A káosz csak nőtt



A magyar alkotmányosságról folyó európai parlamenti vitában (a videofelvételét lásd itt) többek közt az is elhangzott, hogy a hazai antiszemitizmus ellen a kormány nem lép fel határozottan és következetesen, ezért is alakulhatott ki olyan légkör, amelyben egyetemi tanárok névtáblájára rá lehet firkálni, hogy az illető zsidó.

Ekkor Szájer József szót kért. Noha a vitában eredetileg a magyar kormány tüntetően csak a megfigyelő statusát vállalta fel, s mint kiderült, az ülésnap ügyrendjét is úgy határozták meg, hogy nincs lehetőség kérdések feltételére, Szájer mégis megkaphatta a kérdezés lehetőségét. (Nyilván azért, mint Orbántól tudjuk, mert „az Európai Parlament az nem egy európai hely”, ott nem kulturált párbeszéd szokott folyni). Szájer az iránt érdeklődött, tudja e a kritikát megfogalmazó hozzászóló, hogy éppen most tiltott be egy antiszemita demonstrációt a magyar bíróság, és éppen a kritizált alaptörvény negyedik módosításra hivatkozva (szó szerint lásd itt). Úgy ám!

Nos, ha eddig bárki előtt nem volt világos, most kézzel foghatóan igazolódott, amit néhány nappal ez előtt megállapítottam: aktuálpolitikai oka van annak, hogy Orbán Viktor felszólította a hatóságokat, tegyenek meg mindent az „Adj gázt!” demonstráció betiltása érdekében. Hivatkozási alapot teremtett.

Írtam, hogy erre a sakkozásra, azaz arra, hogy a pillanatnyi politikai érdekektől függhessen az ilyen demonstrációk sorsa, az is lehetőséget ad, hogy a gyülekezési törvény szabályozása hiányos. Nem derül ki belőle egyértelműen, vajon megállapíthatja-e bárki már a gyülekezési esemény megtartása előtt, hogy a rendezvény sérti a törvény 2. szakaszának rendelkezéseit, ha már a bejelentéskor is nyilvánvalóan észlelhető, hogy nem lesz békés, avagy megfélemlítésre használják, illetve mások jogainak sérelmére kívánnak visszaélni a gyülekezési joggal.

A Szájer által hivatkozott és sokak által precedens értékűnek nevezett legutóbbi bírósági döntés méltatói nem kifogásolták, hogy a bíróság nem foglalkozott azzal a körülménnyel, hogy a rendőrség mégis a gyülekezési törvény melyik passzusa alapján járt el helyesen, amikor tiltó határozatot hozott.*

A híres 8. szakasz értelmezését (közlekedés akadályozása stb.) lehet-e így kiszélesíteni? Az következik-e ebből a bírói értelmezésből, hogy a rendőrség a jövőben vizsgálhatja a bejelentéseket a 2. szakasz alapján is, mérlegelheti az ebben foglalt feltételeket is, noha pro forma csak a 8.§ szakasz alapján tilthatja meg a rendezvények megtartását?

Ezzel szemben a bírósági döntés homályosan összefüggésbe hozta a demonstráció útvonalának tényét és elnevezésének tartalmát mint amelyek együttesen fejeznek ki olyan véleményt, amelyet az alaptörvény negyedik módosítása nem tolerál. A bíróság által az ítéletről kiadott közleményben szerepel is utalás a negyedik módosításra, amiből arra kéne következtetni, hogy ettől van itt új helyzet. (Minő véletlen, hogy Szájer József is összefüggésbe hozta a döntést az alaptörvény negyedik módosításával, amely éppen kritikák kereszttüzében áll és terítéken van az Európai Parlament előtt.

Csakhogy van itt néhány apróság, amit nem árt észrevenni.

A bíróságoknak eddig sem tiltotta semmi, hogy ha alkotmányos alapelvek vagy alapjogok súlyos sérelmét érzékelik – és bizony számos esetben érzékelhették volna –, akkor ugyanezt a gyülekezési törvényt ugyanilyen módon értelmezzék, ahogyan most tették – mármint ha szerintük egyébként lehetséges szélesebben felfogni a rendőrség hatáskörét. Ehhez ez a módosítás nem adott olyan újabb muníciót, amely eddig ne állt volna a bíróság rendelkezésére.

Másrészt, az alaptörvény negyedik módosítására hivatkozó bírósági döntés – legalábbis a kiadott közleményből nem derül ki – látványosan nem jelöli meg, hogy a gyülekezési törvény melyik rendelkezésére hivatkozva kellett volna a rendőrségnek már eredetileg is tiltó határozatot hoznia. Hogy a bíróság a 2. szakasz vagy a 8. szakasz alapján járt el a helyben hagyott döntés során? Ha a bíróság úgy gondolja, hogy az alaptörvény módosítása adott szélesebb értelmezésre lehetőséget a rendőrség hatáskörére vonatkozóan, akkor miért nem beszél egyértelműen erről? Nem véletlenül nem tette. Nehéz lenne levezetni a véleményszabadság átfogalmazásából a tágabb hatáskör-értelmezést. Így azonban a jövőben is csak totózhatunk, vajon milyen döntés születik a következő alkalommal, és a rendőrség változatlanul nem fogja tudni, mit tegyen hasonló esetben.

Precedens értékűségről csak akkor lehetne beszélni, ha egyértelművé vált volna, hogy a bíróság szerint a rendőrségnek van-e a 2. szakasz alapján is felülvizsgálatra hatásköre. Ezzel szemben homályban maradt az is, hogy Adj gázt! elnevezéssel más napokon, más útvonalon nyugodtan lehet-e motoros felvonulást tartani, ugyanezen eszmeiség alapján, amely most lelepleződött. Alkotmányos alapjogot ugyanazzal a magatartással és okból csak bizonyos napon, csak bizonyos útvonalon lehet sérteni? Vagy hogy is van ez?**


Egy „szabad” „becsületnapi” rendezvény – atv.hu

Ha mindezek ellenére úgy kell felfognunk a dolgot, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás kellett ahhoz, hogy a bíróság egy gyülekezési eseménynek már a bejelentéséből észlelhesse, hogy a rendezvény a 2. szakaszba ütközik, akkor nyugodtan elkezdhetünk aggódni a jogbiztonságért. A negyedik módosítás ugyanis egészen más ok miatt korszakváltás, mint azt védelmezői elhitetni igyekeznek. Ennek az oknak köze nincs ahhoz, hogy be lehet-e tiltani egy rendezvényt, már a bejelentés fázisában, tartalmi alapon. Miközben az alaptörvény negyedik módosítását jó színben igyekeznek feltüntetni olyasmiért, amivel lényegét tekintve nem hozott változást a korábbi szabályozáshoz képest, valóban korszakhatárt jelent, negatív értelemben: a magyar nemzet méltóságának megsértését is beemelte azon tárgykörök közé, amelyekre nem irányulhat véleményszabadság gyakorlása.***

De vajon a magyar nemzet egyik tagjának méltóságát mikor sértheti a magyar nemzet másik tagjának véleménye, magyarként, ami miatt egyik magyar jogosult fellépni a másik magyar magyarokról alkotott nézeteivel szemben? Ez a szabály bizony politikai nézetek alapján is lehetővé teheti a véleményszabadság korlátozását. Egyébként is miért szorulna alkotmányos védelemre a többség bármely kisebbség véleményével szemben? A magyar nemzet mint többség méltósága mégis mivel veszélyeztethető és ki által? Ez nagyon ingoványos talaj, beláthatatlan következményekkel Nincs tehát semmilyen előrelépés, maradt a káosz az eljárásban, miközben az eljárási bizonytalanság ellenére romlottak a véleménynyilvánítás szabadságának feltételei.



* A bírósági végzés szerint: „A bíróságnak jelen eljárás során a kereseti kérelemhez kötöttség elvére tekintettel kizárólag abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a kérelmezett a Gytv. 8. § (1) bekezdésében szereplő két indokon kívüli okból, azaz a Párizsi Békeszerződésben, a Római Egyezményben foglaltakra, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (PPJNE-re) tekintettel a rendezvény megtartását megtilthatta-e. A demonstráció elnevezését és útvonalát – figyelemmel az aznap tartandó Élet Menete demonstrációra – a hatóság egyfajta vélemény-nyilvánításnak értékelte, amivel a bíróság is egyetért. A bíróság döntése meghozatala során a 2013. április 1-én hatályba lépett Alaptörvény IX. cikkelyének módosítását vette alapul, mely akként rendelkezik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére.”

** Már ennek az írásnak a leadása után látott napvilágot a hír, hogy mégis lesz motoros felvonulás az Élet Menete napján [lásd mai hírösszefoglalónkat – a szerk.]. Eszerint: „A rendőrség ez idáig egyetlen vasárnapra tervezett motoros felvonulást vett tudomásul. A Nemzeti Érzelmű Motorosok a korábbitól eltérő útvonalon, más elnevezéssel és céllal jelentettek be rendezvényt, amelyet a rendőrség a szükséges erőkkel biztosítani fog.” Tehát a kérdésemre az élet választ adott. Igen, még ugyanazon a napon is lehet motorozni ugyanazoknak, csak éppen másutt, más elnevezéssel.

*** Az alaptörvény negyedik módosításának 5. cikk, (2) bekezdése kiegészítette az alaptörvény rendelkezését – „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához” –az alábbi két bekezdéssel:
„(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.”
„(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.”



Lánczos Vera

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!