Terebélyesedik Navracsics immár nemcsak magánháborúja Viviane Reding ellen
- Részletek
- Szemle
- 2013. április 13. szombat, 03:47
- (mzs)
Pénteki összefoglalónkban beszámoltunk arról a háborúról, amelyet a magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter folytat Viviane Redig európai uniós biztos ellen, illetve a háború legfrissebb fejleményéről, arról a cikkről, amelyet Navracsics Tibor írt a European Voice-nak. A magyar miniszter ebben azzal vádolja Redinget, hogy azt magyar ellenzéket szajkózza, amelynek aktivistái [Kósa–Rogán szavával: a Bajnai-gárda – a szerk.] az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásukkor törvénytelen módon magántulajdont dúltak fel, s ő, Navracsics, ebből is, másból is arra következtet, elképzelhető, hogy a negyedik alkotmánymódosítás európai vizsgálatának az eredménye „pusztán politikai alapon” előre el van döntve. Amúgy szerinte Reding nyíltan „felülbírálja” Barrosót.
Barroso szóvivőjének csütörtöki cáfolata után maga az Európai Bizottság elnöke írt pénteken levelet Orbán Viktornak, amelyben megerősíti Redingéhez hasonló aggodalmait, és „erőteljesen” kéri a magyar kormányt, foglalkozzon az aggodalmakkal, és szankciókat is kilátásba helyez. Orbán Viktor a szokásos tartalmú választ küldte Barrosónak, Navracsics szerint azonban Barroso levele „tények nélküli fenyegetőzés”.
Közben a Velencei Bizottság hatfős delegációja Magyarországon vizsgálja a negyedik alkotmánymódosítást, ám Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint a testület tagjai több kérdésben is „elfogultságról tettek tanúbizonyságot”, és „prekoncepcióval érkeztek”.
A Reding – és lassan az egész európai intézményrendszer – elleni hadviselés egyik újabb fegyvere egyébként március 22-e óta a magyar országgyűlés asztalán van. Ez pedig nem más, mint Magyarország Kormányának „Jelentése”, amelyet Navracsics Tibor nyújtott be. A jelentés címe: Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről. A „Jelentés” feltehetőleg arra vár, az Alkotmányügyi Bizottság határozatot nyújtson be az országgyűlésnek, amelyben az országgyűlés elfogadja Navracsics jelentését, benne Reding megbélyegzésével. (Ehhez csak annyit, hogy az Európai Bizottság március 20-án azt közölte, a Tobin-ügyben kifogyott az eszközökből. Ami így első hallásra se lenne csoda, hiszen a magyar kormány ügyében is gyakorta fogy ki az eszközökből, lévén nem mindenható főhatóság.)
Közben, úgy tűnik, az Európai Néppárttal is érik a konfliktus (mint említett összefoglalónkban utaltunk rá, Barroso is, Reding is néppárti politikus).
Részletesen a pénteki fejleményekről
1. Barroso–Orbán–Navracsics
Barroso újabb levelet írt Orbánnak
Újabb levelet írt José Manuel Barroso Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősíti az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait, közölte pénteken az Európai Bizottság sajtószolgálata. A levél a következőket tartalmazza:
– Az Európai Bizottság elnöke tudomásul veszi: Orbán Viktor korábban biztosította őt arról, hogy Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett az európai jog és értékek mellett. Ugyanakkor megerősíti, hogy az előzetes jogi elemzés alapján a bizottságnak „komoly aggályai” vannak abban a kérdésben, hogy az alaptörvény negyedik módosítása összeegyeztethető-e az uniós joggal és a jogállamiság elvével.
– Barroso jelzi Orbánnak, hogy ha a bizottság szakértői végeznek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével, akkor a brüsszeli testület kénytelen lesz a kifogásolt ügyekben kötelezettségszegési eljárásokat indítani. „Erőteljesen arra kérem Önt és kormányát, hogy foglalkozzon ezekkel az aggodalmakkal, és egyértelmű és határozott módon oszlassa el őket. Kétségtelen, hogy ez szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit.”
– A bizottság a módosított alaptörvény három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pont a módosított alaptörvénynek az a passzusa, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. A harmadik aggályos rendelkezés a politikai hirdetések közzétételének korlátozása.
– Az uniótól teljesen független Európa Tanács Velencei Bizottsága június közepén foglal majd állást az alaptörvény negyedik módosításáról. A brüsszeli testület szorosan együttműködik ebben a kérdésben a Velencei Bizottsággal, és számít arra, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik majd a Velencei Bizottság állásfoglalását, és az Európai Unió és az Európa Tanács elveivel, szabályaival és értékeivel „teljes összhangban” foglalkoznak vele. – Barroso arra kéri a magyar hatóságokat, hogy kezdjenek politikai párbeszédet az Európai Parlamenttel, amely júniusban politikai határozatot fog elfogadni az alapjogok magyarországi helyzetéről.
Orbán Viktor válasza: ők elkötelezettek az európai normák és értékek mellett
Orbán válaszlevélben erősítette meg José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és biztosította őt arról, hogy a kormány mindenben együttműködik az aggodalmak eloszlatásában. Jelezte azt is, hogy kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat.
Navracsics: Barroso levele tények nélküli fenyegetőzés, másutt is erősödik az EU-szkepszis
Navracsics Tibor szerint fenyegetőzésnek, tények nélküli aggály kifejezésének tűnik az a levél, amelyet José Manuel küldött Orbán Viktornak. És mait még a HírTV péntek esti műsorában mondott:
– Az uniós tisztviselők gyakran azt mondják, hogy „a kontextus a baj”, Magyarország viselkedése ébreszt bennük gyanakvást, bár lehet, hogy egyes jogszabályok önmagukban nem gyanúsak. Az unióban próbálják bebizonyítani, hogy valamilyen formában a közösségi jogot sértik a magyar lépések, de ez a legtöbbször nem sikerül a bizottságnak.
– Az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság delegációjának pénteki látogatásáról: az elhangzottak alapján a delegáció tagjai nem csináltak titkot abból, hogy csak azért jöttek, hogy ne lehessen azt mondani, nem is jártak itt az álláspontjuk kialakítása miatt, holott már nagyjából kész a véleményük, ezt legfeljebb csak árnyalhatja, amit most elmondtak nekik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy 47 oldalas dokumentumot adott át nekik, amelyben minden kifogásukra ellenérveket hoztak fel. [Vagyis Navracsics megismételte csütörtöki cikkének vádját: Lehet, hogy a vizsgálat eredménye „pusztán politikai alapon” előre el van döntve.]
– Az utóbbi időben a legtöbb tagállamban erősödött az EU-val kapcsolatos szkepszis, több országban azért, mert úgy tűnik, az unió nem tud mit kezdeni a válsággal. A bizottság évente vizsgálja a ciprusi gazdaságot is, és mindent rendben talált, mégis válság alakult ki az országban. Sok tagállam gondolja azt, hogy a bizottság nem képes ellátni azt a feladatot, amelyre eredetileg létrehozták, és talán ezért keres általa könnyebben megoldhatónak ítélt problémákat.
Megjegyzés: Szerencsére az ötmilliárd forint kormányzati pénzzel kistafírozott Századvég épp csütörtökön számolt be arról, hogy „vizsgálatai szerint” a magyar lakosság bizalmatlansága is nőtt az EU-val szemben a tavaly mérthez képest, így először fordult elő, hogy többen vannak azok, akik úgy vélik, inkább hátrányos Magyarországnak az uniós tagság. Navracsics Tibor és a Szádavég szerint tehát Európával együtt haladunk az Európai Unióval szemben.
Navracsics Tibor ismét beszélt a Tobin-ügyről, de a választási törvényről is. Szerinte a Fidesznek nincs szüksége manipulációra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat. „Veszélyes játék előre megkérdőjelezni a választások tisztaságát”, mert ha megrendül a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom, nehéz lesz helyreállítani. A Nemzeti Érzelmű Motorosok felvonulásának betiltásáról pedig azt mondta: ugyanaz a szervezet, amely elítéli a kormányt, mert betiltotta a rendezvényt, „mindenfajta gátlás nélkül rasszistázza le egyébként a kormányt a nemzetközi fórumokon, és mondja el, hogyan szűkíti a demokráciát, hogyan paktál le a szélsőjobboldallal”. Erkölcsileg vállalhatatlan ez a logika, és politikai értelemben is árulkodó.
2. Velencei Bizottság– Répássy
A Velencei Bizottság delegációjával tárgyalt Répássy, aki szerint a bizottság „prekoncepcióval érkezett”
Pénteken érkezett Magyarországra a velencei bizottság hatfős delegációja, hogy megkezdje az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos vizsgálat előkészítését. Egyik tárgyalópartnere volt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki szerint a testület tagjai több kérdésben is „elfogultságról tettek tanúbizonyságot”. Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozott. Amit mondott:
– A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakértői az ő vezetésével fogadták a Velencei Bizottság hattagú delegációját, és a megbeszélésen átadták nekik az alaptörvény negyedik módosításának a KIM által készített csaknem ötvenoldalas angol nyelvű magyarázatát, hogy a Velencei Bizottság raportőrei megismerjék az alkotmány és az abból következő törvények módosításának hátterét. Átadták emellett az alaptörvény egységes, szintén angol nyelvű szövegét.
– A testület tagjainak kérdései egyebek mellett az alkotmánymódosítás indokaira, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatos viszonyára, az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét érintő változtatásokra, a bírósági ügyek áthelyezésére és a választási kampányra vonatkoztak.
– „A Velencei Bizottság tagjai számos esetben elfogultságról tettek tanúbizonyságot. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ugyan át fogják tanulmányozni az általunk átadott részletes dokumentációt, de nem várható, hogy megváltozzon a véleményük.” Vagyis szerinte a delegáció prekoncepcióval érkezett Budapestre.
– A kormány képviselői azt kérték a testülettől, hogy részletesen tanulmányozza a magyar szabályozást, vesse össze a nemzetközi gyakorlattal, és ne alkalmazzon kettős mércét Magyarországgal szemben, azaz jogi, ne pedig politikai vizsgálatot folytasson. „Ez a kérésünk nem talált visszhangra a megbeszélésen.”
– A testület várhatóan májusban hozza nyilvánosságra véleménye tervezetét, a magyar kabinet pedig reméli, ezt először neki küldi meg, hogy legyen lehetősége reagálni rá, és csak ezt követően tárja a bizottság a nyilvánosság elé. Az eddigi gyakorlat is ez volt.
Az ellenzéki pártok is találkoztak a Velencei Bizottság jelentéstevőivel
Az MSZP, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői pénteken az Országházban találkoztak az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testületének jelentéstevőivel. A Velencei Bizottság az MSZP képviselőivel tervezett egyeztetést, Mesterházy Attila azonban felkérte a parlamenti frakcióval nem rendelkező demokratikus ellenzéki pártokat is, hogy csatlakozzanak a szocialisták delegációjához. A jelentéstevők csak kérdéseket tettek fel, a véleményüket nem ismertették.
MSZP
Világos, közérthető, tényszerű jelentést kér a Velencei Bizottságtól az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban a baloldali ellenzék, mondta Mesterházy Attila pártelnök újságíróknak a találkozó után. A látszatát is kerülni kell annak, hogy a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmazna. Mesterházy Attila arra hívta fel a bizottság figyelmét: ha érteni akarják a negyedik alkotmánymódosítás megszületésének okait, látniuk kell, hogy az Orbán-kormány a megalakulása óta a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására törekszik, azaz arra, hogy felszámolja a hatalomgyakorlása útjában álló összes akadályt. Szerinte a kormányzat célja olyan rendszer kialakítása, amelyben akkor is megőrizi hatalma egy részét, ha elveszíti a következő választást, de utódjának nem lesz kétharmados többsége. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva elmondta: érthetetlennek tartják, hogy a kormány miért rendelt alternatív jelentést alkotmányjogászoktól a negyedik alkotmánymódosításról, hiszen az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak ugyanez a feladata. Tudni akarják, kik a kormány által felkért alkotmányjogászok, milyen szempontok alapján választották ki őket, illetve hogy „mennyit fizet” a kormány a munkájukért.
PM
Szabó Tímea, a PM társelnöke elmondta, arra kérte a bizottság tagjait, vizsgálják meg a hajléktalanok büntetését lehetővé tévő alaptörvényi szabályozást, a családfogalom leszűkítését, az egyházak elismerésével kapcsolatos rendelkezéseket, és azt a törvényjavaslatot, amely az iskolai szegregációt törvényesíti. Szerinte ők „nem tudtak újdonságot mondani” a jelentéstevőknek, ők ugyanis felkészülten érkeztek Budapestre.
LMP
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a bizottságnak nem feltétlenül érdemes belemenni az alaptörvény-módosítás részleteibe, helyette arra kell ügyelnie, hogy Magyarországon olyan uralom épül ki, amelyben „a többségi hatalommal szemben senki sem számíthat védelemre”. Felhívta a jelentéstevők figyelmét arra, hogy a negyedik alkotmánymódosítás korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélt szabályokat emelt alkotmányos rangra, és szinte lehetetlenné teszi az alkotmányvédelmet. A módosításokkal a magyar alkotmány példátlanul részletes szabályokat határoz meg, és a mezőgazdasági üzemszabályoktól az egykulcsos adóig szinte mindent kétharmados rendelkezéssé tesz. Orbán ezzel „elveszi a néptől a szuverenitást”.
DK
Varju László, a DK pártigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy mind az alkotmányt, mind a módosításait az ellenzék egyetértése nélkül fogadta el a kormányoldal.
3. Érik a konfliktus az Európai Néppárttal is
A Népszabadság is (Kizárják a Fideszt az Európai Néppártból?), a hvg.hu is (RMDSZ-közeli lap: kitehetik a Fideszt az Európai Néppártból) beszámolt a maszol.ro értesüléséről. Eszerint:
A Fidesz egyetlen képviselőjét sem küldte el az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának Dubrovnikba kihelyezett vezetőségi ülésére. Az Új Magyar Szónak a helyszínen névtelenül nyilatkozó források szerint eldőlt: ha a magyar kormánypárt egy héten belül nem enged az Európai Bizottságnak, név szerint Viviane Reding igazságügyi biztosnak az alaptörvény negyedik módosításának kérdésében, akkor kitessékelik az EPP-ből. A Maszol.ro informátora szerint Joseph Daul, a néppárti EP-frakció elnöke, Viviane Reding és Antonio López-Istúriz White, az EPP főtitkára a Revelin erődben tartott csütörtök esti vacsoránál tárgyalt a Fidesz sorsáról. „Nem hiszem, hogy Viviane Reding miatt nem jöttek el, de mindenesetre nagyon rossz döntés volt a részükről, hiszen a színfalak mögött mindenki Magyarországról beszél” – mondta az igazságügyi biztos közvetlen környezetébe tartozó politikus, aki szerint a magyar kormánypárt elszigetelődött, „szövetségesek nélkül maradt” az EPP-ben. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtótitkára pénteken a Maszol.ro-nak elmondta: az EPP-frakció vezetőségének „öt vagy hat” fideszes tagja „más elfoglaltsága miatt” nem vett részt a dubrovniki kihelyezett ülésen, és a távolmaradásuknak semmi köze nincs a Navracsics és Reding közti szóváltáshoz. A sajtótitkár kételkedik abban, hogy a fideszesek távolmaradását zokon vették volna Daulék. Az Új Magyar Szónak úgy nyilatkozott, hozzá nem jutottak el ilyen információk.
Lásd még az ügyhöz a Népszabadság interjúját Kumin Ferenccel: Országimázs – Kumin Ferenc szerint szuverén ország döntés előtt nem szaladja körül az EU-t. A miniszterelnök sűrű programja miatt nem vesz részt Strasbourgban az Európai Parlament ülésén. Kumin Ferenc, a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár azt is elmondta: Orbán Viktor részletes levelet küldött Angela Merkelnek. A kormánnyal szembeni heves kritika mögött pedig egy kisszámú, de igen aktív és indulatos kör áll.
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!