Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 5.



Bolgár György kérdései 2013. március
5-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Klubrádió ismét pert nyert a médiatanács ellen, most már negyedszer a jelenleg is használt 95,3-as frekvencia pályázat ügyében. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a médiahatóságnak azt a tavaly decemberi határozatát, amellyel a médiatanács megsemmisítette a saját tavalyelőtti pályázati eredményről szóló határozatát, így próbálva kijátszani azt a kötelezettségét, hogy a Klubrádiónak adja a frekvencia használatát. És akkor most hurrá, rádiózunk? A gratulációkat, támogató üzeneteket ezúton is köszönöm, köszönjük.

Másik témánk, hogy megközelítette a 300 forintot az euró árfolyama Matolcsy György nemzeti bankelnöki kinevezése nyomán. Ez még csak a kezdet vagy már a tolerálható vég?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy titkos tárgyalásokat folytatott Moszkvában a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal, mégpedig állítólag arról, hogy a magyar devizatartalékok egy részét rubelben tartanák. Unortodox ötlet, hogy az oroszok kedvében járjunk? De vajon milyen kockázattal?

Beszéljük meg aztán, hogy nagy vihart kavart az MSZP által készíttetett politikai kampányfilm a Fidesz-kormány kudarcairól. Tiltakozott miatta az RTL Klub, a Blikk, a Terrorelhárító Központ, Bartók Béla jogainak örököse és Puskás Ferenc özvegye. Jó kis reklám?

Mi a véleményük végül arról, hogy az egész médiára meteorológiai adót vetne ki a kormány az időjárásjelentések felhasználása miatt. Az éves reklámbevételek fél százalékát mindenkinek meg kellene fizetnie, akkor is, ha nem közöl meteorológiai jelentést. De ha igen, azt csak az állami szolgálattól vehetné át. Ezentúl megint minden május elsején szép idő lesz, de még fizetni is kell érte?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A bíróság szerint alaptörvény-ellenes a médiatanács eljárása
Stock Richárd, a Klubrádió jogi vezérigazgató-helyettese

Bolgár György: - Gratulálok.

Stock Richárd: - Köszönöm szépen, nagyon jólesik. Azt hiszem, hogy a mai nap mindenféleképpen nagyon nagy nap a Klubrádió életében.

- Mesélj, mit jelent ez a nagyon nap? Azt elmondtuk a híreinkben is, hogy a bíróság megsemmisítette a médiatanács legutóbbi határozatát és új eljárásra kötelezte a testületet. De mit jelent ez az új eljárás?

- Az új eljárás ugye nagyon fontos, visszautal az eredeti főváros ítélőtáblai határozatra, amelyik még tavaly március 14-én született. Azt az új eljárást kell lefolytatnia a médiatanácsnak, amelyik eredményeképpen kihirdeti a budapesti 95,3 megahertzes frekvenciapályázat győztesét. Odáig eljutottunk, immáron sokadszorra, hogy ez a pályázat eredményesen lezárult. És mivel eredményesen lezárult és van egy pályázó, aki ennek továbbra is részese, ki kell hirdetni a győztest. Ez az az eljárás, amit le kell folytatni. Nem egy bonyolult eljárás egyébként, tehát egyetlenegy nap alatt lefolytatható lenne.

- Mondjuk százszázalékos biztonsággal megjósolható, hogy ki a győztes, nem?

- Hozzáteszem természetesen, a sors úgy hozta, hogy mi már egyedül maradtunk ebben a pályázatban, de korábban, amikor még több pályázó volt, akkor is mi vezettünk, hiszen mi kaptuk a második legmagasabb pontszámot annak idején, és amikor az első helyezettet, a rossz emlékezetű Autórádió Kft-t kizárták a pályázatból, onnantól fogva nem volt kérdéses, hogy ennek a pályázatnak egy győztese lehet csak, függetlenül attól, hogy hány pályázó maradt még. Az más kérdés, hogy az élet úgy hozta, hogy a többi mögöttünk végző pályázó időközben szintén kiesett, és ők ez ellen nem tiltakoztak.

- De ők miért estek ki?

- A korábbi alkalmakkor, amikor a Klubrádió pályázatának alaki érvénytelenségét állapította meg a médiatanács, akkor a többi pályázó pályázati ajánlatának alaki érvénytelenségét ugyanúgy megállapította, csak ők nem éltek ez ellen semmilyen jogorvoslattal. Tehát, hogy így mondjam, az ő vonatkozásukban ezek a határozatok jogerőssé váltak. A Klubrádió két alkalommal is megtámadta az ő pályázatát érvénytelennek nyilvánító médiatanácsi határozatokat, és mind a kétszer korábban megnyerte, mind a kétszer hatályon kívül helyezték a médiatanácsi határozatot.

- Nyilván a többiek azt gondolták, hogy ezt ők úgysem nyerhetik meg, ha valaki megnyerheti, az csak a Klubrádió lehet, mi a fenének járjanak bíróságra.

- Valószínűleg ez lehetett a legfontosabb szempont. Minek öltek volna ebbe több időt meg energiát, amikor a Klubrádió pontszáma így is, úgy is előttük állt. De a mi szempontunkból ennek nincs jelentősége. Aminek jelentősége van, az az, hogy a Klubrádió pályázata alakilag és tartalmilag is érvényes, részese továbbra is ennek a pályázati eljárásnak, és mivel immár visszatértünk ahhoz az állapothoz, hogy ez a pályázati eljárás immár visszavonhatatlanul eredményes, ezért nincs más hátra, mint ki kell hirdetni a győztest.

- Ahogy ez a bírósági ítélet írja, mert oda is adták a kezedbe. A bíróság olvasatában „az alperes megismételt eljárása – az alperes ugye a médiatanács – kizárólag az Autórádió Kft. pályázatának alaki érvénytelensége megállapítását követően fennmaradt pályázatok elbírálására – ezek vagyunk mi – e pályázatok figyelembevételével az újbóli érdemi döntés az MTTV 62-es paragrafus 1. bekezdése szerinti határozat meghozatalára kell hogy szorítkozzék”. Vagyis ebből, ha kicsit bonyolultan is, de azért érthetően arra kell hogy következtessen mindenki, a médiatanács is, hogy nem szabad egy új pályázati eljárást elindítania, hanem az eredeti pályázatban megmaradt érvényes, fennmaradt pályázatokból kell kihoznia a győztest. Ugye ez egyértelmű, ez nem magyarázható másképpen?

- Ez teljesen egyértelmű. Olyannyira, hogy ennek a határozatnak a meghozatalához legfőbb indokul is az szolgált, hogy a bíróság, amely ezt a határozatot hozta, újra felrótta a médiatanácsnak azt, hogy még mindig nem hajtotta végre az eredeti, 2012. március 14-i Fővárosi Ítélőtábla ítéletet. Ez az, amit mi azóta is folyamatosan számon kérünk a médiatanácson. Tehát nemhogy arra nincs lehetőség, hogy ebben az ügyben új pályázatot írjanak ki, hanem a médiatanács megújuló jogsértésének éppen az az alapja, hogy az eredeti bírósági ítéletet, amely ebben az ügyben legelőször született, a mai napig nem hajtotta végre. Ez a határozat is azon alapul, hogy annak az ítéletnek a végrehajtását kéri számon és annak az ítéletnek a végrehajtására utasítja.

- Akkor miért van az a következő bekezdésben, hogy hivatkozva a médiatörvény 62-es paragrafusára, egyes bekezdés szerint a médiatanács hatósági határozatban állapítja meg a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, valamint eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét? Hiszen már túl vagyunk ezen, hogy az eredményes vagy eredménytelen voltát megállapítsák.

- Ez egy nagyon lényeges passzus. Ez pontosan arra utal vissza, hogy abban az esetben, ha a pályázati eljárás eredményes, kötelező megállapítani a nyertes személyét. Hiszen ez a döntés is arról szólt, hogy az eredményességét visszavonó határozatot hatályon kívül helyezték, tehát, hogy így mondjam, újra eredményessé vált a pályázat, és nem maradhat egy pályázat úgy eredményes, hogy nincs győztese. Tehát ez a törvényi paragrafus, amit most te is idéztél, azt mondja, hogy két lehetősége van a médiatanácsnak. Vagy ab ovo eredménytelennek hirdet egy pályázatot, és akkor lezárul. De ennek a lehetősége már elmúlt, ezt egyszer eredményessé nyilvánította, jogerőssé vált ez az eredményesség. Most bebizonyosodott az is, hogy akár az ügyészség levelével ellentétben vagy az abban foglaltakat felhasználva sem lehet azt mondani, hogy ez a pályázati eljárás nem volt eredményes. Ha pedig eredményes, akkor az eredményes pályázat győztesét ki kell hirdetni.

- Van-e bármilyen kötelező határidő ebben az ítéletben? Mert ugye többször még jogászok, ügyvédek is az elmúlt hónapok során azt tanácsolták itt a műsorban is, interjúkban is, hogy tessék végrehajtást kérni az ítéletekre.

- Itt most két különböző kérdés merül fel.

- Én arra gondoltam, hogy ha benne volna egy határidő, hogy harminc napon belül tessék határozatot hozni és nem teszik, akkor lehetne végrehajtást kérni.

- Ugye a helyzet az, hogy végrehajtást nem azért nem lehet kérni, mert valamiféle határidőt itt a médiatanács mulaszt. Erre majd visszatérünk, ő folyamatosan mulasztásban van. Ebben az ügyben azért nincs helye, mert nem egy olyan típusú határozat. Hiszen a határozat tartalma az pro forma, az ítéletben nincsen előírva. Az az eset körülményéből következik, hogy ebben a helyzetben mi tud lenni a jogszerűen meghozható határozat. Azonban, ami a határozat meghozatalának vagy az új eljárás lefolytatásának a határidejét illeti, itt a bíróság egy teljesen új szempontot vett most elő és foglalt ítéletbe, ami fontos újdonság a korábbiakhoz képest. Azt mondta ugyanis most a bíróság, hogy az a helyzet, hogy a médiatanács az eredetileg nyolcvanöt napos eljárási határidő alatt lezárandó eljárást immár több mint egy és egynegyed évvel a törvényben megszabott eredeti határidő lejárata után sem zárta le, ez nem egyszerűen egy jogsértő állapot, hanem egy kifejezetten alaptörvénybe ütköző, alkotmánysértő helyzet. Sérti a médiatörvény és a közigazgatási eljárási törvény összes alapelvét, és sérti az alaptörvényt is. Magyarán innentől fogva nem abban kell gondolkodnunk, hogy most harminc vagy nyolcvanöt napon belül kell-e ezt meghoznia, mert minden egyes nap késlekedés az alaptörvénybe ütköző jogsértés. Tehát ha ezt az ítéletet valaki végre akarja hajtani, akkor már másnap le kell ülni és meg kell hozni a határozatot, hiszen az is, hogy ez az egy és egynegyed év eltelt, alaptörvény-sértés, és minden további nap újra és újra meg fogja sérteni Magyarország alkotmányos rendjét.

- Magyarán ilyen súlyos ítélet még nem született az ügyünkben.

- Nem. Teljesen egyértelmű, hogy itt most már a bíróság kikéri magának azt a helyzetet, hogy a korábbi bírósági ítéleteket folyamatosan semmibe veszik, nem hajtják végre és egy a hatályos jogszabályokkal nyilvánvalóan ellentétes, jogellenes állapotot tartanak fenn folyamatosan.

- Pedig ez egy másik bíróság, ez nem a Fővárosi Ítélőtábla, amelyik három alkalommal hozott a javunkra ítéletet, hanem a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. De ez még keményebb ítéletet hozott, ezek szerint.

- Így van, ebből a szempontból még keményebb ítéletet hozott. Más kérdés, hogy amennyiben marad a Fővárosi Ítélőtábla, ő valószínűleg azért hozott volna nagyon kemény ítéletet, mert ő meg azt elégelte volna meg, hogy állandóan meghamisítják az ő rendelkezését, és úgy hivatkoznak az ő ítéleteire, hogy tudatosan félreértelmezik és félremagyarázva interpretálják.

- Mindenesetre egyelőre nem látom, hogy a médiahatóság penitenciát gyakorolna, hanem kiadott egy közleményt és azt mondja, hogy továbbra is folyamatosan sugározhat a Klubrádió a Budapest 95,3-as frekvencián. Vagyis mintha ez a jelenleg fennálló helyzet valami nagy diadal volna, és a második mondat már úgy hangzik, hogy a médiatanács tanulmányozza a bíróság mai napon meghozott döntését. Miközben a te interpretációdban nem az kellene, hogy tanulmányozza, hanem sürgősen szüntesse meg az alaptörvény folyamatos megsértését. Vajon ebből a közleményből az a következtetés vonható-e le, hogy folytatódik az időhúzás, és ha folytatódik az időhúzás, akkor annak milyen jogi támasza van?

- Jogi támasza nincs, ez teljesen egyértelmű. Az ítéletet egyébként most a tárgyaláson kézbesítették mind a Klubrádió, mind a médiatanács számára. Mi a magunk részéről ezt a honlapon elérhetővé és bárki számára elolvashatóvá tettük. Tehát bárki, akinek kedve támad tanulmányozni ezt az ítéletet, megteheti, és szerintem körülbelül egy tizenöt perc idő ráfordítása után azonnal látni fogja, hogy ebben az ügyben hosszabb és bonyolultabb tanulmányozásnak nincs helye. Egy nagyon egyszerű feladatot szabott a bíróság a médiatanácsra, ezt kell végrehajtani. Amennyiben ezt nem hajtja végre, annak nemhogy jogi támaszai nincsenek, hanem épp ellenkezőleg, újabb folyamatos jogsértés történik.

- Egy apró kiskapu mintha volna az ítélet végén, ugyanis az van benne, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. Vagyis ha fellebbezés nem is, de felülvizsgálat kérhető, feltehetően a Kúriánál. Abból mi következne?

- Amit mondasz, az tény szerint igaz. Amikor módosították a médiatörvényt és egyáltalán a közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerét, akkor a korábbi egyfokú eljárás helyett bevezettek egy ilyen nagyon furcsán, féloldalasan kétfokú eljárást. Magyarán első fokon a bíróság rögtön jogerős határozatot hoz, tehát innentől fogva ez a határozat azonnal végrehajtható, sőt tulajdonképpen a törvény szerint végrehajtandó. De van helye egy rendkívüli perorvoslatnak, amelyiknek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincsen, de aki ezzel élni kíván, az ezt a határozatot egy felülvizsgálati kérelemmel megtámadhatja a Kúria előtt. És amikor ezt a Kúria elbírálja, akkor majd ebben az ügyben ő fog hozni egy határozatot. De ugye abban a nem várt és szerencsére nem bekövetkezett esetben, ha mi ne adj Isten most vesztettünk volna, akkor a médiatanács akár holnap hozhatott volna egy további határozatot, amelyik a pályázati eljárásban ránk nézve kedvezőtlen lehetett volna, mert erre nézve semmiféle halasztó hatállyal nem bírt volna az, hogy nekünk fennállt volna az a jogunk, hogy a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtsunk be. Most viszont a médiatanács lehet hogy arra fog hivatkozni, hogy ő nem hajtja végre ezt az ítéletet, mert kivárja, hogy majd ebben a felülvizsgálati eljárásban milyen döntés születik. Ebből is látszik, hogy nincs jogegyenlőség ebben a pillanatban a médiatanács és a Klubrádió között sajnos.

- Még akkor sem, ha folyamatosan alkotmánysértésben vannak.

- Így van. De maradjunk annyiban, hogy várjuk ki, mi lesz ennek a vége. Ők tanulmányozhatják természetesen ezt az ítéletet, de ettől még az az ítéleti megállapítás, miszerint ők folyamatos jogsértésben vannak, fennáll.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A médiatanács rosszindulatáról
Polyák Gábor, médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője

Bolgár György: - Önt is erről a számunkra kedvezőnek látszó ítéletről kérdezem. Olyan ember szemével, aki az első perctől kezdve szoros figyelemmel követi az eseményeket, mi mondható el erről?

Polyák Gábor: - Én úgy érzem, hogy most a bíróság – hogy furcsán fogalmazzak – sarokba szorította a médiatanácsot. Tehát én nem látom, hogy innen hogyan tudna újabb egérutakat keresni. Ez a per most arról szól, hogy élhet-e azzal a törvényben egyébként létező lehetőséggel a hatóság, hogy saját jogsértésére hivatkozva visszavonja az egész határozatot, és ezen az alapon újraindítsa az egész pályázati eljárást. Erről a bíróság kimondta, hogy nincs ilyen lehetőség. Miután bírósági határozatról van szó, annak a visszavonására nincs mód, és végre kell hajtani azt a legelső döntést, amely annak idején az Autórádió kizárásával végződött. Amit nem mond meg a bíróság, hogy micsoda, de igazából lezárja az összes további lehetőséget. Én már félve mondom ki, mert látszik, hogy a hatóság megint másfelé gondolkodik, de nemigen látok más utat a helyzet feloldására, mint hogy nyertest kell hirdetni.

- Ez olyan, mint a régi viccben, amikor a rabbihoz fordulnak, hogy döglenek a libák és végül megdöglött mind, pedig még annyi jó ötlete lett volna, mondta a rabbi a viccben. Önnek már nincsenek, vagy a médiatanácsnak nem lehetnek még ötletei?

- A médiatanács most nyilvánvalóan meg fogja támadni ezt az ítéletet a Kúriánál, mert ugye a törvény talán február óta lehetővé teszi, hogy ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak legyen helye.

- Vagy legalábbis félig-meddig, mert ez nem egy fellebbezés, hanem csak egy felülvizsgálat kezdeményezése, ugye?

- Igen, de végül is az időhúzás szempontjából és a jogkövetkezmények szempontjából majdnem egy jogorvoslat, tehát az ügy még nem zárult le. Teljesen biztos, hogy a hatóság élni fog ezzel a lehetőségével, kérhet egy felülvizsgálatot.

- Ahogy mi ezt a hatóságot ismerjük, biztos élni fog vele.

- Ne legyen kétségünk. Csak azt szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy a múlt héten született a Kúrián egy hasonló, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) érintő közigazgatási döntés nagyon komoly gazdasági következménnyel, ez pedig a negyedik mobilszolgálatóval kapcsolatos NMHH-döntés volt, és lényegében ugyanez a jogi kérdés is felmerült abban az ügyben sok más mellett, hogy lehet-e egy hatósági határozatot több döntésre bontani, lehet-e annak egyes döntéseit külön kezelni. És az a Kúria, ahova most ez a felülvizsgálat majd meg fog érkezni, egyértelműen azt a döntést hozta, hogy nem lehet. Tehát ebben az ügyben, amiben most döntés született, a Kúria nagyon határozottan ugyanazt az álláspontot képviseli, ami a bíróság mai döntéséből is kiolvasható.

- Pedig abban az ügyben az államot sokmilliárdos veszteség éri vagy érheti. És ennek ellenére is így döntött a Kúria. Itt viszont a frekvencia hasznosításával az állam bevételhez juthat végre.

- Úgy látszik, hogy nem ez az elsődleges cél, ami nagyon nemes megközelítés, de nyilván nem erről van szó. Itt láthatóan a hatóság minden lehetséges és lehetetlen eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy legalábbis ne kelljen a Klubrádió számára kedvező döntést hoznia, vagy mondhatjuk ezt csúnyábban is, hogy legalábbis eléri azt, hogy a Klubrádió szépen lassan kivérzik.

- Mit gondol a másik frekvenciaügyünkről, ez a 92,9-es, ahol első fokon nyertünk és az ORTT által nekünk ítélt frekvenciát egy újonnan létrehozott szerződéssel a bíróság lényegében nekünk ítélte? Ennek lesz egy második másodfokú pere, ha azt megnyernénk, akkor milyen helyzet alakulna ki?

- Bár az lenne a kérdés, hogy a két megnyert frekvencia közül akkor most hogyan tovább. Nyilván a másik, az ORTT által pályáztatott frekvencia lenne kedvezőbb a Klubrádió számára abból a szempontból, hogy az ma közösséginek nevezett szolgáltatás lenne, ami után nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni. A vita éppen arról megy, hogy a régi médiatörvényben nem közösségi médiaszolgáltatók léteztek, hanem más néven, közműsorszolgáltatói címen létezett ez a hasonló pozíció, és a jogalkotó azokkal a bizonyos ex-Klubrádiókkal nagyon ügyesen olyan helyzetet teremtett, amiben nem látszik ma, hogyan lehet a régi pályázati rendszerben elnyert közműsorszolgáltatói jogosultságból az új rendszer szerinti közösségi jogosultságot szerezni. Én mindig azt gondoltam, hogy az a per veszthetetlen a Klubrádió számára. Tehát olyan nincs, hogy egy elnyert pályázatot a hatóság nem ír alá olyan indok alapján, amiről mindenki tudja, maga a hatóság is, hogy alaptalan. Azt látjuk, hogy ezt elég sokáig lehet húzni, de most már végül is a harmadik ítélet született abban az ügyben is, megismételt eljárásban, és mindig a Klubrádió javára.

- Úgyhogy miközben Ön kifejezetten pesszimistának látszik, mert ebben a mostani 95,3-as ügyben is Ön vetette fel először, hogy a hatóság az Ön gyanúja szerint elő fogja rángatni azt, hogy egy évvel az eredeti határozat meghozatala után akár saját maga törvénytelennek minősítheti az eredeti határozatát, és ezzel az ürüggyel fog minket kizárni, ez be is következett. De a bíróság nem vette be ezt a törvényi lehetőséget vagy maszlagot, ahogy tetszik. És lehet, hogy a másik ügyben is a másodfokú bíróság is negyedszer végül a javunkra ítél? Tehát azt akarom kérdezni Öntől, hogy ezek szerint a bíróság mintha szilárdabban állna a lábán, mint sokan feltételezik?

- Azért azt is hadd jegyezzem meg, hogy ezek a bírósági ítéletek egy laikus számára egyrészt nagyon nehezen érthetők, másrészt meg mindig hiányzik belőlük egy határozott mondat, amely a médiatanács számára minden kiskaput bezárna, és világossá tenné a bírónak azt a szándékát, amely egyébként a döntés egészéből átjön, csak a bíróság még mindig nem hiszi el, hogy egy hatóság packázik vele, immáron másfél éve.

- Mi lehetne az az egy mondat?

- Például már régen határozottan tisztázni kellett volna ennek az aláírás nélküli hátoldalnak a kérdését. Ki kellene mondani ebben az ügyben azt, hogy az új eljárásra kötelezi nem azt jelenti, hogy most új pályázatot írnak ki, hanem azt, hogy eredményt kell hirdetni.

- De ez lényegében benne van a mostaniban.

- Úgy van benne, hogy a hatóság ezen nyilván már ma délután rágódik, hogy azt ő hogyan fogja tudni kiforgatni. Tehát egyszerűen nem számol a bíróság azzal, hogy a hatóság nem a jogkövetés, hanem a jog megkerülés útján jár.

- Ez a mai ítélet még azt is a médiahatóság szemére hányja, hogy folyamatos alkotmánysértésben van.

- Így van, hát most már elhangzik ebben az ítéletben, hogy a Klubrádió tisztességes eljáráshoz való joga sérül ezekkel az eljárásokkal.

- Magyarán ha lassan is, de azért szorul a hurok, úgy érzi?

- Én azzal kezdtem, hogy szerintem ez az ítélet beszorította most a hatóságot és nem hagyott neki mozgásteret. És minden kritikám ellenére én azt gondolom, hogy eddig sem a bíróságokon múlott, hanem kizárólag a médiatanács rosszindulatán múlott az, hogy tényleg ebben a jog megkerülésben volt érdekelt és húzza az eljárást, ameddig csak tudja. A bíróság végül is immár hét döntésben a Klubrádiónak adott igazat.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Feljelentette Hódmezővásárhelyt; az ellenzéki kerekasztal tárgyalásairól
Árok Kornél, a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt elnöke

Bolgár György: - Hogy van, mit csinál, keveset látjuk, halljuk?

Árok Kornél: - Hát köszönöm szépen, dolgozunk, épp az ellenzéki kerekasztalnál szakpolitikai anyagokat tárgyalunk. Most is egy technikai egyeztetésről jöttem ki. Hát az tagadhatatlan, hogy ez lekötötte az elmúlt két és fél hónapomat teljesen gyakorlatilag, de most már látjuk ennek a végét, és aztán jönnek a folytatások, mert azt beszéltük meg, hogy ezek az anyagok társadalmi egyeztetésre is ki fognak kerülni.

– Ön tehát azok közé tartozik, akik hajlandók a szövetségért, az együttműködésért dolgozni, akár szakpolitikai konkrét kérdésekben, akár úgy általánosságban. Mert ezek szerint Ön úgy gondolja, hogy a demokratikus ellenzéknek össze kell fognia a választásokon?

– Igen, így gondoljuk és ennek tükrében és ezt szem előtt tartva cselekszünk és tárgyalunk. Azt láttuk, hogy ezen az oldalon ez volt az első olyan komoly kezdeményezés, hogy üljenek le a demokratikus ellenzékiek és tárgyalják meg azokat a szakpolitikai anyagokat, amelyek valóban a jó kormányzáshoz kellenek majd, és nem zsákbamacskát árulunk a választópolgároknak. Úgyhogy mi leültünk, ennek tükrében folytatjuk a munkát.

– Milyen sikerrel építi a pártját? Nem régi pártról van szó ugyebár.

– Nem régi pártról van szó. Most az elmúlt két és fél hónap ez lekötötte az erőnket, szünetelt a pártépítés. Vannak érdeklődések természetesen, hál istennek vannak olyan megyei szervezetek, amelyek aktívak, ők azért ezt a háttérmunkát folytatják és a városokban próbáljuk építeni a kis alapszervezeteinket.

– És amikor meglátják Önt valahol, még emlékeznek arra az Árok Kornélra, aki nagy hatást gyakorolt a nyilvánosságra a szakszervezeti fellépéseivel?

– Igen, azt kell, hogy mondjam, hogy tudják, ki vagyok.

– Nehogy elfelejtsék, Ön a legnagyobb tőkéje ennek a pártnak.

– Erről gondoskodni fogok. Gondoskodni fogok.

– No de amiről most kérdezni akarom, az nem ez, bár ezt fontosnak tartom, sőt a végeredmény szempontjából ez a legfontosabb, ám de ez a részletkérdés sem akármilyen. Az elmúlt napokban ugyanis Ön felhívta a figyelmet arra, talán nem egyedüliként, de mindenesetre fontos közreműködőként vagy fontos jelzőként, hogy Hódmezővásárhely előző polgármestere a mostani miniszterelnöki hivatali államtitkár Lázár János akár törvénysértéseket is elkövethetett a város vezetésében, mégpedig az Állami Számvevőszék egyik korábbi vizsgálata alapján. Egyáltalán hogyan jutott eszükbe vagy az Ön eszébe, hogy ezt elő kell venni vagy érdemes ezzel foglalkozni?

– Én nem nevesítek senkit, ismeretlen tettes, tettesek ellen tettem feljelentést. 2011-ben készült egy Állami Számvevőszéki vizsgálat Hódmezővásárhely önkormányzatánál. Az ÁSZ-ellenőrzést az érintettek megkapták, válaszoltak rá, majd az Állami Számvevőszék visszaírta, hogy érti, amit írnak, de fenntartja a jelentésben az ellenőrzésben foglaltakat. Hát nyilván van háttéremberünk, vannak, akik segítenek ebben, hogy ilyen dolgokat felkutassanak. Mindemellett azért szeretném megjegyezni, hogy az Állami Számvevőszék, amely ezeket megállapította, semmilyen lépéseket nem tett annak érdekében, hogy ezeket az ügyeket tisztázzák. Pedig lettek volna hozzá eszközei.

– Például nem küldték el a rendőrségnek vagy az ügyészségnek. Noha más ügyekben olyan serények és gyorsak, ebben az ügyben, úgy látszik, nem.

– Nézzük meg csak a nemzeti bank vezetőjét, ugye pillanatok alatt elő tudták venni és koncepciós per elé tudják állítani, mert azt gondolom, hogy amikor előre meg vannak írva anyagok, meghallgatás előtt kész van az ítélet, meghallgatják az illetőt, majd előveszik a már legépelt oldalt és felolvassák mint ítéletet, idézőjelben az ítéletet, akkor ez koncepciós per.

– De ebben az ügyben nem tettek semmit. Viszont a vizsgálat ezek szerint korrektnek látszik, és megállapították az önkormányzat felelősségét abban, hogy a város nem megfelelően gazdálkodott. Egészen pontosan miről van szó? Hogy annyira eladósodott Hódmezővásárhely? Ezt tudtuk.

– Hát egész pontosan az önkormányzat, tehát Hódmezővásárhely önkormányzata 2010. december 31-én 1225 millió forint lejárt szállítói tartozással rendelkezett. Ezenkívül azt gondoljuk, hogy az önkormányzatok üzleti vállalkozásának tevékenységéről szóló törvényt is megsértették, hiszen abban az van, hogy az önkormányzat úgy vállalhat gazdasági tevékenységet, hogy a befektetett tőke felett semmilyen rizikót nem vállalhat. Na most Hódmezővásárhely önkormányzata kilenc gazdasági társaságban érdekelt. Van, amelyben részvényes. És a gazdasági társaságoknál 2007 évben kimutatott 19 millió forint negatív tőke 2010 végére 280 millió forintra duzzadt. Tehát itt már bukik az az elv, hogy csak a befektetett tőke lehet kockázat. Tehát itt plusz 280 millió forintot is bukott az önkormányzat.

– És akkor ezért lehet, hogy az önkormányzat mondjuk képviselő testülete vagy akár a polgármester a felelős? Vagy Ön ezt nem tudja, és azt mondja, derítse ki a rendőrség és az ügyészség.

– Én nem tudom. Az ÁSZ-jelentés több helyen állapít meg szabálytalanságot, felelős személyeket azonban nem nevesít és intézkedést sem tett, holott erre meglett volna akkor a lehetősége, illetve gondolom, most is meglenne. Így én egy feljelentést juttattam el a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, amelyben kérem a felelősök megnevezését és felelősségre vonását. Annyi érdekesség még van a dologban, hogy egy interpelláció történt ez ügyben a parlamentben, és a KIM államtitkára, Szabó Erika azt mondta az interpellálónak, hogy ha komolyan gondolja az interpellációt, akkor a végén azt mondaná, hogy feljelentést tett a rendőrségen, de így csak hangulatkeltésnek tudja be ezt a dolgot.

– Ja, ez volt a válasz, hogy mit ugrál, ha nem tesz feljelentést? Ez jó.

– Így van. Tehát én nagyon sokat vívódtam azon, hogy a kormány milyen kéréseinek lehet eleget tenni, és hát ugye hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy az államtitkár asszony kérésének eleget teszek, így feljelentettem Hódmezővásárhely önkormányzatát.

– Arról tud egyébként, azóta hogyan változtak a lejárt tartozások?

– Nem tudom, nem néztünk utána. Ezért én azt gondolom, egy hivatalos jelentés, egy hivatalos állami szerv jelentése biztos hogy megfelelő alappal kell hogy rendelkezzen ahhoz, hogy a megfelelő eljárást a rendőrség lefolytathassa.

– Hogy az 1 milliárd 700 millió forint sok lejárt tartozásként egy akkora várostól, mint Hódmezővásárhely. De hát úgy látom, Lázár János azóta, hogy megvált a polgármesterségtől, nagyon jól dolgozott, mert éppen a napokban jelentette be, hogy a város adósságainak 70 százalékát átvállalja a kormány.

– Az hagyján, hogy bejelentette, de ugye ő volt a kezdeményezője az önkormányzati pénzügyi konszolidációknak, ha jól emlékszem.

– Így van.

– És hát itt azért olvashatunk nagyon sok érdekes polgármesteri nyilatkozatot. Múltkorában kaptam egyet, hogy ilyen erős költségvetése egy városnak nem volt. Hát ott 3,5 milliárd forintot kapott az az önkormányzat tavaly a Belügyminisztériumtól év végén, ami jelenleg is a számlájukon van. Idén 14 milliárd forintot kapnak a konszolidáció keretében, tehát 17,5 milliárdot kapnak, és a város költségvetése 21 milliárd. Hát így nem nehéz erős költségvetést csinálni. Azonban azt gondolom, hogy ez nem az önkormányzaton, nem a képviselő testületen és főleg nem a polgármesteren múlik. Vagy múlott.

– Hát ez elég meghökkentő szám. 21 milliárdhoz képest 17,5 milliárd.

– Ez egy másik önkormányzat, tehát ez nem a hódmezővásárhelyi.

– Igen, igen. De az, hogy az ő tartozásaik 70 százalékát átveszi az állam, ami jóval magasabb mint az átlagos adósság átvállalás, ami körülbelül 50 százalék, ez azt mutatja, hogy Lázár János elég erős érdekérvényesítő. Vagy elég nagy adós. Így is lehet mondani.

– Igen. Most ugye kijött ehhez még pluszban az egyházak devizaadóssága egy részének az átvállalása, ezt nem is értem igazából, csak számomra az a furcsa, hogy itt a lakosság nagy része nem tudja fizetni a hiteleit, és arra csak ilyen kényszermegoldások, kényszer pótcselekvések történnek a kormány részéről. Mert én azt gondolom, hogy nagyon sok esetben teljesen mindegy az, hogy rögzített árfolyamon kell fizetni az illetőnek vagy nem, tehát elvesztette a munkahelyét olyan anyagi helyzetbe került, hogy egyszerűen képtelen a saját lakását megtartani. De hát kíváncsian várjuk a mai pereket, mert bíróságon viszont pertársaságok két bank ellen elindították a deviza alapú hitelezési pereket.

– Igen. Végezetül akkor visszatérnék oda, ahol nagyjából kezdtük. Azt mondta, hogy éppen az ellenzéki egyeztetésről, szakpolitikai egyeztetésről jött ki. Most milyen témában és hol tartanak vele?

– Most egy technikai egyeztetés folyik közjog témában. A közjogot lezártuk, illetve a héten lezárjuk, csütörtökön lesz az utolsó egyeztetés. A foglalkoztatáspolitikának a végére jutottunk, az oktatáspolitikának a végére jutottunk. Most még van jó pár, ami folyamatban van. Budapest stratégia, Dél-Dunántúlt kezdtük meg nemrég, Dél-Dunántúl stratégiáját tárgyaltuk Szekszárdon. Rendészeti témakörben tárgyalunk.

– Azt mondja, foglalkoztatáspolitika. És mit tud ajánlani a demokratikus ellenzék? Ugye Orbán 1 millió új munkahelyével szemben, amiről tudjuk, hogy nem lett semmi. De Önöknek van konkrétabb és végrehajtható, elérhető céljuk? És eszközük hozzá?

– Az eszköz, én azt gondolom, egyrészt az új Munka Törvénykönyvének a megalkotása, ez két lépcsőben fog vagy két lépcsőben történne a tervek szerint. Az első lépcsőben a jelenlegi munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentenénk, majd egy széles társadalmi vitával az új Munka Törvénykönyvének az elfogadása és hatályba helyezése történne meg.

– Tehát jobban védenék a munkavállalókat ez a kiindulópont.

– Természetesen. Tehát ez a kiszolgáltatotti rendszer, ami jelenleg van, teljesen elfogadhatatlan mindenki számára, aki az asztalnál ül. Meg szeretnénk teremteni azt, hogy értékálló legyen a minimálbér, ennek az anyagi fedezetét mindenképp szeretnénk hozzátenni. Nyilván ebből előjött a közfoglalkoztatás, ami igen sarkalatos kérdés, előjött a bérfoglalkoztatás, ugye bérbe adnak embereket a bérlőnek, ami egy igen érdekes munkaviszony, gyakorlatilag.

– Mármint a munkaerőt adják bérbe.

– Így van. Ami gyakorlatilag a teljes rabszolgamunka és teljes kiszolgáltatottság, semmilyen védettsége nincsen gyakorlatilag, táppénz, szülés alatt ki lehet rakni mindenféle következmény nélkül a munkavállalót. Mindemellett ilyen egyhavi szerződéseket köthetnek vele, és öt éven keresztül lehet ezt űzni, azaz azt a bizonytalanságot fenntartani az illetőnél, hogy öreg, lehet, hogy a jövő hónapban nem lesz munkád.

– Szóval ezek szerint a munkavállalók védelmében lépnek fel. Az meg nyilván a gazdaságpolitika része, hogyan teremtsenek újabb munkahelyeket.

– Így van. Azt azért szeretném hozzátenni, én a közszférából jöttem, számomra nagyon fontos, hogy mi történik a közszférával. Úgyhogy nem tudtam elmenni a mellett, és bele is került a záródokumentumba vagy majd belekerül, hogy ennek a 650–680 ezer embernek, aki a közben dolgozik, olyan munkafeltételei és olyan elfogadható keresetei legyenek, ami ezeknek az embereknek megteremti azt a békét, hogy nyugodtan dolgozzanak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!