Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 20.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. március 22. péntek, 04:00
- Megbeszéljük
Egyeztetést kezdeményezett – mit tehet az ellenzék?
Bajnai Gordon, az Együtt-2014 PM elnökségének vezetője
Bolgár György: - Olyasmikről beszélgetünk ma délután, hogy aggódnak-e a választások tisztasága miatt. Egy fideszes törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, aztán itt ez a friss hír, hogy minden eddiginél magasabbra szökött az államadósság. De hadd kezdjem egy személyes dologgal, mert feltűnő. Az elmúlt 48 órában az interneten megjelentek Önről különféle fiatalkori képek, különféle helyzetekben. Talán a Balatonban is, talán a menzán. Elkezdte a kampányát, vagy ezek csak véletlen fotók?
Bajnai Gordon: - Nem a Balatonról van szó, ne sértse meg a bajai identitásomat.
- Jaj. Bocsánat.
- Az a bajai Duna parton készült.
- Víz, víz, nekem a Balaton a Riviéra, tudja, ismeri ezt.
- Nekem a Duna-part a Riviéra, a barátaimmal harminc éve minden nyáron egy hetet ott töltök, a most indult új, személyes Facebook-oldalamra kértek a kollégák néhány régi képet, és amit találtam, odaadtam nekik. Ezek között van néhány olyan, ami elég vicces, ilyen gyerekkori vagy ifjúkori.
- Kötelező egy politikusnak, aki ma beszáll a választási ringbe, hogy legalább legyen egy személyes Facebook oldala?
- Azt gondolom, hogy ha valaki választáson szándékozik indulni – ahogy én is arra készülök, hogy elindulok a választáson, mert így tudjuk leváltani ezt a mostani kormányt –, akkor annak nyilván vállalnia kell azt, hogy személyesen is jobban megismerjék a választók, hogy személyesen is tudjanak róla dönteni, ne csak a programjáról, a politikai vagy szakmai mondanivalójáról. Valamennyire meg kell ismerni őt ahhoz, hogy véleményük legyen a választóknak róla.
- Azt már látja, tudja, figyeli, hogy milyen a reakció a kirakott képekre?
- Nagyon sokan átveszik, könnyebb műfaj, a sajtó jobban kedveli ezeket, mint a hosszú okfejtéseket az oktatáspolitikáról vagy az államadósságról vagy bármi másról.
- Másfelől a dolog visszaüthet, mert amikor Orbán Viktor véletlenül a hófúvástól tönkre tett M1-en autózik, véletlenül egy operatőrrel és felvesz egy kamionsofőrt meg a barátnőjét, akkor mindenki azt mondja, hogy hajaj, ezek előre eltervezett, nagyon természetes kis véletlenszerű történetek, hogy a jó miniszterelnök megsegíti a szerencsétlen, országúton rekedt sofőrt. Szóval könnyű elcsúszni olyan irányba, ahol azt mondják az olvasók, a Facebook-oldal nézői, hogy nahát azért ezt nem kellett volna.
- Azért azt nehéz mondani, hogy én 1987-ben, a Duna-parton már azért fotóztattam magam, vagy ugyancsak 87-ben a közgázon azért szerveztem bármit, mert ezzel később egy népszerűségi kampányt akartam kezdeni. Szóval ezek elég régi, autentikusnak tekinthető dolgok.
- A mai Magyar Nemzet címoldalán a legfőbb sztori, hogy „Támadj minden irányból”. Ebből még az ember nem tudná, hogy mire gondolnak, gondolhatnának akár az Egyesült Államokra, az Európai Unióra, az Európa Tanácsra, szóval minden barátunkra, aki rátámadt az országunkra, de nem, mert az alcímben az van, hogy amerikai Saul Alinsky szabályait alkalmazzák Bajnaiék, agresszív baloldali gyűlöletkampány jöhet, és a múlt héten vagy az előző héten már Bajnai-gárdáról is írtak. Úgyhogy bármit lehet mondani.
- Bevallom Önnek ünnepélyesen, hogy a múlt heti hóvihart is én szerveztem.
- Végre hírt csináltunk akkor. De a kormány gyönyörűen abszolválta, százszázalékosan teljesített, úgyhogy ezek szerint titokban nekik dolgozik.
- Nézze, ha komolyra fordítjuk a szót, akkor a hóvihar kapcsán az jut az ember eszébe, hogy miközben Magyarország polgárai összefogtak és nagyon sokan, akik tették a dolgukat rendőr, mentős, tűzoltó és rengeteg önkéntes, akikről nem is gondolta volna az ember, hogy ilyenkor elindulnak, aközben ami hiányzott, az pontosan az állam volt. Az, akinek az a dolga, hogy ilyenkor megszervezze az egészet. Káosz volt és az önkéntes, menteni próbáló állampolgárok káoszban próbáltak segíteni egymáson. Gyakorlatilag az út szélén ott hagyott ország benyomása alakult ki az emberben, úgy, mint ahogy a gazdaságpolitika vagy a társadalompolitika kapcsán.
- Akkor beszéljünk most már egészen komolyan, bár amit a Magyar Nemzet meg a Fidesz megenged például Önnel szemben magának, az is komoly, még akkor is, ha nehéz komolyan venni. Ők így élnek a politikai vagy propagandaeszközökkel. Beszéljünk erről a választási stiklinek látszó, mindenesetre érdekes próbálkozásról, hogy a határon túli magyarok adatait szeretné a Fidesz egyik képviselője titokban tartani, és akkor ilyenkor persze valószínű, hogy a frakció meg is fogja szavazni. De ha több százezer potenciális szavazó adatait titokban tartják, onnantól kezdve vissza is lehet élni az ő szavazataikkal. Ezt tegnap már a Demokratikus Koalíció is kifogásolta. Az Együtt 2014 mit mond?
- A legrémisztőbb ebben a kétszínű, hazug érvelésben az, hogy azt mondják, ez azért kell, hogy megvédjék a külhonban élő nemzettársaink identitását, hogy a magyar állampolgárságra vonatkozó adatot ne szerezhessék meg az országok kormányai. Ez azért egy óriási, kétszínű hazugság, mert éppen Orbán Viktor az, aki személyesen sodorta veszélybe, ha ez veszély, az újdonsült magyar állampolgárokat, ő küldött ki, ha jól tudom, talán hatvanezer példányban levelet Erdélybe és a Partiumban élő magyar nemzettársainknak, akik már felvették a magyar állampolgárságot. Ebben a nyilván erősen kampány ízű levélben gratulál nekik, és biztatja őket, hogy vegyenek részt majd a közügyekben.
- Szóval maga a miniszterelnök leplezte le őket.
- Olyannyira, hogy azt mondják erdélyi ismerőseim, hogy ott ez egy közkeletű, szájról szájra terjedő igazság, hogy a postán, ahogy megérkeztek ezek a levelek, rögtön beszkennelték az összes címet. Tehát innentől kezdve Orbán Viktor adta át tálcán ezeknek az embereknek az adatait egy szomszédos államnak.
- Arról nem is szólva, hogy amikor a honosítást kérték, akkor lehetett olvasni, látni, hogy sok helyen, magyar konzulátusokon sorban állnak az emberek. Ha valaki kíváncsi azoknak az embereknek az adataira, akkor nyilván az ottani hatóságok akár tudhatják is bőven, hogy ki az, aki ezért folyamodott, és ha bármire fel akarnák használni – de erről semmit nem tudunk –, akkor ezt meg is tehetnék. Egy, illetve két olyan ország van, ahol ütközhet némi nehézségbe vagy konfliktusba a magyar állampolgárság, ez Szlovákia és Ukrajna. Ugye? De a legtöbb magyar állampolgár Erdélyben jelentkezett a honosításért, és ott meg nincs ezzel kapcsolatban semmiféle kormányzati figyelmeztetés vagy fenyegetés.
- Nincs fenyegetés, hála istennek, hogy ebben a témában legalább rend van a két ország között. Jó lenne, ha máshol is így lenne. De azt tegyük világossá, hogy a magyar miniszterelnök volt az, aki lényegében névre, lakcímre, házszámra pontosan megadta azoknak az adatait ezzel a levéllel, akik magyar állampolgárságot kértek. Ő tette lehetővé ezt a dolgot. Úgyhogy ez az egész érvelés ilyen szempontból hamis és visszás.
- De ha ez így van, vagyis álságos ez a magyarázat, hogy csak őket akarjuk megvédeni az esetleges zaklatásoktól, akkor viszont még inkább kilóg a lóláb, hogy fel lehet-e használni a titokban tartott állampolgári adatokat arra, hogy akár választási csalást kövessenek el.
- Bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet természetesen, de az eddigi összes cselekvés a választójog körül, minden területen, mind-mind arról szól, hogyan lehet olyan irányba vinni Magyarországon a választójogi rendszert, ami kevesebb kontrollt, kevesebb befolyást, kevesebb rálátást biztosít, és amelyik lényegében növeli a Fidesz és csökkenti bárki más esélyeit. Akkor még ne is beszéljünk arról, hogy az Országos Választási Bizottság összetétele is teljes mértékben a Fideszhez köthető.
- Mit mondanak az Önök jogi szakértői? Ha ezt törvényerőre emelik, akkor vajon alkotmányba vagy alaptörvénybe ütköző-e és ha beemelik az alaptörvénybe is – mert ez ugye nálunk egy pillanat műve szokott lenni –, akkor vajon beleütközik-e európai jogi normákba? Vagyis meg lehet-e ezt csinálni vagy pedig kihúzzuk a gyufát megint?
- Én nem hiszek abban, hogy nekünk külföldön kellene megharcolnunk a dolgunkat. Nekünk az a feladatunk, hogy itt Magyarországon elegen legyünk majd ahhoz, hogy véget vessünk ennek a rémálomnak, ami az országban zajlik. Mindaddig, amíg el lehet menni egy fülkébe, amíg be lehet húzni a függönyt, aztán be lehet húzni egy X-et és bedobni a szavazócédulát, addig ezt Magyarországon kell megoldanunk. Ehhez persze kell egy tisztességes és fair, átlátható módon működő választójogi rendszer és abban megfelelő biztosítékok. Ezeknek a biztosítékoknak a száma napról napra fogy, minden egyes újabb kormánykezdeményezésnél.
- De ha fogy, és ha több százezer embert el tudnak tüntetni, ki tudja milyen függönyök mögött és ki tudja, hogyan használják fel az ő leadott vagy nem leadott szavazataikat, akkor mikor jön el az a pont, amikor a demokratikus ellenzék azt mondja, hogy ez már tűrhetetlen, ez már a választások nemcsak hogy tisztaságát veszélyezteti, de érdemben befolyásolja a kimenetelüket is?
- Azt gondolom, hogy ennél a pontnál tartunk nemcsak választójogi, hanem más szempontból is, hiszen múlt hétfőn Magyarországon megszűnt az alkotmányosság vagy legkésőbb akkor, amikor a köztársasági elnök aláírta a halálos ítéletét a magyar alkotmányosságnak. Ezért kezdeményeztem tegnap, hogy az érdemi támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártok vezetői kezdjenek egyeztetést arról, hogyan fogunk ebben a témában minden más versengést, vetélkedést, egyéni szempontot, ambíciót félretéve megoldást találni, hogyan fogunk tiltakozni, hogyan fogjuk ezt a kérdést nem elengedni, hogyan fogunk küzdeni Magyarország szabadságának megőrzéséért.
- Az MSZP és a DK azonnal pozitívan válaszolt, az LMP kért egy napot. Lejárt már ez, tud valamit arról, hogyan fognak dönteni?
- Nem tudok róla, úgy tudom, ma van tisztújító kongresszusuk, elnökségi választmány ülésük, tehát gondolom, arra kell várni.
- Akár ott lesz az LMP, akár nem, Ön mit javasolna egy ilyen összejövetelen? Ha megszűnt a jogállam, mert olyan csapást kapott, olyan ütést mértek rá, akkor mit tehet az ellenzék parlament belül és kívül?
- Minden olyan eszközhöz, amely jogilag megáll, folyamodni kell. De nem akarom a partnereimet olyan helyzetbe hozni, mint ahogy már sokszor hozták egymást, hogy előállnak egy megoldással, és aztán felszólítják a többi demokratát, hogy csatlakozzanak hozzájuk, mert ez nyilván ellenérzést szül. Azért kezdeményeztem az egyeztetést, hogy magukról a módszerekről is egyezzünk meg, és utána közösen álljunk ki oda, hogy mire jutottunk. Adjon nekünk néhány napot, szeretném, ha jövő hét elején megtörténne az első egyeztetés ebben a tárgyban. Aztán meg tudnánk mutatni, hogy együtt, összefogva sokkal erősebbek vagyunk, ideje, hogy ez a folyamat elkezdődjön.
- Ideje, így van és úgy látszik a Fidesz sietteti is, amit tulajdonképpen meg kéne nekik köszönniük, nem?
- Nem sok köszönet van abban, amit a Fidesz Magyarországgal csinál.
- Ez igaz. Itt van a legújabb hír, hogy minden eddiginél magasabbra emelkedett az államadósság szintje és még a GDP-hez viszonyított adósság is közelít megint a 81 százalékhoz. Azért az ember azt gondolta, ha valamit megcsináltak, nagyon vitatható és nagyon egyszeri eszközökkel, a magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlásával, legalább azt fel tudták mutatni, hogy valamelyest csökkentették az államadósságot. De kiderül, hogy ez sem ér semmit.
- A Fidesz állandóan megvéd minket és állandóan háborúkat, harcokat hirdet. Akit megvéd, annak mérhetetlen szenvedést okoz, és amiért a háborút hirdeti, azt sorra elbukja. Az adósság elleni háborút bukta el most legújabban, de nemcsak az a baj, hogy elbukta, hanem, hogy közben mérhetetlen károkat okoz. Gondoljon bele, hogy háromezer milliárd forintnyi, tízéves nyugdíjmegtakarítást, 3 millió ember nyugdíjra félretett pénzét államosította két évvel ezelőtt, azért, hogy ebből majd csökkenti az államadósságot. Ennek a pénznek közel a felét valójában nem államadósság-csökkentésre fordította, hanem a folyó hiányban elégette, hogy ne kelljen bevallani, hogy nem reális, nem józan észen alapul a gazdaságpolitikája abban az évben. Majd a másik felével csökkentette az államadósságot, mégis, az egyéb problémák miatt, az államadósság megint növekedésnek indult. Magyarul a legfontosabb gazdaságpolitikai céljuk, aminek mindent alárendeltek, és amiért rengeteg áldozatot kértek a magyar polgároktól nemcsak most, hanem a jövőben is, az megbukott.
- Mi lesz a bukás következménye? Mert ugyanakkor azt tudják mondani, hogy bár mostanában, ezekben a napokban a forint megint 305-ös árfolyam körül van az euróval szemben, de nem omlottunk össze. Hát akkor mit akarnak? Hiába riogatnak minket, mi még mindig talpon vagyunk.
- 2010 májusában az országot úgy adtuk át, hogy az államadósság növekedése megállt, csökkenő pályára került, a gazdaság növekedett, és a forint 264 körül volt. Tehát körülbelül 40 forinttal volt erősebb, mint most eurónként. Ez sokkal biztonságosabb helyzetet jelentett akkor a devizahiteleseknek, a csökkenő adósságpálya miatt Magyarország sokkal biztonságosabb helynek tűnt akkor, mint most, ezt kifejezik ezek a bizonyos kamatfelárak, kockázati felárak, amit Magyarország fizet. Ez most körülbelül a duplája vagy több mint a duplája annak, mint amit fizettünk három évvel ezelőtt. Az adósságunk csökkent, nőtt a bizalom az ország iránt. Most ez a bizalom van darabokban. Egyébként nemcsak a külföld bizalma az, amely az árfolyamban látszik, hanem a magyar vállalkozók, a magyar polgárok bizalma a magyar államban. Nemrég voltam Londonban, találkoztam több mint száz olyan magyarral, aki az elmúlt években ment ki oda munkát vállalni. Mindegyik azt mondta, hogy visszajönne az országba, ha itt normális viszonyok lennének. Én bátorkodtam annyit mondani, hogy készüljenek, „Gyere haza, maradj itthon”, ez lesz az új kormányprogram címe 2014 után. Azt szeretnénk, hogy itt legyen érdemes dolgozni, gyarapodni, családot tervezni, nyugdíjat tervezni. Legyen ez egy kiszámítható, biztonságos, nyugodt és gyarapodó ország. Ezt meg csak akkor lehet elérni, ha a bizalom visszatér ebbe az országba.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
