Bírósági döntés motorosfelvonulás-ügyben



Furcsa döntést hozott a Fővárosi Törvényszék a nemzeti érzelmű motorosok ügyében a hétfőn született végzésben.

Ott kezdem, hogy nem volt igazam. Orbánnak hála, a nemzeti érzelműek nyerni fognak a bíróságon – írtam múlt csütörtökön, és meg is indokoltam, miért gondolom így. Csakhogy a nemzeti érzelműek nem azért támadták meg a bíróságon a rendőrség berregtetéstiltó határozatát, amit én feltételeztem, hogy ugyanis Orbán utasította Pintért, Pintén utasította a rendőrséget, amire semmiféle törvényes felhatalmazásuk nincs (lásd Krémer Ferenc írását: A diktátor kegye). Egyedi esetben egyikük sem utasíthatja a rendőrséget. De nem is azért támadták meg, amiről a jogvédők beszéltek, hogy a rendőrség csak 48 órán belül tilthat meg egy már tudomásul vett rendezvényt, itt pedig öt nappal a tudomásulvétel után született a tiltó határozat. (A bíróság kötve van a kérelemhez, azt a kérdést vizsgálhatja csak, amellyel hozzá fordultak.)

Egyetlen okból támadták meg, amiatt, amit Lánczos Vera is leírt a cikkében (A gyülekezési törvény körüli káoszról). A motorosok azt kérdezték a bíróságtól, hogy a gyülekezésről szóló törvényben leírt két tiltási okon kívül* „van-e lehetősége a kérelmezettnek [értsd:rendőrség] arra, hogy a demonstráció célját, nevét vizsgálva tiltó határozatot hozhasson”.

A bíróság tartotta magát az elváráshoz, hogy ugyanis ezentúl az új alaptörvényt kell mérvadónak tekinteni minden jogszabály alkalmazásánál. Ezért „a 2013. április 1-én [sic] hatályba lépett Alaptörvény IX. cikkelyének módosítását vette alapul, mely akként rendelkezik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji, vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére”. És az összes körülmény mérlegelése után arra jutott, amire a rendőrség, hogy a nemzeti érzelműek tervezett felvonulása „egyértelműen sérti az emberi

méltóságot, faji, vallási közösségek méltóságát”, tehát elutasította az „Adj gázt”-osok felülvizsgálati kérelmét. Nem motorozhatnak április 21-én.

A jogvédők és Lánczos Vera mellett Bauer Tamás is azon a véleményen van (Téves elégedettség), hogy a gyülekezési törvény alapján a rendőrségnek nincs joga előre megtiltani „tartalmára tekintettel” a gyülekezést, legfeljebb arra van joga, hogy megvárja, amíg elkezdődik a rendezvény, és ha ott megállapítja, hogy az „mások jogának és szabadságának sérelmével jár”, akkor hazazavarja őket, hivatalos nyelven feloszlatja a gyülekezést. Ők tehát nyilvánvalóan nem értenek egyet a bíróság döntésével (hogy pontos legyek: szerintük a bíróság nem hozhatott volna ilyen döntést).

Én nem így látom. Szerintem a kezdetektől van, lett volna a gyülekezési törvénynek olyan értelmezése, amelynek alapján a rasszista és antiszemita, másokat súlyosan sértő és emberi méltóságukban megalázó rendezvények megtartását megtilthatta volna a rendőrség, és a bíróságok a felülvizsgálati eljárások során megerősíthették volna ezt az értelmezést. Ez nem történt meg, már rengetegszer írtam arról, hogy miért nem, nem ismételném el újra.

Közbevetőleg: az ellentüntetésektől és -tüntetőktől várni, hogy brutális és gátlástalan figurákat szorítsanak a „társadalom perifériájára” és ki a nyilvános terekről, szerintem életveszélyes és felelőtlen elképzelés. Nem a polgárok dolga, hogy ilyen csoportosulások ellen megvédjék önmagukat és az eszméiket. Egyetlen csepp vért sem szabad kockáztatni az ilyen emberek miatt. Az állam dolga, a közrend és a köznyugalom biztosításának része, hogy emberségükből kivetkőzött, emberpusztító téveszmékkel súlyosan fertőzött, militáris viselkedésükre büszke és a csordaszellem által hevített bandákkal ne kelljen fizikailag megütközniük azoknak, akik nem akarnak egy elvadult társadalomban élni.

De visszatérve a bíróság jelenlegi döntéséhez: én meg a hozzám hasonlóan gondolkozó emberek most örülhetnénk, mert végre a rendőrség is, a bíróság is abban a szellemben járt el, amely az imént hiányolt gyülekezési és véleményszabadság-értelmezés irányába mutat. Vagyis hogy „a cigányozás, zsidózás, niggerezés nem egy vélemény a sok közül (amelyet tehát, ’tartalmától függetlenül’, megillet a véleménynyilvánítás szabadsága), hanem embergyilkos ideológia, amelynek szabad burjánzása előbb-utóbb megmérgez és brutalizál minden társadalmat”.

Egy probléma van, amiről már szintén sokszor írtam: hogy a fideszes alaptörvénynek a bíróság által is idézett cikke – de a szocialisták újraszabályozási kísérletei is annak idején – olyan tágan vonta meg a lehetséges sértetti kört, hogy abba az égvilágon minden belefér.

Ha tehát legközelebb, ne adj isten, olyan bírósági döntés születne valami szerencsétlen jobbos által indított perben, az alaptörvényre hivatkozva, amely a magyar nemzet méltóságát sértő véleménynyilvánítás miatt marasztalna el bárkit, aki elégedetlen a nemzetével, lesz ok tiltakozni és utcára vonulni a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében.

Addig meg örüljünk annak, hogy a magyar állam a rasszizmus ügyében végre tette a dolgát.

(Mihancsik Zsófia)


* 8. § (1) Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!