rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 5.

Feljelentette Hódmezővásárhelyt; az ellenzéki kerekasztal tárgyalásairól
Árok Kornél, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt elnöke

Bolgár György: - Hogy van, mit csinál, keveset látjuk, halljuk?

Árok Kornél: - Hát köszönöm szépen, dolgozunk, épp az ellenzéki kerekasztalnál szakpolitikai anyagokat tárgyalunk. Most is egy technikai egyeztetésről jöttem ki. Hát az tagadhatatlan, hogy ez lekötötte az elmúlt két és fél hónapomat teljesen gyakorlatilag, de most már látjuk ennek a végét, és aztán jönnek a folytatások, mert azt beszéltük meg, hogy ezek az anyagok társadalmi egyeztetésre is ki fognak kerülni.

– Ön tehát azok közé tartozik, akik hajlandók a szövetségért, az együttműködésért dolgozni, akár szakpolitikai konkrét kérdésekben, akár úgy általánosságban. Mert ezek szerint Ön úgy gondolja, hogy a demokratikus ellenzéknek össze kell fognia a választásokon?

– Igen, így gondoljuk és ennek tükrében és ezt szem előtt tartva cselekszünk és tárgyalunk. Azt láttuk, hogy ezen az oldalon ez volt az első olyan komoly kezdeményezés, hogy üljenek le a demokratikus ellenzékiek és tárgyalják meg azokat a szakpolitikai anyagokat, amelyek valóban a jó kormányzáshoz kellenek majd, és nem zsákbamacskát árulunk a választópolgároknak. Úgyhogy mi leültünk, ennek tükrében folytatjuk a munkát.

– Milyen sikerrel építi a pártját? Nem régi pártról van szó ugyebár.

– Nem régi pártról van szó. Most az elmúlt két és fél hónap ez lekötötte az erőnket, szünetelt a pártépítés. Vannak érdeklődések természetesen, hál istennek vannak olyan megyei szervezetek, amelyek aktívak, ők azért ezt a háttérmunkát folytatják és a városokban próbáljuk építeni a kis alapszervezeteinket.

– És amikor meglátják Önt valahol, még emlékeznek arra az Árok Kornélra, aki nagy hatást gyakorolt a nyilvánosságra a szakszervezeti fellépéseivel?

– Igen, azt kell, hogy mondjam, hogy tudják, ki vagyok.

– Nehogy elfelejtsék, Ön a legnagyobb tőkéje ennek a pártnak.

– Erről gondoskodni fogok. Gondoskodni fogok.

– No de amiről most kérdezni akarom, az nem ez, bár ezt fontosnak tartom, sőt a végeredmény szempontjából ez a legfontosabb, ám de ez a részletkérdés sem akármilyen. Az elmúlt napokban ugyanis Ön felhívta a figyelmet arra, talán nem egyedüliként, de mindenesetre fontos közreműködőként vagy fontos jelzőként, hogy Hódmezővásárhely előző polgármestere a mostani miniszterelnöki hivatali államtitkár Lázár János akár törvénysértéseket is elkövethetett a város vezetésében, mégpedig az Állami Számvevőszék egyik korábbi vizsgálata alapján. Egyáltalán hogyan jutott eszükbe vagy az Ön eszébe, hogy ezt elő kell venni vagy érdemes ezzel foglalkozni?

– Én nem nevesítek senkit, ismeretlen tettes, tettesek ellen tettem feljelentést. 2011-ben készült egy Állami Számvevőszéki vizsgálat Hódmezővásárhely önkormányzatánál. Az ÁSZ-ellenőrzést az érintettek megkapták, válaszoltak rá, majd az Állami Számvevőszék visszaírta, hogy érti, amit írnak, de fenntartja a jelentésben az ellenőrzésben foglaltakat. Hát nyilván van háttéremberünk, vannak, akik segítenek ebben, hogy ilyen dolgokat felkutassanak. Mindemellett azért szeretném megjegyezni, hogy az Állami Számvevőszék, amely ezeket megállapította, semmilyen lépéseket nem tett annak érdekében, hogy ezeket az ügyeket tisztázzák. Pedig lettek volna hozzá eszközei.

– Például nem küldték el a rendőrségnek vagy az ügyészségnek. Noha más ügyekben olyan serények és gyorsak, ebben az ügyben, úgy látszik, nem.

– Nézzük meg csak a nemzeti bank vezetőjét, ugye pillanatok alatt elő tudták venni és koncepciós per elé tudják állítani, mert azt gondolom, hogy amikor előre meg vannak írva anyagok, meghallgatás előtt kész van az ítélet, meghallgatják az illetőt, majd előveszik a már legépelt oldalt és felolvassák mint ítéletet, idézőjelben az ítéletet, akkor ez koncepciós per.

– De ebben az ügyben nem tettek semmit. Viszont a vizsgálat ezek szerint korrektnek látszik, és megállapították az önkormányzat felelősségét abban, hogy a város nem megfelelően gazdálkodott. Egészen pontosan miről van szó? Hogy annyira eladósodott Hódmezővásárhely? Ezt tudtuk.

– Hát egész pontosan az önkormányzat, tehát Hódmezővásárhely önkormányzata 2010. december 31-én 1225 millió forint lejárt szállítói tartozással rendelkezett. Ezenkívül azt gondoljuk, hogy az önkormányzatok üzleti vállalkozásának tevékenységéről szóló törvényt is megsértették, hiszen abban az van, hogy az önkormányzat úgy vállalhat gazdasági tevékenységet, hogy a befektetett tőke felett semmilyen rizikót nem vállalhat. Na most Hódmezővásárhely önkormányzata kilenc gazdasági társaságban érdekelt. Van, amelyben részvényes. És a gazdasági társaságoknál 2007 évben kimutatott 19 millió forint negatív tőke 2010 végére 280 millió forintra duzzadt. Tehát itt már bukik az az elv, hogy csak a befektetett tőke lehet kockázat. Tehát itt plusz 280 millió forintot is bukott az önkormányzat.

– És akkor ezért lehet, hogy az önkormányzat mondjuk képviselő testülete vagy akár a polgármester a felelős? Vagy Ön ezt nem tudja, és azt mondja, derítse ki a rendőrség és az ügyészség.

– Én nem tudom. Az ÁSZ-jelentés több helyen állapít meg szabálytalanságot, felelős személyeket azonban nem nevesít és intézkedést sem tett, holott erre meglett volna akkor a lehetősége, illetve gondolom, most is meglenne. Így én egy feljelentést juttattam el a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, amelyben kérem a felelősök megnevezését és felelősségre vonását. Annyi érdekesség még van a dologban, hogy egy interpelláció történt ez ügyben a parlamentben, és a KIM államtitkára, Szabó Erika azt mondta az interpellálónak, hogy ha komolyan gondolja az interpellációt, akkor a végén azt mondaná, hogy feljelentést tett a rendőrségen, de így csak hangulatkeltésnek tudja be ezt a dolgot.

– Ja, ez volt a válasz, hogy mit ugrál, ha nem tesz feljelentést? Ez jó.

– Így van. Tehát én nagyon sokat vívódtam azon, hogy a kormány milyen kéréseinek lehet eleget tenni, és hát ugye hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy az államtitkár asszony kérésének eleget teszek, így feljelentettem Hódmezővásárhely önkormányzatát.

– Arról tud egyébként, azóta hogyan változtak a lejárt tartozások?

– Nem tudom, nem néztünk utána. Ezért én azt gondolom, egy hivatalos jelentés, egy hivatalos állami szerv jelentése biztos hogy megfelelő alappal kell hogy rendelkezzen ahhoz, hogy a megfelelő eljárást a rendőrség lefolytathassa.

– Hogy az 1 milliárd 700 millió forint sok lejárt tartozásként egy akkora várostól, mint Hódmezővásárhely. De hát úgy látom, Lázár János azóta, hogy megvált a polgármesterségtől, nagyon jól dolgozott, mert éppen a napokban jelentette be, hogy a város adósságainak 70 százalékát átvállalja a kormány.

– Az hagyján, hogy bejelentette, de ugye ő volt a kezdeményezője az önkormányzati pénzügyi konszolidációknak, ha jól emlékszem.

– Így van.

– És hát itt azért olvashatunk nagyon sok érdekes polgármesteri nyilatkozatot. Múltkorában kaptam egyet, hogy ilyen erős költségvetése egy városnak nem volt. Hát ott 3,5 milliárd forintot kapott az az önkormányzat tavaly a Belügyminisztériumtól év végén, ami jelenleg is a számlájukon van. Idén 14 milliárd forintot kapnak a konszolidáció keretében, tehát 17,5 milliárdot kapnak, és a város költségvetése 21 milliárd. Hát így nem nehéz erős költségvetést csinálni. Azonban azt gondolom, hogy ez nem az önkormányzaton, nem a képviselő testületen és főleg nem a polgármesteren múlik. Vagy múlott.

– Hát ez elég meghökkentő szám. 21 milliárdhoz képest 17,5 milliárd.

– Ez egy másik önkormányzat, tehát ez nem a hódmezővásárhelyi.

– Igen, igen. De az, hogy az ő tartozásaik 70 százalékát átveszi az állam, ami jóval magasabb mint az átlagos adósság átvállalás, ami körülbelül 50 százalék, ez azt mutatja, hogy Lázár János elég erős érdekérvényesítő. Vagy elég nagy adós. Így is lehet mondani.

– Igen. Most ugye kijött ehhez még pluszban az egyházak devizaadóssága egy részének az átvállalása, ezt nem is értem igazából, csak számomra az a furcsa, hogy itt a lakosság nagy része nem tudja fizetni a hiteleit, és arra csak ilyen kényszermegoldások, kényszer pótcselekvések történnek a kormány részéről. Mert én azt gondolom, hogy nagyon sok esetben teljesen mindegy az, hogy rögzített árfolyamon kell fizetni az illetőnek vagy nem, tehát elvesztette a munkahelyét olyan anyagi helyzetbe került, hogy egyszerűen képtelen a saját lakását megtartani. De hát kíváncsian várjuk a mai pereket, mert bíróságon viszont pertársaságok két bank ellen elindították a deviza alapú hitelezési pereket.

– Igen. Végezetül akkor visszatérnék oda, ahol nagyjából kezdtük. Azt mondta, hogy éppen az ellenzéki egyeztetésről, szakpolitikai egyeztetésről jött ki. Most milyen témában és hol tartanak vele?

– Most egy technikai egyeztetés folyik közjog témában. A közjogot lezártuk, illetve a héten lezárjuk, csütörtökön lesz az utolsó egyeztetés. A foglalkoztatáspolitikának a végére jutottunk, az oktatáspolitikának a végére jutottunk. Most még van jó pár, ami folyamatban van. Budapest stratégia, Dél-Dunántúlt kezdtük meg nemrég, Dél-Dunántúl stratégiáját tárgyaltuk Szekszárdon. Rendészeti témakörben tárgyalunk.

– Azt mondja, foglalkoztatáspolitika. És mit tud ajánlani a demokratikus ellenzék? Ugye Orbán 1 millió új munkahelyével szemben, amiről tudjuk, hogy nem lett semmi. De Önöknek van konkrétabb és végrehajtható, elérhető céljuk? És eszközük hozzá?

– Az eszköz, én azt gondolom, egyrészt az új Munka Törvénykönyvének a megalkotása, ez két lépcsőben fog vagy két lépcsőben történne a tervek szerint. Az első lépcsőben a jelenlegi munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentenénk, majd egy széles társadalmi vitával az új Munka Törvénykönyvének az elfogadása és hatályba helyezése történne meg.

– Tehát jobban védenék a munkavállalókat ez a kiindulópont.

– Természetesen. Tehát ez a kiszolgáltatotti rendszer, ami jelenleg van, teljesen elfogadhatatlan mindenki számára, aki az asztalnál ül. Meg szeretnénk teremteni azt, hogy értékálló legyen a minimálbér, ennek az anyagi fedezetét mindenképp szeretnénk hozzátenni. Nyilván ebből előjött a közfoglalkoztatás, ami igen sarkalatos kérdés, előjött a bérfoglalkoztatás, ugye bérbe adnak embereket a bérlőnek, ami egy igen érdekes munkaviszony, gyakorlatilag.

– Mármint a munkaerőt adják bérbe.

– Így van. Ami gyakorlatilag a teljes rabszolgamunka és teljes kiszolgáltatottság, semmilyen védettsége nincsen gyakorlatilag, táppénz, szülés alatt ki lehet rakni mindenféle következmény nélkül a munkavállalót. Mindemellett ilyen egyhavi szerződéseket köthetnek vele, és öt éven keresztül lehet ezt űzni, azaz azt a bizonytalanságot fenntartani az illetőnél, hogy öreg, lehet, hogy a jövő hónapban nem lesz munkád.

– Szóval ezek szerint a munkavállalók védelmében lépnek fel. Az meg nyilván a gazdaságpolitika része, hogyan teremtsenek újabb munkahelyeket.

– Így van. Azt azért szeretném hozzátenni, én a közszférából jöttem, számomra nagyon fontos, hogy mi történik a közszférával. Úgyhogy nem tudtam elmenni a mellett, és bele is került a záródokumentumba vagy majd belekerül, hogy ennek a 650–680 ezer embernek, aki a közben dolgozik, olyan munkafeltételei és olyan elfogadható keresetei legyenek, ami ezeknek az embereknek megteremti azt a békét, hogy nyugodtan dolgozzanak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!