A kommunizmus áldozatainak emléknapja – csak Magyarországon




Meglepett, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja csak Magyarországon létezik. Egyfajta Hungarikum ez! Minden évben február 25-én tartják, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.

Az Egyesült Államokban, ahol én élek, nincs ilyen emléknap. Felmerült bennem, hogy valóban a kommunista eszme okolható-e a szenvedésekért? Vagy inkább a diktátorok, mint Sztálin, Rákosi vagy éppen Kádár, akik a kommunizmus nevét felhasználva követtek el bűnöket. Szabad-e a kommunista ideológiát felelőssé tenni? Nem azokat terheli-e a felelősség, akik visszaéltek a kommunizmus sokak szerint jó nevével, és lejáratták?

Amerikában minden elit egyetemen tanítanak marxizmust, és a kurzusokra tódulnak a diákok. Amikor 1999-ben a BBC megkérdezte a hallgatóit, hogy ki volt az elmúlt ezer év (!) legjelentősebb gondolkodója, jómagam is meghökkentem, de Marx Károly nyerte a versenyt. Lord Desai, a nagyszerű közgazdász 2004-ben jelentette meg Marx bosszúja című nagysikerű könyvét, amelyben azt bizonygatja, hogy Marx gondolatai ma időszerűbbek, mint valaha. Közgazdászok, filozófusok százai ma is a kommunista elméletből merítenek, és virágzó (gyakran vallási) közösségek sem tagadják, hogy elveik közel állnak a kommunistákéhoz.

Én sok évtizede disszidáltam Amerikába, a Kádár-rezsim irracionalitása elől menekültem, amelynek nem sok köze volt a kommunizmushoz. Itt, Amerikában találkoztam olyan magyar bevándorlókkal, akik szerint Marxot, Engelst, a kommunizmust, a bolsevizmust gyökereiben ki kell irtani, hiszen ezek bűnös gondolatok. Egykori hungaristák voltak ők, sokan közülük magyar vagy szovjet börtönökben töltötték le megérdemelt büntetésüket, de Amerikában azt hirdették, hogy áldozatok. Azért kerültek börtönbe, mert ellenezték a kommunizmust, azaz ők a kommunizmus áldozatai. Martin Bartesch, a Kaliforniából Ausztriába deportált SS-pribék, aki Mauthausenben gyilkolt, szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy az ellene felhozott vádak kommunista koholmányok, ő a kommunizmus áldozata.

Az a kényelmetlen érzésem támadt, hogy Magyarországon a kommunizmus áldozata szóösszetétel azért népszerű, mert kényelmesen elfedi az egykori bűnöket. Nincs szükség szembenézésre, hiszen egykori fasiszta bűnözők, akiket a szovjetek elítéltek, azt hirdethetik, hogy ők Sztálin alatt szenvedtek, a kommunizmus áldozatai. Ügyes trükk.

Félreértés ne essék, ártatlanok tízezreit hurcolta el a sztálini önkény. Róluk a kíváló magyar származású amerikai szerzőpáros Várdy Béla professzor és felesége, Várdy Huszár Ágnes jelentetett meg könyvet, Magyarok a Gulág rabszolgatáboraiban címmel. De akkor hívják az emléknapot a Gulágra ártatlanul elhurcolt áldozatok napjának, vagy emlékezzenek meg a sztálinizmus túlkapásainak áldozatairól.

Így gondolta ezt az Európai Unió is, amikor elfogadta az „European Day of Remembrance for Victims of Stalinism and Nazism” (A Sztálinizmus és Nácizmus Áldozatainak Emléknapja). Az indoklásban szó sincs kommunizmusról. Magyarországon viszont még ezzel is trükköztek! A Sztálinizmus és Nácizmus Áldozatainak Emléknapjából érthetetlen módon A totalitárius diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja lett magyar fordításban.

Talán érdemes lenne egyetlen napon emlékezni Magyarországon is, mint ahogy azt Európa néhány országában teszik. A Sztálinizmus és Nácizmus Áldozatainak Emléknapját minden évben augusztus 23-án tartják, a Molotov–Ribbentrop-paktum évfordulóján – és kommunizmusról szó sem esik ilyenkor.

(Lázár György)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!