Franciscus
- Részletek
- Lendvai L. Ferenc
- 2013. március 20. szerda, 04:23
Ferenc nevű pápa eddig még nem volt. Bizonyos fokig érthető: a pápák régebbi korokba nyúltak vissza a névválasztáskor, márpedig nemcsak Ferenc nevű szent, de voltaképpen Ferenc keresztnév sem létezett 1228-ig. A későbbi Assisi Szent Ferenc, akinek nevét a most pápának választott Jorge Mario Bergoglio fölvette, eredetileg Giovanni Bernardoneként született 1181-ben vagy 82-ben, és csak az apai becézés nyomán kapta a Francesco („kis francia”) nevet. (Egyesek szerint azért, mert az anya francia származású volt, mások szerint a franciaországi üzleti útjáról hazatért apa így örvendezett elsőszülöttjének.) Ferenc életét eléggé alaposan ismerjük. Főbb mozzanatai: előbb lovag szeretett volna lenni, s részt vett városa elvesztett harcában Perugia ellen, majd fogsága után szívesen csatlakozott volna az Apuliába készülő pápai sereghez, ámde közben sugallatot kapott: nem világi hivatásra van szánva. San Damianóban 1205-ben élte át azt az élményt, hogy egy félig elpusztult kis templomban a kereszt így szól hozzá: építsd föl a házamat. Ezt saját kezével meg is tette, majd még két esetben hasonlóképpen járt el. Tevékenysége során persze az apjától kapott pénzből élt, aki – miután már 1206-ban összekülönbözött vele, mert római útja során fia elcserélte a ruháját egy koldussal – 1207-ben pört indított ellene a város püspöke előtt. Ekkor történt, hogy a dóm előtti téren Ferenc mezítelenre vetkőzött, s összes holmiját visszaadta az apjának. Ezután a városon kívül magányosan élt, és koldulásból tartotta fönn magát.
Szent Ferenc legendája: egy koldusnak adja a kabátját – Giotto (1267–1337) freskója az assisi Szent Ferenc bazilikában – Wikipedia
Egy misén 1208-ban fölfigyelt a textusra: „Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe. Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálcát, mert méltó a munkás az ő táplálékára.” (Mt 10, 9-10) Ezt a továbbiakban szószerinti életszabálynak tekintette. Az életmódja alapján a városból először csak ketten, majd többen is csatlakoztak hozzá. Egy Benedek-rendi apát átengedte nekik a kis Portiuncula kápolnát, amelyet ma Santa Maria degli Angeli néven ismerünk. (A kápolna fölé 1569 után hatalmas bazilikát építettek, mint a képen látható.)
A Santa Maria degli Angeli – Wikipedia
Rómába 1209-ben Ferenc és társai már tizenketten mentek (mint az apostolok), hogy III. Ince pápától engedélyt kérjenek rendük megalapítására. Miután a pápa meggyőződött róla, hogy nem valamiféle eretnekekkel van dolga, viszont az új rend dinamizmust hozhat az egyház működésébe, 1210-ben megadta az ideiglenes, 1215-ben pedig a végleges engedélyt. A rend gyorsan népszerű lett, és nagyhatású tevékenységet fejtett ki. Élete végén, 1226-ban Ferenc a kápolnájukba ment vissza meghalni; rá két évre szentté avatták, s rögtön megkezdték Assisiban temploma építését.
A komplexum két templomból áll: az alsó bazilika 1228–30-ban épült – befejezése után itt helyezték el egy kápolnában Ferenc testét –, a felső bazilika 1239-53-ban. (Az alsó bazilikát Lorenzetti- és Giotto-, a felsőt Cimabue- és Giotto-művek díszítik.) A kettő átjárásánál helyezkedett el a rendház, amelynek egykori káptalantermében ma Szent Ferenc különféle relikviái (köztük a rend alapítólevele) vannak bemutatva: közülük lehetetlen meghatottság nélkül nézni a szentnek a szó szoros értelmében „folt hátán folt” ruháját.
Ferenc szellemisége a reneszánsz szellemét vitte be az egyházba. Ennek egyik eleme a ferencesek által mindvégig képviselt közelség a néphez: a rendtárs Celanói Tamás, illetve Szent Bonaventura művei után (ez utóbbi 1266-tól hivatalos életrajznak számított) az 1330-as években összeállt egy latin legendagyűjtemény, amelyet az 1370–80-as években olaszra fordítottak: ez a „Fioretti” (Virágocskák, magyarul „Szent Ferenc virágoskertje”), amely Olaszországban népkönyvvé vált. Ebben a legendakörben azután egy másik fontos elem is megjelenik: a természethez való sajátos közelség, amelynek legendás dokumentumai a prédikáció a madaraknak vagy a gubbiói farkas megszelídítése, illetve valóságosan a Ferenc által írt Naphimnusz, valójában az Isten által teremtett Természet himnusza.
A gubbiói farkas legendája – Sassetta (1437–44, magángyűjtemény) – Wikipedia
Amikor Bergoglio bíboros a Ferenc nevet vette föl, ehhez a hagyományhoz csatlakozott. Az Argentínába kivándorolt olasz vasutas fia már korábban a „szegények püspöke” nevet kapta, s most világossá tette, miért is választotta a Ferenc nevet. Megválasztása után brazil kollégája azt súgta oda neki: „Ne feledkezz meg a szegényekről!” – s ő akkor rögtön Assisi Ferencre gondolt. Vagyis nem a jezsuita rendtárs Xavéri Szent Ferencre, jóllehet van jelentősége annak is, hogy Bergoglio az első jezsuita a pápai tisztségben. Ahogyan Assisi Ferenc a reneszánsz szellemét, úgy a jezsuita rend alapítója, Loyolai (Szent) Ignác az újkor szellemiségét vitte be az egyházba. (A vallástörténészek és vallásszociológusok annak rendje és módja szerint kimutatták a párhuzamokat a kálvinizmussal.) Végül annak is lehet jelentősége, hogy a szíriai III. Gergely halála óta (741) Bergoglio az első nem-európai, konkrétan latin-amerikai a pápai székben. A sok színes apró történet, amely rögtön megválasztása után elterjedt róla – hogy egy kis lakásban lakik, főz és a tömegközlekedést használja –, a néphez való közelségét és közvetlenségét emeli ki. Az, amit már 2001-ben, bíborossá választása alkalmából mondott, s mostani megválasztásakor is megismételte – az argentinok ne utazzanak Rómába a beiktatására, hanem költsék a pénzt inkább a szegényekre –, szintén a szociális problémák iránti érzékenységére utal. Az ökumenikus szempont előtérbe kerülését jelzi, hogy I. Bartolomeos konstantinápolyi (isztambuli) pátriárka részt fog venni a beiktatási szertartáson: ilyenre a nagy skizma (1054) óta nem volt példa. Ugyanakkor persze senki nem várhatja tőle az egyház valamiféle radikális reformját vagy éppenséggel valamilyen fölszabadítási teológiát. Az előbbi kérdésben mindig is világossá tette, hogy kitart az egyház hagyományos erkölcsi elképzelései mellett, bár ezek keretein belül mondjuk az AIDS-betegekkel és a magányos anyákkal szemben együttérzést, a pedofil papokkal szemben viszont elhatárolódást mutat. Az utóbbi kérdésben egy nehezen áttekinthető ügy borzolja a közvélemény idegeit: a katonai diktatúra ellen nem lépett föl, akkor sem, amikor két jezsuita papot letartóztattak és megkínoztak. Ő maga azonban azt mondja, hogy némi furfanggal bejutva a diktátorhoz, ezt a lehetőséget arra használta ki, hogy igenis közbenjárjon értük. Pérez Esquivel, Nobel-békedíjas emberjogi aktivista szerint ha nem is fordult nyíltan szembe, de nem is támogatta a diktatúrát.
Nem Második Szent Ferenc – EPA-fotó
Assisi Ferencben a hívei annakidején mintegy második Krisztust láttak, ezt igazolta a stigmák legendás megjelenése is a testén. Második Szent Ferencnek lenni nem olyan föladat, amit az új pápa célul tűzhetne ki maga elé. De ha a szociális, az ökológiai és az ökumenikus kérdésekben az ő nyomába kíván lépni, azt mindenki csak a legnagyobb együttérzéssel figyelheti. Márpedig azt mondta az újságíróknak, hogy Assisi Szent Ferenc nyomán olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében. Bízzunk benne: nem fogja engedni, hogy Ferenc kis kápolnáját elnyelje az egyházi hierarchia hatalmas felépítménye.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
