Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 07.19.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN:

2010. július 15.
Gyorsuló, egyszerűsödő bírósági eljárások - Baka: Elkészültek az eljárási törvények módosítására vonatkozó javaslatok
Jogi Fórum

„A bírósági kollégiumok az elmúlt egy hónapban elkészítették az eljárási törvények átmeneti módosítására vonatkozó javaslataikat – közölte Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács (OIT) elnöke a bíróságok napján, csütörtökön Budapesten.”
„A főbíró szerint a bírósági munkát gyorsító, az eljárásokat egyszerűsítő javaslatok alkalmasak lehetnek arra, hogy az eljárási törvények átfogó, és immár nélkülözhetetlen reformjáig a bírók által észlelt anomáliákon enyhítsenek, a bíróságok munkáját tehermentesítsék.”
„Baka András reményét fejezte ki, hogy … a javaslatok meghallgatásra és kormányzati, parlamenti támogatásra találnak. … a mintegy 120 oldalnyi javaslatot rövid időn belül a nyilvánosság elé tárják.”
„Hozzátette: ’a magyar bírósági szervezet függetlensége az elmúlt években néhány magát minősítő, méltatlan támadástól eltekintve nem kérdőjelezhető meg’. Mint mondta, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működésében, sem az OIT hivatala vonatkozásában nem történt a kormányzati befolyásra irányuló kísérlet.”
„Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nemzetközi szervezetek szerint a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét leginkább a rendelkezésére bocsátott elégtelen erőforrásokon keresztül lehet aláásni.”
„…a bíróságok hatékonyságát és időszerűségét elsősorban a jogalkotás színvonala, az eljárási törvények határozzák meg. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy fel kellett ismerni: a bírósági szervezetnek is jelentős feladata és felelőssége van a hatékonyság elősegítésében.”
"Nehéz elfogadni, hogy a bírói életpályamodell még mindig csak törekvés, hogy a bírói fizetés 57 éves kor után nem emelkedik, azt, hogy míg az aránytalanságok kiküszöbölésére egyes országokban a bírók számára nyugdíjkompenzációt vezetnek be, nálunk a fizetések is évek óta stagnálnak" - mondta Baka András, aki mindezek fényében különösen jelentősnek nevezte az ünnepségen átadott elismeréseket.”

2010. július 14.
Cinikus válasz a strasbourgi otthonszülés beadványra
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) honlapja – videóval

„2009 végén a TASZ egyik ügyvédje egy édesanya képviseletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az intézeten kívüli szülés körüli szabályozatlanság ügyében. A beadványra a mindenkor aktuális magyar kormánynak kell észrevételeket tenni, amely kötelezettségnek a 2010. május 19-ei határidőig eleget is tett. A kormány válaszára újabb, a Bíróságnak küldött levélben válaszoltunk.”
„Az édesanya az Európai Emberi Jogi Egyezmény két cikke, a magánélethez való jog és a diszkrimináció tilalmának megsértése miatt kéri a Magyar Állam elmarasztalását.”
„A válasz a diszkrimináció tilalmára vonatkozó érvet egyszerűen azzal a megállapítással kívánja semmissé tenni, hogy a megkülönböztetés pusztán helyszínek közötti, amelyre nem vonatkozik az Egyezmény. Ezzel álláspontunk szerint végtelenül cinikusan figyelmen kívül hagyja az önrendelkezés és a tájékozott döntés jogát, valamint a megszületett gyermeket érintő nehézségeket (pl. az anyakönyvezés során).”
„A magyar Kormány …érvelése szerint igaz, hogy a nők azon két csoportja, amely kórházban és amely intézeten kívül kíván szülni, a ’szülésnél nyújtott egészségügyi szolgáltatások, illetve egészségügyi szakemberi segítség tekintetében (...) lényegesen eltérő helyzetben van’. Viszont ezt a különbségtételt objektívnak és ésszerűnek tartja, hiszen az intézeten kívüli szülést választók – álláspontja szerint – elutasítják az állam által nyújtott egészségügyi szolgáltatást, így számukra az nem is nyújt ilyet. Ez a felosztás elfogadhatatlan: azt feltételezi, hogy valaki pusztán azért, mert élni kíván önrendelkezési jogával lemondana a szakszerű személyi és tárgyi segítségről, és valamennyi egészségügyi szolgáltatásról – ideértve a sürgősségit is –, amelyekért a különböző adók révén fizetett. Álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozatlanság miatt a várandós nők között történik hátrányos megkülönböztetés, akik viszont azonos helyzetben vannak a releváns körülmények szempontjából. Alternatív egészségügyi szolgáltatások létrehozását pedig nem igényli a szabályozás, sokkal inkább a meglévőkhöz való egyenlő hozzáférés biztosítását.”
„A válasz ezek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyeztetések folynak…, a szabályozás folyamatban van. Valójában a többször elakadó majd újrainduló tárgyalások eddig mindössze azt a látszólagos eredményt hozták, hogy az egészségügyi törvény szerint 2010. január 1-je óta a Kormánynak van felhatalmazása rá, hogy rendeletben szabályozza az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait.”

2010. július 14.
Villáminterjú Járai Zsigmond üzletemberrel
Villáminterjú (Bede Márton blogja)

Bede Márton: Járai úr, nem születhet mindenki egyenlőnek?
Járai Zsigmond: Nem.
Bede Márton: Köszönöm az interjút!”

2010. július 13.
Mel Gibson most már tényleg tönkrevágta a karrierjét
Origo

„Mel Gibson 2006-os részeg zsidózása után évekig nem kapott filmszerepet Hollywoodban, és nagyon úgy fest, hogy az állítólag alkoholista színész-rendező most végképp keresztbetett saját színészi pályájának. A volt barátnőjével, Oksana Grigorievával zajló háborúskodásuk egyre durvább fordulatokat vesz: már két hangfelvétel is nyilvánosságra került, amelyeken Gibson (feltehetően részegen) pocskondiázza tavaly októberben született kislánya anyját.”
„A korábban nyilvánosságra hozott felvételen Gibson azt vágja a nő fejéhez, hogy kurvásan öltözködik, ezért a saját hibája lesz, ha ’egy csapat nigger megerőszakolja’, a most nyilvánosságra került …felvételen pedig többek közt azzal fenyegeti meg, hogy rágyújtja a házat, és nem tagad, amikor Grigorieva a fejére olvassa, hogy többször megütötte őt és kiverte a fogait.”
„A botrányos kijelentések nyilvánosságra kerülése után a WME ügynökség, amely eddig képviselte Gibsont, megvált a sztártól.”
„Pedig a közelmúltban egy kis ideig úgy tűnt, Hollywood lassan megbocsátja a 2006-os balhét, és a sztár színészi karrierje ismét sínre kerül. Gibson a 2002-es Jelek óta nem játszott jelentősebb filmszerepet egészen az idei A sötétség határán-remake-ig…”
„Az igazi nagy visszatérést a Jodie Foster rendezte The Beaver című rendhagyó komédia jelenthette volna,…. A filmet ősszel szerette volna bemutatni a Summit Entertainment, de szinte biztos, hogy a friss fejlemények után vagy jövő évre halasztják a bemutatót vagy csak DVD-n adják ki a The Beavert.”
„Gibsonnak eddig akadt pár védelmezője (köztük Jodie Foster), de a mostani balhéban már csak Whoopi Goldberg állt ki mellette, aki kijelentette, nem hiszi, hogy Gibson rasszista, mert volt nála vendégségben és játszott a gyermekeivel. Nyilvánvaló, hogy egyhamar nem akad olyan filmstúdió, amelynél hajlandók lesznek Gibsonnal dolgozni, de a higgadt és éleslátó elemzéseiről híres Anne Thompson szerint nem kell különösebben aggódni miatta: Gibsonnak annyi pénze van, hogy simán megfinanszírozhatja bármilyen filmtervét.”

2010. július 12.
Törvénybe iktatták a történelemhamisítást
Index

Ungváry Krisztián a „Kiss László alkotmánybírót, egykori párttitkárhelyettest besúgói múlttal vádoló történész a Legfelsőbb Bíróság előtt meghatónak nevezte, hogy 650 facebookos támogatója kétmillió forintot gyűjtött a kiszabott büntetésére. A bort és pezsgőt bontó történész állítja, győzni fog Strasbourgban, mert már hoztak kedvező ítéletet hasonló ügyekben.”
„Arra koccintsunk, hogy pártállástól függetlenül támogatták az ügyemet – mondta Ungváry Krisztián hétfőn, a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt tartott demonstráción, ahol szimbolikusan átadta a szimpatizánsoktól kapott kétmillió forintnyi támogatását. A történész kiemelte annak a fontosságát, hogy facebookos gyűjtés szerint a szabad véleménynyilvánítás és a múlt feltárása képes összefogni embereket, függetlenül attól, hogy a jobb vagy a baloldal támogatói.
„…Ungváry Krisztiánt és az írását közlő Élet és Irodalom (ÉS) című hetilapot júniusban hárommillió forint kártérítés és a kamatok megfizetésére ítélte a Legfelsőbb Bíróság (LB), mert alaptalanul állították, hogy Kiss László alkotmánybíró a pártállam idején a pécsi egyetemen az állambiztonságnak dolgozott. A cikk szerint a jelenlegi alkotmánybíró a 80-as évek elején a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként besúgó, a pártállami állambiztonság ’hivatalos kapcsolata’ volt. ’A bíróságnak nem szabadott volna tudományos kérdésben állást foglalni – mondta a demonstráción. – Döntésükkel törvénybe iktatták a történelemhamisítást.’ A történész szerint ugyanis a döntés arról szól, hogy a pártállamban a pártnak és a belügynek nem volt kapcsolata egymással. Miközben szerinte egyértelmű, hogy éppen ez a kapcsolat volt a diktatúra lényege. ’Az volt a bűnöm, hogy bebizonyítottam, a párt és a III/III szoros kapcsolatban működött egymással’.”
„A történész szerint az országgyűlésnek azon is el kellene gondolkoznia, hogy ’mennyire tudja a jogbiztonságot képviselni egy olyan ember, aki ilyen funkciót töltött be a pártállami időkben’.”
„A történész az ügyet Strasbourgba viszi, ahol meggyőződése szerint nyerni fog. ’Egy sor ilyen jellegű ügyben hozott kedvező ítéletet a nemzetközi bíróság. Karsai László ügyében például, akit azért marasztaltak el Magyarországon, mert kimondta, hogy aki Teleki Pált rehabilitálná, az burkoltan zsidózik. Strasbourg megállapította, hogy ez egyrészt vélemény. Másrészt pedig Teleki hozta a zsidó törvényeket, ami arra utal, hogy antiszemita volt. Az én ügyem ezzel paralel.’”

2010. július 8.
Rasszista rendőrök?
Metazin, The New York Times

„Ahogyan azt sejteni lehetett, emberi jogi szervezetek kórusban kezdték bírálni a New York-i rendőrséget a 2009-es igazoltatási statisztikák nyilvánosságra kerülése után. A kritikusok szerint az adatok arra utalnak, hogy a rendőrök rasszisták” – olvassuk a New York Timesban. A cikk szerzője Heather MacDonald publicista, a konzervatív Manhattan Institute kutatója, a 2002-ben megjelent Rasszista rendőrök? című könyv szerzője.”
„A tavalyi New York-i adatok arról árulkodnak, hogy az igazoltatottak fele fekete bőrű volt, pedig a városban lakók mindössze 23 százaléka afro-amerikai. A New York-iak 35 százalékát adó fehérekre viszont az igazoltatások mindössze 10 százaléka esett. A jelenséget rendszerint a rendőrök előítéletességével magyarázzák.”
„MacDonald szerint azonban nem a faji előítéletek, hanem a józan ész és a szakszerű bűnmegelőzés magyarázza az aránybeli különbségeket. A bűncselekmények száma ugyanis kiugróan magas a spanyol ajkúak és a feketék által lakott, rossz hírű városrészekben. A rendőrségi adatbázisból az is kiderül, hogy az erőszakos bűncselekmények 66 százaléka fekete elkövetőkhöz köthető. Az összes fegyveres bűncselekmény 98 százalékát feketék vagy spanyol ajkúak követték el. Az előállítások arányában ráadásul nem is érvényesülnek a faji különbségek: a fehér, a fekete és a spanyol ajkú igazoltatottaknak egyaránt 12-12 százaléka ellen indult valamilyen eljárás.”
„Talán akkor lennének elégedettek az emberi jogi szervezetek, ha ugyanannyi igazoltatás esne a biztonságos, fehérek által lakott körzetekre, mint a kisebbségek által benépesített, kiugróan rossz bűnügyi helyzetű városrészekre? – teszi fel a költői kérdést a konzervatív publicista.
Lehet, hogy az emberi jogi aktivisták elégedettebbek lennének, ám a kisebbségek aligha. A kisebbségek ugyanis nemcsak az elkövetők, hanem az áldozatok között is felülreprezentáltak.”

2010. május
Stuart Sutherland: A téves benyomás
(Fordította: Nagy Mónika Zsuzsanna. Részlet a szerzőnek a Noran Libro Kiadónál a közeljövőben megjelenő Irracionalitás című könyvéből.)
2000 online

„…Az emberek hajlamosak arra, hogy ne a valós tényekkel számoljanak – arra támaszkodnak, ami a legmélyebb benyomást kelti bennük, vagy ami először eszükbe jut.
Amikor az elsőként eszünkbe ötlő dologra alapozzuk az ítéletünket, akkor az úgynevezett ’hozzáférhetőségi hibába’ (availability error) eshetünk. Tegyük fel, hogy kocsit akarunk venni, és ezt a szándékunkat megemlítjük egy barátunknak. Mire ő áradozni kezd a saját kocsijáról. Lelkesedése nagy hatást gyakorol ránk, és már szaladunk is, hogy vegyünk egy ugyanolyan modellt, hogy aztán azt tapasztaljuk: a járgány teljesen megbízhatatlan, és zabálja a benzint. Mivel a barátunk leírása friss volt és eleven (hozzáférhető), megfeledkeztünk a fogyasztói magazinok statisztikáiról.”
„Gyakran mondják, hogy az első benyomás meghatározó. Ez azonban mintha ellentétben állna a ’hozzáférhetőségi hibával’, hiszen annak épp az a lényege, hogy a legutóbb történtek befolyásolnak a leginkább, és ezért ezek a legfontosabbak. E témában az egyik első kísérletet az Egyesült Államokban Solomon Asch vezette. Arra kérte a kísérleti alanyokat, hogy értékeljenek egy személyt az őt jellemző hat melléknév alapján. A hat jellemző ilyesmi volt: ’intelligens, szorgalmas, impulzív, kritikus, makacs és irigy’. A kísérleti alanyok egy másik csoportja is ugyanezeket a jelzőket kapta, csak fordított sorrendben: ’irigy, makacs, kritikus, impulzív, szorgalmas és intelligens’… Azok a kísérleti alanyok, akik az első, vagyis a pozitív jelzőkkel kezdődő listát kapták, lényegesen kedvezőbben ítélték meg az illetőt, mint azok, akiknek a második, a kellemetlenebb tulajdonságokkal kezdődő lista jutott. Ezt a hatást, vagyis, hogy a korábbi tényezők erősebben hatottak a későbbieknél, ’elsőbbségi hibának’ (primacy error) nevezzük.”
„A hozzáférhetőségi hibával áll összefüggésben a ’holdudvarhatás’ (halo effect) is. Ha valakinek van egy nyilvánvaló (hozzáférhető) jó tulajdonsága, más tulajdonságait is jobbnak ítélik meg, mint amilyenek valójában. A jóképű férfiakat, szép nőket hajlamosak intelligensebbnek, sportosabbnak, humorosabbnak stb. értékelni embertársaik. …Történetesen létezik ennek az ellenkezője is, az úgynevezett ’ördögi hatás’ (devil effect). Ha valakinek van egy nyilvánvaló rossz tulajdonsága, például önző, az emberek ennek alapján hajlamosak lesznek a többi vonását is leértékelni.”
„…Egy kísérlet során ugyanazokat a vizsgadolgozatokat leírták először szép, majd pedig csúnya kézírással. A dolgozatokat két csoport vizsgáztató kapta meg, és mindenki látta az összes dolgozatot, olyan megoszlásban, hogy azok fele szép, a fele pedig csúnya kézírással készült. A vizsgáztatókat arra kérték, csak a tartalmat osztályozzák, a kézírást ne vegyék figyelembe. Általában elmondható, hogy a szép kézírással írt dolgozatok lényegesen jobb osztályzatokat kaptak, mint a csúnya írással készültek.”
„Azt hihetnénk, hogy a tudományban nem fordul elő a holdudvarhatás. …A tizenkét jól ismert pszichológiai szaklap mindegyikéből kiválasztottak egy már megjelent, és neves amerikai egyetemek – mint a Harvard vagy a Princeton – tanszékeinek munkatársai által írt cikket: a szerzők tehát a legjelesebb pszichológusok közül kerültek ki. Ezután a szerzők nevét fiktív nevekre cserélték, és kitalált egyetemi paraméterekkel látták el őket (pl. Tri-Valley Emberipotenciál-kutató Központ). Aztán alaposan áttanulmányozták a szövegeket, és azokat a pontokat, amelyek az eredeti szerzőkre utaltak, kicsit megváltoztatták, de a tartalmat lényegében nem módosították. …”
„A tizenkét lapból csupán három szúrta ki, hogy már megjelent náluk a tanulmány. Mind a főszerkesztők, mind a bírálók súlyos emlékezet-kihagyásáról árulkodik ez a kísérlet. A maradék kilencből nyolc (korábban egyaránt publikált) cikket elutasítottak. Sőt a tizenhat bíráló és a nyolc szerkesztő mind a nyolc tanulmányt azzal dobta vissza, hogy nem üti meg a mércét.
Meghökkentő példa ez a hozzáférhetőségi hibára. Arra enged ugyanis következtetni, hogy amikor egy cikk megjelentetéséről döntenek a bírálók és a szerkesztők, ítéletükben nagyobb súllyal esik a latba a szerző neve és az intézmény, ahol dolgozik, mint a tudományos teljesítménye…”
A legvalószínűbb magyarázat úgy szól, hogy mind az eredeti elfogadás, mind a későbbi elutasítás irracionális okokra vezethető vissza. Az első szavak, amelyeket a bírálók és a szerkesztők a cikket olvasva meglátnak, az a szerző és az egyetem neve. Amennyiben elég hangzatos mindkettő, máris elfogulttá válnak a bírálók, és a dolgozatokat a lehető legjobb színben látják, ám amennyiben a szerző és az intézmény neve nem cseng olyan jól, a bírálók előbb észreveszik a hibákat, érzékenyebbek lesznek arra, ami nem jó, mint arra, ami jó. Íme, egy drámai példa arra, amikor a hozzáférhetőségi hibához az elsőbbségi hiba és a holdudvarhatás is társul.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!