rss      tw      fb
Keres

Gulyás (Kósa) az alkotmánymódosítást érő bírálatokról




Áder köztársasági elnök, mint korábban bejelentette, hétfőn aláírta az alkotmánymódosítást (függetlenül attól, „hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem”). Ezt megelőzően Gulyás Gergely a köztelevízió vasárnap esti politikai műsorában beszélt, Kósa Lajos a Hetek című hetilapnak adott interjút.

Gulyás Gergely: Az alkotmánymódosítás külföldi bírálata nem más, mint az európai baloldali és liberális pártok beavatkozása a magyar választási kampányba

Obersovszky riporter megkérdezte tőle, mit gondol arról, amit Kósa Lajos állít*, hogy ugyanis összehangolt támadást folytatnak Magyarország ellen józan, normális érvek nélkül.

Érdekeikben és érdekeltségeikben sértettek gerjesztenek hangulatot Magyarország ellen
„Én is úgy látom, hogy nem fog csitulni ez a hisztériakampány, méghozzá azért, mert itt nem az alkotmánymódosításról van szó, itt arról van szó, hogy a jövő évben Magyarországon választások lesznek, és azok, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi magyar kormány az ő érdekeikkel szemben vagy az ő gazdasági érdekeltségeikkel szemben járt el az elmúlt három évben, azok most látnak egy utolsó nagy lehetőséget arra, hogy olyan külföldi hangulatot gerjesszenek Magyarországgal szemben, amiből esetleg itt belföldön a számukra szimpatikus pártok profitálhatnak. Tehát semmi másról nincs szó, mint a nyomásgyakorlás egy formájáról.”

Üres szólamok, egyetlen példát sem tudnak mondani
„Ez az állítások általánosságban megfogalmazott, tényekkel való alátámasztás nélküli üres szólamok csupán, hiszen ha azt mondjuk, hogy jelöljék meg pontosan, mi az, ami nem tetszik, akkor nem tudnak egyetlenegy olyan példát se mondani, ami egyébként az európai értékekkel, jogi normákkal szemben állna, vagy ne lenne létező gyakorlat az EU egyes tagállamaiban.” [Lásd ehhez: Frankenstein szörnye: Szájer kontra Scheppele]

Obersovszky riporter megkérdezi, hogy ezek szerint nem volt egyetlen szakmailag alátámasztható érv sem volt Washingtonban.

A Spiegel tévedett, tehát hazugságfolyamat zajlik
„Nagyon kevés olyan szakmailag alátámasztott érv volt, amivel vitatkozni lehet**. A baj régóta az, hogy itt nem vita folyik, hanem süketek párbeszéde.” „Elhangzott ezen a meghallgatáson is ilyen, de a Spiegel című, Németországban nagy nevű hetilap is arról ír, hogy Magyarországon olyan alkotmánymódosítást fogadtunk el, ami lehetetlenné teszi a törvények és a jogi normák tartalmi felülvizsgálatát. Nehéz vele vitatkozni, mert szemenszedett hazugság. Az Ab Magyarországon minden egyes törvényt*** és minden egyes önkormányzati rendeletet tartalmilag is megvizsgálhat. Most mit lehet tenni, ha valaki azt állítja, hogy ilyen módosítást fogadtunk el? Azt, hogy nem fogadtuk el. Ezt vagy beismeri, vagy utánanéz, vagy folytatja – már a jó szándékot is kizárhatjuk ezekben az esetekben – azt a hazugságfolyamatot, ami most már hosszabb ideje ezekben az ügyekben zajlik.”


Obersovszky riporter szerint ez nagyon hatékony, hasonlít a kabátlopási ügyhöz, amibe Magyarország lassan keveredik.

Lehet hogy még pozitív is lesz a kormánypártokra nézve
„Nem értékelném túl ennek a negatív kampánynak a belpolitikai hatását, lehet hogy még pozitív is lesz a kormánypártokra nézve, az a baj, hogy az országra nézve nehezen lehet pozitív. [Itt a republikánus társelnök véleménye következik, aki szerint egyértelmű, hogy a magyar kormánynak van igaza a legtöbb esetben]****

Obersovszky riporter itt közbeveti, hogy a liberálisok egy-egy szószólója továbbra is azt követeli az európai parlamentben, hogy Magyarországra a hetedik cikkelyt alkalmazzák.*****

Az európai baloldali és liberális pártok segítik ezzel magyarországi elvbarátaikat
„A hetedik cikkely elindítására a parlamentnek még van joga, de ahhoz, hogy az ennek alapján kiszabható szankció, a szavazati jog megvonása bekövetkezzen, az Európai Tanács, tehát az állam- és kormányfőknek az egyhangú döntése kell. Erre semmi esély nincs. Ez kizárható. Ezt pontosan tudják azok is, akik ezt kezdeményezik. […] Ez a magyarországi választási kampány része, és a magyar belpolitikába való beavatkozási kísérlet. A következő egy évben ez folyamatos lesz. […] Azok az európai baloldali és liberális pártok, amelyek úgy gondolják, hogy itt van az egyetlen lehetőség, hogy 2014-ben leváltsák a jobboldali magyar kormányt, azok úgy gondolják, hogy minden segítséget meg kell hogy adjanak a saját magyarországi elvbarátaiknak.”

Nincs ok aggodalomra: az európai szakmai vélemény nem lehet negatív
„Nyilván az EU Bizottság elnökére is számtalan irányból helyeznek nyomást, de azt reméljük, hogy az az irány, amelybe most azért elindult az európai uniós vita, hogy szakmai téren vitassuk meg vagy a bizottság vizsgálja meg ezeket a rendelkezéseket, az oda fog vezetni, hogy lesz egy szakmai vélemény, ami viszont nem lehet negatív. Lehet, hogy egy vagy két pontba valamilyen módon bele lehet kötni, de összességében ennek a módosításnak a lényegi rendelkezéseit a bizottság már többször is megvizsgálta, tehát nem nagyon lesz mit találni […] Magyarországnak aggodalomra nincs oka.”



* Kósa Lajos a következőket mondta a Heteknek

Hecckampány folyik
„Előremutató és jó alkotmánya van az országnak, ami ellen egy tényeket figyelmen kívül hagyó, tudatos hecckampány zajlott. Mindez azért történik, hogy a magyar kormány moz­gásterét így igyekezzenek csökkenteni. Senki egyetlen konkrét kifogást sem emelt, csak általánosságban ekézték az alkotmányt. Ködevés történt, semmi más.”

Sólyom véglegesen vesztésre áll
„Világéletében az úgynevezett láthatatlan alkotmánynak volt a híve, ezért nem az alkotmány őreként, hanem a bírá­jaként gondolt a tevékenységére. Az Alkotmánybíróság – néha az volt az ember érzése –, a parlamenttel szemben vindikálta magának a jogot az alkotmányozásra. Azonban nincs senki felhatalmazva arra, hogy olyanokat belelásson az alkotmányba, ami nincs benne, vagy úgy értelmezze az alkotmányt, ahogyan nem lehet azt értelmezni. Miután ebben a vitában Sólyom úr véglegesen vesztésre áll, ezért értem a bírálatát, de nem tudom elfogadni. Azon gondolkodásmódot, amely végső soron valamifajta teokráciából, bölcsek tanácsából vezeti le a demokráciát, hívják azt bár Alkotmánybíróságnak, nem tartom helyesnek.”

** Rengeteg ilyen érv elhangzott a magyar nyilvánosságban is, a külföldiben is. Csak néhány közülük (és itt most sem hazai és külföldi politikusi megszólalásokat, sem külföldi újságcikkeket nem idézünk): Sólyom László részletesen és elvileg indokolta, miért kell szerinte Áder köztársasági elnöknek vétót emelnie a negyedik módosítás ellen. Szabó Máté ombudsman szerint destabilizálja az alkotmányt a negyedik alaptörvény-módosítás. Jogvédő szervezetek nyílt levélben, konkrét példákkal érveltek ellene. Kim Lane Scheppele hosszú elemzést írt róla (A módosítás köde), a washingtoni meghallgatáson még hosszabb előadásban bizonyította a tarthatatlanságát. Az más kérdés, hogy Gulyás képviselő és a pártja nem tud velük vitatkozni. Az ok talán az, hogy nincsenek ellenérveik.

*** A negyedik módosítás szerint az Ab tartalmilag is vizsgálhatja a jogszabályok és az önkormányzati rendeletek összhangját az alaptörvénnyel. Amit nem vizsgálhat, azok az alaptörvény módosításai: ezeket csak eljárásjogi szempontból vizsgálhatja: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.” A Spiegel tehát valóban tévedett, amikor azt írta: „A testület a jövőben csak az eljárásrendi szempontból vizsgálhatja a törvényeket, a tartalommal nem foglalkozhat.” Nem tévedett viszont ezer másik, a nyugati sajtóban megjelent bíráló cikk (ezekből annyi van, hogy összeszedni sem tudom őket, kiemelt híreinkben lehet szemezgetni közülük.)

**** A Fidesz talált egy amerikai republikánust, aki arra használta fel az Orbán rendszeréről és alkotmánymódosításáról folyó vitát, hogy bemosson néhányat a demokrata amerikai elnöknek. Így aztán sikerült azt állítania, hogy Magyarországon „az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul”. A Fidesz (éppen Gulyás képviselő) nyomban le is csapott rá, és nyomba sajtótájékoztatót tartott, hogy közölje: Az amerikai politikai elit nem egységes a Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban.

*****Például Angela Merkel szövetségi kancellár nem liberális. Mégis „egyértelmű szavakkal felszólította az Európai Unió Bizottságát, hogy vizsgálja meg a magyarországi vitatott alkotmánymódosítást, és esetleg vegyen fontolóra szankciókat. ’Az álláspontom világos: felhívtam a figyelmet arra, hogy a kétharmados többséggel nem szabad visszaélni’ – mondta Merkel csütörtökön este az EU-csúcson a vacsora után”. Viviane Reding sem liberális, ahogy Barroso elnök sem az. A négy uniós külügyminiszter pedig akármilyen párti lehet, csak a kormánya álláspontját képviselheti.

(mzs)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!