rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. február 21.

Mit csinál a Költségvetési Tanács?
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

Bolgár György: - Milyen gyakran ülésezik a Költségvetési Tanács?

Kovács Árpád: - Alapvetően a költségvetési ülésrend szerint, de vannak ezen kívüli ülései is, például amikor a beszámolók megítélése van. Ez elsősorban a június-júliusi időszak. A múlt évben 14 alkalommal, 15 alkalommal ültünk, és idén is találkoztunk már külön-külön is és beszéltünk is egymással, de ez nem volt egy olyan ülés, ahol határozatokat kellett volna hoznunk. Külön-külön pedig a tagokkal napi kapcsolatban vagyok.

- Csak azért kérdeztem ezt, mert ugye még nem telt el két hónap az évből, de máris sok szakértő szerint veszélybe került az idei költségvetés. Ennek egyik oka, hogy a tavalyi gazdasági össztermelés, a GDP-mutató rosszabbra sikerült, mint amilyennek az elemzők várták. Ugye 1,7 százalékos volt a visszaesés, és a negyedik negyedévben még ennél is jóval rosszabb, 2,7-2,8. De ebből is és sok más egyéb jelből és fejleményből is sokan arra következtetnek, hogy nagyon nehéz lesz tartani ezt a költségvetést, és ha sikerül – mert az Orbán kormány eltökéltnek látszik ebben az ügyben –, akkor ehhez bizony újabb megszorító csomagok kellenek. Ilyesmi szóba kerül akár a nem hivatalos beszélgetéseikben, akár olyanokon, amikor mind a hárman összejönnek, de nem hoznak semmiféle határozatot?

- Erre két választ kell adnom. Az egyik az, hogy a múlt év végeredményéről még csak előzetes adatok vannak, és a múlt év előzetes rossz számsora ismert volt. Az év indításnak a nehézségei is jól láthatók. A magam véleményét tudom mondani, hogy a költségvetés tarthatóságában idén növekedtek a kockázatot, tehát a januári-februári tapasztalatok alapján ez látható. És az eltökélt hiánycél-tartás, aminek egyébként megvan a logikája, magával hozhatja azt, hogy a gazdasági növekedés megindulása még nehezebbé válik, miközben ebben trendfordulóra van szükség. A magam részéről egyébként azt mondom, és ezt már többször elmondtam, a múlt héten a pénzügyi csúcson is, hogy 0 és 2 százalék között még bármilyen eredmény lehetséges. Ez függ az európai konjunktúrának valamilyen megindulásától.

- És ez a 2 százalék pozitív? Tehát 2 százalékos növekedés lehetséges?

- 2 százalékig elmehet.

- Van még valaki, aki ilyen optimistán tekint a közeljövőbe?

- Jó páran annak ebben a tekintetben, mert a különböző külső becslések sem mindig nullát mondanak. Van, aki nullát mond, van, aki 0,9-et, a kormány itt tart. Januárban ezt nem lehet megítélni, és mivel Magyarország gazdasági teljesítménye jórészt külső területeken realizálódik, ebből adódóan lehet ennyi, és a gazdaságnak is van bizonyos ráhatása. Tehát magam részéről én még nem temetném ezt a gazdasági számsort, ami persze akkor is igen kevés, mert az államadósság csökkentése szempontjából, meg tulajdonképpen egy kiegyensúlyozottabb helyzet szempontjából legalább 3 százalék körüli növekedés volna ideális, és Magyarország nagyon hosszú ideje nem tudja teljesíteni átlagában ezt. Strukturális zavarok vannak. Az egyik évben jobb a mezőgazdaság, a másik évben rosszabb, ez hozzájárulhat ehhez. Azt tudom mondani, hogy ez az óvatos optimizmus nem igazán optimizmus, ez inkább a tények tudomásul vétele.

- Azt mondja, hogy Ön még nem temetné az idei költségvetést, de mi van akkor, ha mondjuk valamitől, illetve bizonyos fejlemények láttán mégiscsak temetné? Akkor mi az Ön kötelessége és mik az Ön lehetőségei, mozgástere?

- Nyilvánvalóan akkor a költségvetés módosítására vonatkozólag be kell nyújtani a törvényváltoztatást. De én valószínűsítem, hogy a Költségvetési Tanácsnak lesz ülnivalója az első félévben is, normál körülmények között. Csak tulajdonképpen az első félév végéig kellene a múlt év értékeléséről és az első félév eredményeiről beszélni. És valószínűsíthetően a kormánynak ezeknek a tételeknek utána kell hogy menjen. Annyit szeretnék mondani, hogy a Költségvetési Tanács két dolgot mondott a múlt év végi hajrában a költségvetés elfogadásával kapcsolatban, azt, hogy a költségvetés a bevételi oldalon nagyon jelentős kockázatokkal terhelt, ezt egyébként én is különböző konferenciákon tételesen összerakosgatva bemutattam. És vannak aggodalmaim, hogy a beépített tartalék nagyságrendje ezt nem fogja tudni fedezni. Tulajdonképpen egy részét tudja, más részét, ami a gazdasági növekedéssel függ össze, már eléggé valószínűsíthetően nem. A másik pedig, hogy minden olyan intézkedés, ami nagyon erőteljesen megfogja a fogyasztást, negatív hatással van a gazdasági növekedésre. És pillanatnyilag a magyar gazdasági növekedési potenciál nulla.

- Igen, ezt mondják, hogy nulla és a következő évekre is csak minimális. De erre az évre meg még a jövő év elejére is a kormány már bejelentetten arra készül, hogy csökkenti a rezsiköltségeket. Vagyis ezzel százmilliárdokat hagyna a lakosságnál, már amennyiben ezek a tervek valósággá válnak. Ez elvileg növelheti a fogyasztást a belső piacon.

- Így van.

- Tehát bizonyos lökést adhat a növekedésnek. Másfelől azonban ez azért nem feltétlenül csak a közműszolgáltató cégeknek jelent kiadásokat és terheket, mert láttuk, hogy a távfűtés különböző terheit majd kénytelen az állam finanszírozni vagy legalább részben fedezni, aztán tudjuk azt is, hogy a közműszolgáltatók egy része önkormányzati tulajdonban van, ott is ki kell segítenie az önkormányzatnak, de a mai helyzetben és rendszerben inkább az államnak. Vagyis lehet ennek bizonyos jó hatása a fogyasztásra, másfelől azonban a költségvetést ez is terhelni fogja. És akkor ennek az egyéb adóvonzatairól most ne is beszéljünk. Szóval lát kockázatokat ebben a tervben?

- Természetesen ezen a területen is vannak kockázatok, de itt el szeretném azt mondani, hogy két jövedelemtulajdonos van alapvetően. A vállalatok meg a lakosság. Más jövedelemtulajdonos nincs egy országban. Tehát ha a terhek elosztásáról van szó, akkor el kell dönteni, hogy ezeknek a terheknek az elosztásába milyen lakossági csoportokra kell hárítani vagy milyen vállalati csoportokra lehet hárítani. Hiszen ezen belül látható egy differenciálás a szolgáltató vállalatok és a feldolgozóipari vállalatok adóztatási vagy támogatás politikája, vagy egyáltalán a viszonyrendszer kérdésében. Ez politikai döntés kérdése, és rendkívül kényes egyensúlyokat tartalmaz. A kulcskérdés az, hogy a gazdasági növekedésben mennyi tartalék van. A kormányzat 0,9-cel számol, az elemzők egy része 0,5-tel, a másik nullával. Ez hónapról hónapra változik. De alapvetően akkor fog kiderülni, hogy milyen bevételi struktúrája van az államnak vagy milyen eredményei, amikor ezek a bevételek beérkeznek, mert abból lehet megtakarítani, ami van. Természetesen lehet további csökkentéseket csinálni, csak attól még jobban behúzódik a kézifék, még nehezebb lesz az újra elindulás. Nagyon sok olyan tényező van, ami rajtunk kívül áll. A konjunkturális kérdések, a magyar gazdaság beintegrálódása, a környező országok helyzete, a velük való kapcsolatrendszer, a mezőgazdasági év ügyei, a lakossági reakciók, a vállalatok ezzel kapcsolatos ügyessége. Tehát nagyon sok bizonytalanság van ebben a tételben. És azok a tartalékok, amiket képeztek, elsősorban technikai jellegű tartalékok, amik az adózás egyenetlenségeit vagy egy-egy adótétel be nem érkezését valószínűsítik vagy veszik figyelembe.

- De közben azt is látjuk, hogy olyan helyeken is, ahol megtakarításokat terveztek mondjuk a felsőoktatásban, kénytelenek lesznek mégiscsak kiadásokat nagyobb mértékben végrehajtani. És ez sem tesz jót, költségvetési szempontból legalábbis. Lehet, hogy a felsőoktatásnak elengedhetetlen, de a költségvetésnek ez is betesz.

- Ez pontosan így van, ahogy Bolgár úr mondja. Tehát tulajdonképpen rendkívül kényes egyensúlyok vannak és nincs olyan mozgástér, amiben lehet lubickolni. És látható, hogy a környezetünkben sincs, más országoknak sem adatik meg. A nagy kérdés az, hogy a forint hogy fog alakulni. Vagy a költségvetés azon finanszírozási pályáira – ezt sem lehet belőle kihagyni – ami a nemzetközi fizetési kötelezettségekhez, tehát az adósságszolgálathoz kötődnek, ezek fedezetének a megteremtése megmarad-e a pénzpiacokon a bőség. Ez is egy fantasztikusan érdekes és nagy kockázatú valami. Ez egy olyan lehetőség és ugyanakkor kockázat, ami el fog dőlni. Reméljük, hogy ki fog tartani ez a pénzpiaci bőség.

- Szóval kockázatokból ezek szerint van bőven. Tartanak még formális rendes ülést a jelenlegi felállásban, mielőtt Simor András távozik a nemzeti bank éléről?

- Én külön-külön a tanácsnak két tagjával a múlt héten találkoztam. Két dolog miatt volt ez szükséges. Az egyik dolog az, hogy felmerült annak a lehetősége, és ez egy jó hír, hogy a házszabály figyelembevételében és a házszabály alakításában a Költségvetési Tanács és a költségvetés szempontjai jobban érvényesülnek. Másrészt pedig épp ebben a témakörben, amit Ön felvet, élve azzal a lehetőséggel, hogy vannak forrásaink a nemzetközi konjunkturális gazdasági becslések vonatkozásában, én egy tanulmányra szeretnék megrendelést adni, aminek az elkészüléséből adódóan kicsit magabiztosabban tudjuk megítélni a német konjunktúrának vagy dekonjunktúrának a hatásait a magyar költségvetés összefüggéseiben. És nemcsak azt a szokásos számot mondjuk, hogy fél-egy év késleltetéssel és egy fél százalék eltéréssel követjük a német gazdaság dolgait, hanem ennél többre van szükség. Erről folytattam a kollégáimmal megbeszélést.

- Nem volt olyan oka annak, hogy ez a hármas utolsó találkozó elmaradt, hogy közben, mint kiderült, az Állami Számvevőszék feljelentésére, vagy ahogy ők mondják, jelzésére nyomozás indult ismeretlen tettes ellen, de végül is a nemzeti bank ellen, amiért szerintük törvénytelen módon adtak át banki adatokat az IMF-nek?

- A legkevésbé sem, hiszen a Költségvetési Tanács kötelező ülésrendje a költségvetés készítésének folyamatához, illetve a féléves gazdasági értékelések folyamatához kapcsolódik. Minden további találkozásunk, minden további megbeszélésünk kizárólag azzal függ össze, hogy a Költségvetési Tanács napi ügyeinek művelésében folyamatos konzultációs együttműködés szükséges. Én gyakorlatilag naponta beszélek a kollégákkal és együtt csináljuk ezt a formális határozatot, amit akkor kell hozni, amikor formális határozatnak megvan a feltétele.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái