Öngól és baklövés
- Részletek
- Napi apró
- 2013. április 15. hétfő, 04:52
- Endrődi Gábor
Azt mondja a neves közgazdászprofesszor egyik ellenzéki pártunk alapítványának pódiumbeszélgetésén*, hogy a magyar devizatartaléknak a Matolcsy-csomag nyomán várható mintegy 3 milliárd eurós csökkentése helyes dolog. A devizatartalék finanszírozása ugyanis nem olcsó mulatság: az ezt finanszírozó hitelek és a devizatartalék betéti kamatai közötti marzs a Magyar Nemzeti Bank, végső soron pedig az állam vesztesége. Ez természetesen helytálló.
A professzor szerint a devizatartalék 3 milliárd eurós csökkentése körülbelül 160 milliárd forinttal csökkenti a tartalék finanszírozási költségeit. Nos, 160 milliárd forint 300 forintos euróárfolyamon kereken 530 millió eurónak felel meg, ami a 3 milliárd, azaz 3000 millió euró 17,8 százaléka. Keletkezhet ennyi veszteség évente 3 milliárd euró hitelkamat versus betéti kamat különbségén? Erősen kétlem.
Elhangzik az is, hogy a devizahitel hibás termék. Hibás mindenekelőtt azért, mert a hitelfelvevő nem devizát, hanem forintot kapott, így tartozása forintban kifejezve bizonytalan. Ez kétségtelen. Az érvelés úgy folytatódik, hogy a devizahitelek következtében a hitelező bank mérlege bizonytalanná válik, így refinanszírozó hitelt csak rövid lejáratra és kamatfelár mellett kap, amelynek többletköltségét ráadásul teljes egészében az ügyfélre tudja hárítani.
A valóság érzésem szerint eltér ettől. Mindennapos dolog, hogy magánszemélyek, cégek és államok nem saját államuk nemzeti valutájában vesznek fel vagy adnak hitelt: ez kockázatosabb, de önmagában csak annyira hibás, mint a világ általában. A banki mérlegekben szereplő devizahitel vagy -követelés az árfolyammozgás miatt természetesen változik, de mivel a hitelfelvételt és -követelést ugyanabban a devizanem állapították meg, ez a mérleg egyenlegét érdemben nem módosítja.
Tények bizonyítják, hogy a múlt évtized főleg első felében megnövekedett hitelkeresletet – belföldi megtakarítás hiányában – a bankok elsősorban svájci frankban felvett bankhitelekkel fedezték. A nagy devizahitel-kihelyezéssel rendelkező bank minősítése, sok egyéb ok mellett, azért romlik, mert a követelésállomány mögötti ingatlanok drasztikusan leértékelődtek; igen sok közülük gyakorlatilag eladhatatlan, ezért ha az ügyfél fizetőképessége megrendül, rendkívül nehézzé válik a behajtás. Az Egyesült Államokban, ahol az ingatlanhitelekért való felelősség csak az ingatlan értékéig terjed, bankok tucatjai mentek tönkre a hitelek mögött álló ingatlanfedezetek leértékelődésén.
Nem a termék hibás tehát, hanem az okfejtés. Az öngól és baklövés megtörtént. A kérdés már csak az, hogy hol.
(Endrődi Gábor)
* Lásd: Öngól és baklövés
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
