövidített, kommunizmust elítélő résszel bővül az alaptörvény. Az összes többi módosítás lényegesen nem bővíti az eddigi alaptörvényszöveget.

– Mit csinálnak ezekkel a szépen kinyomtatott vagy díszkötésbe csomagolt alaptörvényekkel? Dobhatják… hát nem dobhatják ki, betehetik az archívumokba. Szóval mit csinálnak ezekkel?

– Én úgy látom, hogy ezekre igény továbbra is van, éppen azért, mert alapjában véve nem változott.

– Olyan lesz, mint a kék Mauritius, hogy alig van egy-két hibás példány, nem?

– Szerintem az eredeti példányok jól használhatóak lesznek ezt követően is.

– Na akkor nézzük a konkrétumokat. Hogy olyan átmeneti rendelkezéseket foglalnak az alaptörvénybe, illetve olyan szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban ezért vagy azért már megsemmisített. Ez legalábbis aggályosnak tűnik. Miért csinálják ezt? Szóval miért ragaszkodnak hozzá?

– Melyik rendelkezésre gondol?

– Hát mondjuk a hajléktalanok közterületen való tartózkodásának szankcionálása vagy a kampányidőszakban a kereskedelmi médiumok felhasználása hirdetésekre.

– Menjünk egyesével, ha lehet.

– Menjünk, de azt kérdezte, hogy melyekre gondolok, például ilyenekre.

– Igen, értem, tehát például a hajléktalanság. Szerintem jogilag se teljesen stimmel a vád, mert nem a megsemmisített rendelkezést hozzuk vissza. Sőt, szerintem ami az alkotmányba kerül, az valószínűleg törvényi szinten is megállná a helyét. De az alapvető kiindulási pont az, hogy az a helyzet, ami egyes vidéki városokban és különösen Budapesten korábban fennállt, és az Alkotmánybíróság határozata óta a helyzet ismételten romlik, ez elviselhetetlen és megengedhetetlen. Ráadásul itt nem arról van szó, hogy a többségi társadalom érdekeit szeretnénk érvényesíteni a hajléktalanokkal szemben, hanem arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat illetékes ügyosztályának az adatai szerint Budapesten 2006 és 2010 között 131 hajléktalan vesztette életét kihűlés miatt. 131 emberről van szó. Ehhez képest a tilalom bevezetése után egyetlenegy esetben került sor arra, hogy hajléktalan megfagyott volna.

– Hát én lehet, hogy nem ugyanazokat az internetes vagy nyomtatott lapokat olvasom, mint Ön, de szerintem sok tucat.

– Sajnos a helyzet az, hogy a KSH-nak van egy olyan egységes adatbázisa, amely valamennyi fagyhalált tartalmazza. Sajnos ugye sokan vannak, akik a saját otthonukban fagynak meg. Aki Budapest utcáin fagyott meg, arról a Fővárosi Önkormányzat szociális főosztályának vannak pontos adatai. Ebből a 2006-10-es adatok még az előző önkormányzati ciklus idején készültek, akkor 131 hajléktalan vesztette életét kihűlés miatt. Ez a tilalom bevezetése után – kétségkívül ott az összehasonlítás csak egy évre vonatkozik – egy ember. Tehát akkor erről beszélünk. Az állam egyébként ha a hajléktalan emberek iránt is fennálló életvédelmi kötelezettségnek tesz eleget, akkor a többségi társadalom érdekét is érvényesíti, mert szerintem az nem alkotmányos alapjoga senkinek, hogy egy aluljáróban ne lehessen közlekedni az ott fekvő emberek miatt.

– Lehet közlekedni, csak kicsit kevésbé gusztusos. De kérdés, hogy ezt a társadalom milyen módon próbálja kezelni. Úgy-e, hogy bevezeti az alkotmányba, hogy nem szabad közterületen életvitelszerűen lakni vagy élni?

– Én nem szeretnék ilyen jellegű népszavazásokat, mert eléggé idegennek tartom a népszavazás intézményét, elég egyértelmű eredménye lenne, tehát a társadalom nagy többsége ezt a szabályozást támogatta. Ami viszont az alkotmányos szabályt illeti, és itt a lényeg utána nem teljesen lényegtelen, akkor jogi részletkérdésekre is rátérhetünk, hogy mi nem ugyanazt a szabályozást tesszük az alkotmányba, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített. Az Alkotmánybíróság azt mondta ki a megsemmisítő határozatában, hogy a teljesen cél nélküli és generális felhatalmazás az, ami ellentétes az alaptörvénnyel. Ehhez képest a benyújtott javaslat szűkebb körben teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy ilyen magatartást jogellenessé nyilvánítsanak. Ugye azt mondjuk ki, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális javak védelme érdekében és nem generálisan területileg sem, hanem csak a közterület meghatározott részére vonatkozóan lehet az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást jogellenessé nyilvánítani. Tehát az a szabályozás, ami az alaptörvény részévé válna a módosítással, tekintettel volt arra, hogy az Alkotmánybíróság azt mondta, a közrend védelme lehet olyan alkotmányos érdek, aminek az érdekében a jogalkotó korlátozhatja ezt vagy szabálysértési szankciót vezethet be.

– Miért kell ezt alkotmányban, alaptörvényben rögzíteni? Mert azt tudom, hogy ha az Alkotmánybíróság visszadob egy törvényt vagy megsemmisít egy törvényt, akkor a kormánytöbbség a parlamentben kicselezheti az Alkotmánybíróságot, hozhat egy másikat, amelyik úgy tesz, mintha elfogadná a kifogást, de mégis valahogy érvényesíti az akaratát. De miért alaptörvényben?

– Most annak az ideológiai vitának a lényegénél vagyunk, ami idestova két és fél éve folyik, de még ez sem teljesen igaz, mert több két évtizede folyik. Korábban azok, akik ma bennünket kritizálnak, egészen másként gondolkodtak erről. Például ha a véleménynyilvánítás szabadságának az ügyét nézzük, ami most újra, az Alkotmánybíróság tegnapi határozata után...

– A gyűlölet beszéd kapcsán, ugye?

– A gyűlölet beszéd is ide tartozik. Az Alkotmánybíróság tegnapi a tiltott önkényuralmi jelképek viselését szankcionáló Btk-rendelkezést megsemmisítő határozata is ide tartozik. Tehát ez most nyilván újra a közbeszéd része lesz. Korábban a Szocialista Párt mondta azt, hogy ha ezek nem alkotmányosak, akkor az alkotmányt kell módosítani. Más kérdés, hogy nem volt hozzá többségük, de ebben azért olyan ördögtől való nincsen, tehát az teljesen egyértelmű, hogy a mércét, az alkotmányt az országgyűlés állapítja meg. Nemcsak én mondom, hanem a magyar közjogi rendszer, maga az Alkotmánybíróság is ezt mondja, hogy nincs az alkotmányozás területén hatalommegosztás, az kizárólag az országgyűlés feladata és felelőssége. Majd az, hogy az alkotmány az egyes jogszabályok összevetése és esetleges megsemmisítése, ez az Alkotmánybíróság hatásköre. Tehát akkor, amikor arról beszélünk, hogy a szólásszabadság határai hol legyenek Magyarországon. Nem akarok senkit nehéz helyzetbe hozni, de mondjuk ha az Ön véleményét kérdeznék arról, hogy lehessen-e vörös csillaggal vagy horogkereszttel Budapest utcáin felvonulni, akkor erre kétféle válasz adható, hogy igen, a másik pedig, hogy nem. A nemhez ma például jó eséllyel alkotmányt kell módosítani.

– Én abszolút tisztában vagyok a dilemmákkal, és én sem tudnék könnyen válaszolni arra, hogy jó volna-e, ha Magyarországon szabadon vonulnának horogkeresztekkel, nyilaskeresztekkel vagy vörös csillaggal az utcán, bár úgy gondolom, hogy az egyiknek ma Magyarországon nagyobb a veszélye, mint a másiknak.

– Én is így gondolom, de nem biztos, hogy ugyanarra gondolunk.

– Miért? Ön szerint nagyobb veszélye volna annak, hogy Magyarországon vörös csillaggal vonulnak az utcán? Mert szerintem semmi reális veszély.

– Ha belemegyünk ebbe, hosszú lesz a beszélgetés.

– Nem, csak ha már Ön ideszúrt, akkor én meg visszaszúrok.

– Igen. Szerintem azért a reális veszélyt nem úgy kell érteni, hogy ma visszatér a kommunizmus, de ez épp annyira irreális, mint ahogy a nemzeti szocializmus visszatérése irreális.

– Miért olyan irreális az, amikor a nemzeti szocializmust dicsőítő pártok, politikusok, személyiségek nagyon is jelen vannak a magyar közéletben, sőt még parlamentben is.

– Az kétségkívül igaz, hogy ezzel kapcsolatosan az elmúlt időszakban hangzottak el elfogadhatatlan és tűrhetetlen kijelentések, de azok a pártok, amelyeknek kormányalakításra bármilyen esélyük van, ezeket egységesen és a leghatározottabban mind elítélték. És miután eddig szélsőjobboldali párt az országgyűlésben még csak szocialista kormányzást követően jutott, ezért jó esélyünk van, hogy most ez nem ismétlődik meg. Vagy ha a Jobbik bejut, akkor lényegesen gyengébb képviselete lesz, mint korábban volt.

– Na de visszatérve az alapkérdésre, mert ez zárójeles kis szópárbaj volt közöttünk. Miért csinálják azt, úgy látszik, szisztematikusan, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített különböző intézkedések lényegi elemeit az alaptörvénybe fogják foglalni? Hogy ezek után már senki ne szólhasson bele semmibe? Hallgatói szerződések, hogy fokozzam.

– A hallgatói szerződéseknél ez a vád megalapozatlan, mert a hallgatói szerződések teljesen alkotmányosak akkor is, ha a törvényben szerepelnek. Egyetlenegy esetben nem az, ha rendeletben vannak. Tehát az Alkotmánybíróság a hallgatói szerződéseknél azt mondta, hogy ez szabályozható magasabb jogi normában. Az alkotmány ilyen.

– Mi lesz akkor, ha az Európai Unió az uniós joggal tartja össze nem egyeztethetőnek a hallgatói szerződéseket? Akkor alkotmányt vagy alaptörvényt kell módosítani?

– Hát eddig minden egyes olyan ügyben, ahol az Európai Unióval való megegyezés megkívánta, ott törvényt módosítottunk. Nyilvánvaló, hogy a magyar alkotmány, a magyar alaptörvény az Európai Uniós jogrendnek a része.

– Azért kérdezem, miért kell rögtön alaptörvénybe emelni ezeket? Lehet próbálkozni törvénymódosítással is, nem?

– Azért, mert vannak olyan kérdések, ahol a példák, mondom, rosszak voltak, mert a hajléktalan-ügyben sem fogadom el azt, hogy ugyanazt tesszük az alaptörvénybe, hanem pont hogy próbáltunk megfelelni az Alkotmánybíróság által megszabott kritériumoknak.

– És ugyanúgy nyitva hagyták a fellépés lehetőségét a hajléktalanok ellen.

– Igen, de olyan célokhoz kötötten, amelyekre tekintettel az Alkotmánybíróság ezeknek a szankcionálását legitim módon vélhetően lehetővé tenné. De nem akarom megkerülni az eredeti kérdést. Tehát a törvényhozónak – és erre jó például a véleménynyilvánítás szabadsága – abban is van döntési lehetősége és alkotmánymódosításra is van lehetősége, hogy eldöntse, hogy mondjuk a sokféle európai gyakorlatból Magyarország az angolszász rendszerben létező lehető legszélesebb szólásszabadságot akarja garantálni, vagy pedig a német rendszerben létező ennél lényegesen szűkebb körben érvényesülő szólásszabadságot. Németország meg az Egyesült Államok is demokrácia. Ettől még Németországban bármely alkotmányellenessé nyilvánított párt jelképének a viselése törvénysértő, és a német alkotmánybíróság szerint ez alkotmányos. Amerikában meg a Ku Klux Klánnak az egészen elképesztő, tehát a magyar közbeszédben vagy a legszélsőségesebb megnyilatkozásokban sem megjelenő gyűlöletkeltő nyilatkozatai is jogszerűek. Tehát ezekben igenis van alkotmányozói feladat. És én például – a saját frakciómon belül egyébként a kisebbséghez tartozom – a lehető legkevesebb ponton érinteném a véleménynyilvánítás szabadságát, és én ezt tegnap az expozémban is elmondtam, hogy e tekintetben a frakció többségének az álláspontját ismertettem, mert én a kisebbséghez tartoztam ebben az ügyben.

– És hogy a legfőbb ügyész bizonyos ügyeket olyan bíróság elé vihet, ahová akar, bár ezt az Alkotmánybíróság korábban szintén elmeszelte.

– Várjuk ki az elfogadott alaptörvénymódosítás szövegét ezzel kapcsolatosan.

– Tud valamit? Ezek szerint tud valamit. Árulja el.

– Ebben az ügyben egyelőre ezt tartalmazza a tervezet. Miután soha ezzel a Legfőbb Ügyészség nem élt, és az Országos Bírói Hivatal elnökénél pedig ezt a jogkört sikerült szerintem megfelelően és jól szabályozni, úgy, hogy az Országos Bírói Tanács által kialakított elvek szerint helyezhet csak át ügyet, és ez ráadásul jogorvoslati lehetőség alatt áll, a Kúriához lehet jogorvoslattal fordulni. Én ezt a megoldást jónak és elegendőnek tartom.

– És az Alkotmánybíróság további korlátozása, hogy már a saját korábbi határozatait sem veheti figyelembe, csak kivételes esetekben?

– Nem látok hatáskör korlátozást az Alkotmánybíróságnál. Szerintem ez a javaslat az Alkotmánybíróság…

– Hogy lehet, hogy Önökön kívül mindenki lát, de Önök sose látnak? És ez így megy az elmúlt két és fél évben mindenben.

– Nem, nem. Megfordítom. Tehát valójában hogy lehet az, hogy ha mi bármit teszünk, akkor állandóan a demokrácia van veszélyben, a jogállam van veszélyben. Míg ha egyébként mások…

– Mert erőből nyomjak le mindent. Mert a szólásszabadságról lehet vitatkozni és különböző véleménnyel lenni, de Önök nem akarnak vitatkozni és nem akarnak megegyezni, és nem akarnak…

– Mi nem akarunk vitatkozni? Hát én úgy emlékszem, hogy tegnap a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja volt az, aki jelezte, hogy nem vesz részt az erről folytatott vitában.

– Hát miután erőből lenyomnak mindent és mindenkit.

– Az erő nekem más. Van egy demokratikus döntéshozatal, ami a parlamentben egy végső szavazással történik meg idestova huszonegynéhány éve. Én elfogadom, hogy természetesen egy ellenzéki párt megsértődhet azon, hogy az ő véleményét vagy módosító javaslatait nem veszik figyelembe, de a vitát hiányolni úgy, hogy valaki kivonul a vitáról, és ez már így volt az alaptörvény elfogadásánál is, amikor kormányoztunk nyolc hónapja, és most is újra így van, utána a vitát hiányolni, ezt nem feltétlenül tartom méltányosnak.

– De azért Ön is emlékszik arra, hogy millió ügyben, médiatörvénytől egyházügyi törvényen keresztül Alkotmánybíróságig, nemcsak itthon, hanem egész Európában az Európa Tanácstól az Európai Unióig mindenki azt mondta, a nyugati sajtóról nem beszélve, hogy Önök korlátozzák a demokráciát. Önök meg azt mondták, hogy dehogy, dehogy. Aztán bizonyos kérdésekben mégis visszavonultak.

– Én azt hiszem, most elég szabadon beszélgettünk, én a sajtószabadságnak semmilyen sérelmét nem látom. De a médiatörvény…

– Hát csak éppen nincs még mindig egy állandó frekvenciája ennek a Klubrádiónak. Pedig egy jogállamban már rég lenne.

– Énszerintem Magyarország jogállam, és ezzel kapcsolatban volt egy bírósági eljárás folyamatban, ahol ha jól olvastam, akkor már…

– Sok bírósági eljárás volt folyamatban.

– …március elején várható határozathirdetés. Úgyhogy a sajtószabadsággal és a médiatörvénnyel meg az erőpolitikával kapcsolatosan mégiscsak említésre érdemes, hogy volt egy elfogadott médiatörvény. Ezt érték elég erős támadások Magyarországon és Európában. Sőt még ennél szélesebb körben is meg lehet határozni a támadások körét. Ezt követően a magyar kormány azt mondta, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, melyek azok a rendelkezései az elfogadott törvénynek, amelyek ütköznek az unió jogrendjével. Ezt követően ezt a vizsgálatot az Európai Bizottság elvégezte, a magyar országgyűlés pedig mindenféle változtatás nélkül ennek megfelelően, szó szerint ennek megfelelően módosította a törvényt.

– És aztán azt mondták Önök, hogy minden rendben van. Kiderült, hogy nincs minden rendben, mert még a magyar Alkotmánybíróság is számos ponton módosította.

– De ez akkor nem arra példa, hogy Magyarországon a jogállam gyenge, hanem hogy az európai uniós kritikáknál és az európai uniós hatásköröknél lényegesen erősebb a magyar jogállam, és az Alkotmánybíróság még ezt követően is – a törvényben az elektronikus médiumok felügyeletére vonatkozó részben – talált alkotmányellenességet. Illetve azzal az alapelvvel nem tudott azonosulni, hogy ott bármiféle kontroll lehetséges. Na de bocsánat, ez az az eljárás, amit az Európai Bizottságnak más tagállamai – és most itt a médiatörvény tartalmából függetlenül mondom – figyelmébe kellene ajánlania mint példamutató eljárást, hogy így jár el egy olyan európai uniós tagország, amely a közösségi jogot és az Európai Unió értékrendjét tiszteletben tartja.

– Rendben, aláírom, így jár el. Ezzel együtt az Európa Tanács még mindig talált kifogásolnivalót.

– Most egyeztünk meg az Európa Tanáccsal.

– Igen, de ezek után is még talált kifogásolnivalót, szerintem sok oka lett volna arra, hogy még másokat is találjon, de ez most legyen az én magánvéleményem. És még az sem biztos, hogy az Európai Unió mindezzel elégedett lesz. Ott ugyanis több biztos azt mondta, hogy na ez még mindig nincsen rendben.

– Tehát az Európai Unióval, ha létezik ilyen mint egy személy…

– Még létezik.

– …akkor nem tudom, hogy kihez kell fordulnunk. Ha az Európai Bizottságról van szó, ott mondom, nekik teljeskörű lehetőségük volt arra, hogy véleményt mondjanak. Az Európa Tanáccsal pedig most zártuk le a tárgyalásokat és ennek megfelelően lesz egy módosítás a hatóságnál. Nem újra választható, az elnök nem jelölhető újra.

– Az egészet csak azért hoztam fel példának, hogy azt mondjam, Önök végig azt mondták, hogy dehogy korlátozzák a demokráciát. És amikor bebizonyították és Önökre rákényszerítették, hogy igenis lépjenek vissza, mert a demokráciát korlátozzák, akkor azt mondták, hát lám milyen demokratikusan vagyunk.

– De az egészet az erőpolitikára vonatkozó példaként hozta Ön fel, és ehhez képest mi pedig ebből az eljárásból jól láthatóan is azt az elvet követtük, hogy mindenkivel tárgyaltunk. Az Európai Bizottságnál nemhogy kényszer nem volt, hanem valamiféle eljárás sem volt Magyarországgal szemben. Ha mi azt mondtuk volna, hogy figyelmen kívül hagyjuk az Európai Bizottság véleményét, akkor mi ezt teljesen jogszerűen megtehettük volna.

– Az Alkotmánybíróságnál nem hagyják figyelmen kívül, csak több esetben azt mondják, hogy akkor most mégiscsak korlátozzuk némileg az Alkotmánybíróság jogait.

– Egyébként pedig, bocsánat, még az előző témakörhöz, hogy egy európai uniós vizsgálat folyik egy jogszabállyal szemben, ez nem a jogállam minőségére vonatkozó példa, vagy ha mégis, akkor Magyarország egyébként az Európai Unió tagországai közül a legfejlettebb jogállamok közé tartozik. Hiszen ha a kötelezettségszegési eljárásoknak a számát megnézzük, akkor Magyarország abban a harmadban van, akivel szemben a legkevesebb kötelezettségszegési eljárás folyik.

– Csak nem mindegy, hogy milyen típusúak ezek.

– Ezzel én egyetértek, én csak azt mondom, hogy az, hogy egy európai intézmény vizsgálatot folytat egy jogszabállyal kapcsolatosan, és ott esetleg a közösségi joggal való szembenállást derít fel, ebben önmagában semmi sincsen, mert teljesen természetes mechanizmus az Európai Unióban.

– Hát szívesen vitatkoznék Önnel tovább majd máskor is.

– Állok rendelkezésre.

– De egy dolgot még hadd kérdezzek meg, aminek semmi köze ehhez. Illetve közvetve valahogy szóba került. Hogy bizonyos dolgokra hogyan reagálnak Amerikában. Itt a hallgatók hozták fel, én is csak most vettem észre az Indexen: kiderült, hogy Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő a blogjában megírta, hogy a napokban, amikor megkérte a kollégáit a parlamentben, hogy nem vinné-e valaki haza, mert se kocsija se pénze nincs taxira, akkor többen úgy reagáltak, hogy elvinnélek, de hozzám haza. A jobbikos Zagyva György Gyula pedig azt mondta neki, és ezt idézőjelbe írta meg, „attól, hogy cigány vagy még ledöfnélek”. Egy ilyen ügyből az Egyesület Államokban olyan botrány kerekedne nem huszonnégy órán, hanem huszonnégy percen belül, hogy az illetőnek nyoma nem maradna a közéletben. Lesz ebből botrány a magyar parlamentben? A magát jobbközép demokratának valló Fidesz képviselői például tesznek róla, hogy ilyen ember ne maradhasson ott, ahol van?

– Ha ez bizonyítható, hogy így történt, akkor teljesen természetes, hogy tűrhetetlen, elviselhetetlen és minden eszközzel az ilyen megnyilatkozások ellen fel kell lépni. Még egyszer mondom, ha igazolhatóan így történt.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!