Magyarország annyit üzent az IMF-nek: Húzzatok el!
- Részletek
- Szemle
- 2010. július 22. csütörtök, 17:41
- Hírek
Az alábbiakban közöljük az amerikai üzleti lap, a Bloomberg Businessweek mai írásának fordítását: „A költségvetési hiány csökkentéséről szóló tárgyalások hétvégi kudarca után Magyarország azt állítja, hogy az Európai Unióval együttműködik, ám az IMF-fel nem tárgyal tovább.”
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ragaszkodik kormánya álláspontjához, hogy nem vezet be további megszorító intézkedéseket, és kijelentette, „nincs értelme” folytatni a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal.
„Magyarországnak és az IMF-nek volt egy megállapodása, amely októberben lejár. Ezért nincs értelme hosszú távú kérdésekről tárgyalni az IMF-fel” – mondta a konzervatív Orbán szerdán Berlinben, azt követően, hogy Angela Merkel német kancellárral találkozott.
Azt mondta, Magyarországnak fel kell adnia azt az álláspontot, hogy velük állapodjon meg, csakis az Európai Unióval kell tárgyalnia. „Amint lejár a szerződés, a továbbiakban nem kell tárgyalni az IMF-fel, ám az EU-val igen. Nem az IMF-fel, hanem az EU-val kell megállapodásra jutnunk arról, hogyan fogjuk 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt” - mondta.
Hétvégén az IMF és az EU váratlanul lefújta a tárgyalásokat Magyarországgal a 20 milliárd eurós segélycsomag felülvizsgálatáról, amelyről eredetileg 2008-ban állapodtak meg. Mindkét tárgyaló Orbán ellenállására panaszkodik, a GDP arányos költségvetési hiány 2011-es 3 százalék alá csökkentését illetően.
A miniszterelnök tárgyalói arról próbálták meggyőzni az EU–IMF-küldöttséget, hogy engedélyezzenek némi eltérést 2011-ben, miután ők beleegyeztek, hogy tartják az idei 3,8 százalékos célkitűzést.
Brüsszel és Washington egyaránt kritizálta Budapestet tervei miatt, hogy ugyanis a pénzintézetekre és a biztosító társaságokra mintegy félmilliárd eurós (187 milliárd forint) különadót vet ki. Azt állítják, hogy ez elriasztja a befektetőket.
Az IMF álláspontja szerint a különadó valószínűleg kedvezőtlenül érinti a hitelpiacot és a gazdasági növekedést.
Hétfőn a forint össze-vissza bukdácsolt az euróhoz képest, valamint esni kezdett a tőzsde. A rákövetkező napon, a sikertelen állampapír-kibocsátás után, Magyarország hitelkockázati mutatója emelkedni kezdett. Azóta viszont mind a tőzsde, mint a forint stabilizálódott.
A nyomás ellenére Orbán láthatóan nem hajlandó a meghátrálásra. Elemzők úgy gondolják, hogy mindenképpen szeretné elkerülni azt, ami a szocialista kormánnyal történt az év eleji parlamenti választásokon. Miután az ország 2006-os, 9,3 százalékos deficitjét kétéves, mindent felőrlő szigorral sikerült leszorítani 3,8 százalékra, a szocialisták támogatása egyszerűen elillant.
Ha a Fidesz elbukna, ott áll ugrásra készen a szélsőjobboldali Jobbik, amely 17 százalékot szerzett a parlamenti választásokon. Orbán a cigányellenes és antikapitalista párton tartja a szemét az októberi önkormányzati választások miatt.
Úgy tűnik, Orbán némi támogatást kapott Merkeltől, aki azt nyilatkozta a riportereknek, hogy „Magyarországnak hosszú távon stabilizálódnia kell. A 3,8 százalékos hiány nem tűnik olyan rossznak, bár jövőre ismét meg kell néznünk”.
Mindazonáltal Merkel az IMF és az EU oldalára állt a tervezett bankadó ügyében, mondván, az Unióban már korábban javasolt hasonló megoldásnak az esetleges gazdasági válság kivédése volt a célja, nem pedig a kormányzati bevételek biztosítása.
