Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 18.



Bolgár György kérdései 2013. április 18-ai
 műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az Ipsos közvéleménykutatása szerint is jóval többen kívánják az Orbán-kormány távozását, mint maradását. Mégis a Fidesz fölényesen vezet a pártok között. Hogyhogy?

Másik témánk, hogy Orbán Viktor egy nappal a Magyarországról szóló uniós parlamenti vita után jelentőségteljesen megismételte jó néhány évvel ezelőtti kijelentését, miszerint az unión kívül is van élet. Nem kell tehát senkinek megijednie. A miniszterelnök ezt a svájci Stadler gyár új szolnoki vasúti üzemének felavatásán mondta, Svájcra célozva. Csak az idegeinket borzolja, vagy vegyük komolyan. Netán költözzünk Svájcba?

Ezzel összefüggésben mit gondolnak arról, hogy a mintacégként emlegetett német Audi tavaly 900 milliárd forintot vett ki magyarországi vállalatából. Nocsak, nocsak.

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy offshore cég, egy Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás értékesíti a letelepedési államkötvényeket, méghozzá jelentős kezelési költségeket felszámítva. 250 ezer euróért bárki kaphat nálunk letelepedési engedélyt, ráadásul hatalmas hozamot is a magyar államtól. A hülyének is megéri a Kajmán-szigeteken. Akárkinek is, de vajon a magyar államnak is?

És végül mi a véleményük arról, hogy kriminológus szakértők szerint a magyar rendőrségen általános a kényszervallatás, amilyenbe a közelmúltban belehalt egy motorosfűrész-lopással gyanúsított romániai magyar férfi. A többi néma csend?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Még egy jobbikos alelnök az Interparlamentáris Unió magyar csoportjába?
Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője

Bolgár György: - Úgy kérdezem most Önt, mint az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának tagját. Pontosabban mi az Ön funkciója ott?

Mandur László: - Alelnök.

- Ki az elnök most?

- Horváth János korelnök úr a Fideszből. A ciklus kezdete óta ő a nemzeti csoportunk elnöke.
- Igen. Mennyire aktív ő? Hiszen elmúlt kilencvenéves ugye?

- Igen, ebben a korban már nem nagyon aktívak az emberek, de meg kell mondanom, hogy Horváth János kora ellenére meglepően aktív az interparlamentáris unión belül. Amennyire persze kora szerint lehetséges. Tehát nagyon hosszú utazásokat már olykor nem vállal.

- Azért is kérdeztem ezt mindjárt az elején, mert nem mindegy, hogy ki kicsoda. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának van más alelnöke is, nemcsak Ön. Gyöngyösi Márton például, a Jobbik képviselője, aki néhány hónappal ezelőtt nemzetközi botrányt váltott ki a zsidó származásúak valamiféle listázásának felvetésével. És akkor még Kövér László házelnök is azt mondta, hogy nem támogatja, ha Gyöngyösi Márton külföldre utazik a Magyar Parlament képviseletében, de aztán azóta mintha láttam volna beszámolót arról, hogy bizony elutazott már nem is egy helyre, és tudomásom szerint még mindig alelnöke maradt a csoportnak. Hogy lehet ez?

- Ez úgy van, hogy amikor megalakult az új parlament a választásokat követően, akkor megalakult az Interparlamentáris Unió nemzeti csoportja is. És az a megállapodás született, hogy minden párt, amelyiknek frakciója van a parlamentben, jogosult arra, hogy egy főt alelnökként delegáljon. És amikor indultunk, akkor a Jobbik Gyöngyösi Márton képviselőt javasolta, akit meg is szavazott az országgyűlés. Így volt minden frakcióval rendelkező pártban egy ember, aki egyúttal alelnök és persze az elnökség is ezekből a személyekből áll. És ahogy teltek-múltak az évek, közben kiderült, hogy ki mit gondol a világról meg milyen politikát képvisel.

- Ha véletlenül nem tudtuk volna, hogy ők miket gondolnak a világról. De azt talán nem gondoltuk, hogy ilyeneket merészelnek mondani is.

- Pontosan. Tehát hogy mennyire szélsőséges indulatok, politikai nézetek lakoznak bennük. Azért a Jobbik is nagyon összetett, jól látszik, hogy vannak nagyon szélsőséges figurák és vannak viszonylag mérsékelt jobbikos képviselők is. Tehát közben kiderült ez a fajta igencsak komoly gyalázat, amit parlamentben Gyöngyösi úr képviselt, illetve az országjárás keretében is, mint látjuk, folyamatosan.

- És akkor valamit próbáltak tenni az interparlamentáris unió magyar csoportjában, hogy ne képviselhesse a magyar parlamentet Gyöngyösi másutt?

- Igen, tulajdonképpen az történt, hogy Gyöngyösi alelnök úr semmilyen fórumon nem kapott szót az Interparlamentáris Unión belül, tehát nem szólalhatott fel. Illetve kétoldalú meg többoldalú tárgyalásokon sem képviselhetett semmit. Kivenni őt nekünk nincs jogunk, mert az országgyűlés több mint felének, tehát a tagok több mint felének kell a közgyűlésen részt venni ahhoz, hogy változtatni lehessen.

- Hány tagja van ennek az Interparlamentáris Uniónak? Mekkora ez a közgyűlés?

- Pontosan annyi tagja van, ahány magyarországi képviselő van, mert minden képviselő automatikusan tag. Ez 386 fő.

- Magyarán a teljes parlamentnek kellett volna döntenie ebben.

- Így van. Akkor határozatképes. Így szól a szabály, hogy ha a képviselők több mint fele jelen van. Nem véletlenül hirdették a szavazásokat követő első napirendként az Interparlamentáris Unió közgyűlését, hogy ott legyenek a képviselők. Tehát hogy a határozatképesség meglegyen. De most nem ezért hívták össze egyébként, hogy Gyöngyösi Márton felmentsék, hanem azért, hogy még egy jobbikost válasszunk, mert Kövér László házelnök ezt a döntést hozta. Ugyanis azt tudni kell, hogy nagyon furcsa a mostani parlamenti ciklusunk, mert nem jött létre a pártok között úgynevezett politikai megállapodás 2010-ben arról, hogy milyen bizottsági helyek, milyen egyéb funkciók hogyan oszlanak meg a pártok között. Mert tudjuk, hogy diktátum volt a 2010-es parlamenti helyek elosztása, amit a demokratikus ellenzéki pártok nem írtak alá. Így aztán a házelnök úr rendelkezik lényegében majdnem minden poszt fölött és a parlamenti többség ezt meg szokta szavazni.

- És most kellett valamivel indokolnia, hogy még egy jobbikost szeretne alelnöknek?

- Igen. Érdekes módon az indoklás nem alapul máson, mint hogy megszűnt az LMP mint parlamenti frakció, két pártra szakadtak, így aztán változtatni kellett sok mindenen, hiszen az LMP-s képviselők például nem tölthettek be bizottsági elnöki posztot meg alelnök posztot, mert nincs frakciójuk. És ezért újra kellett gombolni a kabátot, és újra kellett osztani a helyeket. De azért sok a furcsaság, meg kell hogy mondjam.

- Szóval az LMP megszűnése vagy kettéválása a formai ok.

- Igen.

- De Kövér László akár jelölhetett volna még egy MSZP-s alelnököt is.

- Akár tehette volna azt is, hogy azt mondja, az a jobbkéz-szabály, hogy akinek van frakciója, annak van egy alelnöki helye az IPU-ban és ezzel lerendezte volna dolgot.

- De olyan szabály nincs, hogy kettőnek kell lennie vagy be kell lépnie egy megszűnt frakció elnöki posztjára valaki másnak.

- Semmilyen jogszabály nincs, eddig kialakult gyakorlat sincs erre. Úgyhogy az LMP-s képviselő, Szilágyi Péter, aki eddig szintén alelnök volt, megszűnt alelnöknek lenni így, hogy megszűnt a frakciójuk. És ezzel le is tudtuk volna a dolgot, hiszen akkor minden helyreállt. Eggyel kevesebben vagyunk, és így dolgozunk tovább. Meg kell gondolnunk, hogy valamifajta alku vagy megállapodás, vagy valami titokzatos tárgyalás fedi ezt a kezdeményezést, mert Horváth János levelet írt a házelnök úrnak, hogy nem tartja szükségesnek, hogy egy fővel növeljük az alelnökök sorát, miután Szilágyi Péter kiesett az LMP-ből, és ráadásul azt sem, hogy ez jobbikos legyen, mert akkor két jobbikos fog dolgozni az IPU alelnöki sorban. A parlamenti arányok sem indokolják, hogy nekik kettő legyen.

- Ez nagyon szép tőle. Én többször beszéltem itt a műsorban az elmúlt évek során Horváth Jánossal, és benne megmaradt valami abból az amerikai demokratikus felfogásból, amit ő tanult. Ugye ő évtizedeken át a második világháború után ott élt, még republikánus képviselőjelölt is volt. Úgyhogy ezek szerint kilencvenéves kora fölött is átlátja, hogy a demokráciának vannak íratlan szabályai is. Választ kapott rá Kövér Lászlótól, nem tudja

- Tulajdonképpen a válasz ott volt az asztalon, mert a múlt csütörtöki bizottsági ülés után meghirdette a most hétfői és keddi plenáris ülések napirendjét, és ebben szerepeltette, hogy IPU-közgyűlés lesz, amely új jobbikos alelnököt választ. És valószínűleg közbejöttek az okok, amik miatt az elmaradt, mert hétfőn elmaradt az IPU közgyűlése mindezek ellenére. Az egyik ok Horváth János levele, amit nemcsak a házelnöknek küldött el, de elküldte a miniszterelnöknek is, Rogán Antal frakcióvezetőnek is, meg miniszterelnök-helyetteseknek is. Abban azt mondja, hogy nem tartja indokoltnak, hogy hétfőn legyen IPU-közgyűlés és ezt a napirendet tárgyaljuk. A másik ok pedig az, hogy megérkezett az MSZP levele, hogy ha már összejött a közgyűlés, akkor mi kezdeményezzük azt is, hogy Gyöngyösi Mártont mentse fel a parlament és a többség szavazza meg.

- Magyarán még az is elképzelhető, hogy a közgyűlést a következő parlamenti ülésre összehívják, leváltják Gyöngyösit és a helyére kineveznek egy másikat?

- Igen.

- Ez lenne mondjuk a jóhiszemű megoldás?

- Mondjuk azt el kell fogadni, hogy akár szeretjük, akár nem, de a Jobbik egy parlamenti frakció és szabályszerűen egy darab alelnöki poszt nekik jár, azt nem szabad elvitatni. De kettő nem jár. A másik pedig, hogy ki képviselje Magyarországot. Gyöngyösi Mártont tessék felmenteni és választani helyette egy másikat.

- Érdekes fejlemények. Még valamit kérdeznék, az is a Jobbikkal van összefüggésben, de ez már nem az Interparlamentáris Unióval, csak Gyöngyösivel van kapcsolatban. Ez a kettős állampolgárság. A Jobbik nem tett le róla és Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten egy jobbikos képviselőnek adott válaszában lényegében jóvá is hagyta azt a kezdeményezést, hogy a parlamenti képviselők nyilatkozzanak arról, hány ország állampolgárai. És az a kérdésem, hogy az MSZP ehhez mit szól. Bár, hogy gyakorlatilag mit szól, az lényegében mindegy, hiszen a Fidesz azt csinál a parlamentben, amit akar. De mondjuk, ha a Fidesz védeni akarja a kettős magyar állampolgárok identitását, akkor nem hozná nyilvánosságra a választói névjegyzékeket, nehogy valakit valamiféle retorzió érjen mondjuk Szlovákiában vagy Ukrajnában azért, mert kettős állampolgár. Meg én őszintén szólva azt sem tudom, hogy Romániában az RMDSZ vezetői közül hány kettős, tehát magyar állampolgár is van. Vajon Magyarországon ezt miért volna jó megtenni?

- Igen. Pontosan ezek a fő kérdések, amit Ön is említett. Hogy ez a fajta kettős állampolgárság olyan adat-e, amit mindenkinek be kell vallani, mert akkor máris logikailag szembekerülnek az úgymond határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatos titoktartási logikájukkal, mert védeni kell őket. Viszont Magyarországon mindenki legyen kiszolgáltatva, hogy ebből fakadóan mondjuk teljesen megalapozatlan támadásokat indítsanak el, hogy ő ilyen vagy olyan állampolgár. Viszont mindannyian tudjuk, hogy emögött az húzódik, őket leginkább az izgatja, hogy kik az izraeli és magyar kettős állampolgárok, hogy ebből fakadóan inváziót indíthassanak ellenük, hogy az ilyenek nyilván már a hazájukat elárulják valahol, megbízhatatlanok és a többi.

- De ha valaki Romániában ezt vetné fel mondjuk RMDSZ-es politikusok ellen, hogy Románia ellenségei, hiszen magyar állampolgárok, akkor mindenki fel lenne háborodva – joggal.

- Pontosan erről van szó. Tehát ezt nem lehet így logikailag megoldani. Ezt elképesztőnek tartom, hogy maga a miniszterelnök viszont cicázik ezzel a logikával, és persze a szélsőjobb megnyerésével próbál politikai játszmákat folytatni, miközben ilyen ellentmondásokkal kell szembenéznünk. És hadd tegyek hozzá valamit. Azért vannak itt úgymond nemzetbiztonsági-szakmai szempontok is. Miből gondolják azt, hogy ha Magyarországot mondjuk titkosszolgálati meg egyébfajta támadások érnék, akkor a magyar-román kettős állampolgárok sokaságában esetleg ravaszul nem ültettek-e be olyan figurákat, akik magyar származásuk miatt megkapják a magyar állampolgárságukat, de mondjuk nem Magyarország érdekét kívánják képviselni, és nem érte akarnak tenni. Mert mondjuk Románia számára kívánnak olyan tevékenységet folytatni, amit mi magyar szempontból másképp ítélünk meg. Tehát nagyon messzire vezet ez a gondolatmenet, mert a titkos információ gyűjtése vagy bármilyen nemzetellenes tevékenység, nemcsak az irodalomból, de a történelemből is tudjuk, nagyon bonyolult, összetett és ravasz módon működik. Úgyhogy nagyon ingoványos talaj megítélésem szerint, amikor így közelítenek ehhez a kérdéshez. Ráadásul úgy, hogy valamilyen politikai indíttatásból felveszik a Jobbik fonalát.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A gyülekezési törvény pontosabbá kellene tenni
Forgács Imre, volt igazságügyi és rendészeti miniszter

Bolgár György: - Néhány napja már beszéltünk egymással erről a bizonyos motoros tüntetésről és arról, hogy milyen módon lehet megakadályozni a megtartását. Aztán a miniszterelnök utasítására a belügyminiszter utasította a rendőrséget, és a rendőrség visszavonta a korábban tudomásul vett rendezvényről szóló határozatot, vagy nem is tudom, micsodát pontosan, a lényeg az, hogy a tudomásulvételt megváltoztatta és nem engedélyezte a felvonulást. Majd - és ez a különlegesen érdekes és a beszélgetésünk témája - a motoros rendezvény szervezője a Fővárosi Törvényszékhez fordult, az pedig rövid úton elutasította az ő beadványukat és megerősítette a rendőrség döntését. Mégpedig azon az alapon, hogy április elsején hatályba lépett az alaptörvény negyedik módosítása, ami akként rendelkezik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, a magyar nemzet, nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. Ez annyira jó érvnek tűnt, hogy tegnap Szájer József Fideszes európai parlamenti képviselő a Magyarországról szóló parlamenti vitában is felvetette, hogy lám, ez a negyedik alaptörvénymódosítás alkalmas volt ennek az antiszemita jellegű rendezvénynek a betiltására is. De ha ez így van, nem alkalmas-e bármi más megtiltására is?

Forgács Imre: - Hadd kezdjem azzal az elvi állásponttal, hogy ezt a szégyenletes neonáci rendezvényt mindenképpen meg kellett akadályozni, tehát ennek sokakkal együtt én is örülök. A jogi eljárás azonban továbbra is problematikus, és nem felel meg az európai jogállami normáknak. Szerkesztő úr nagyon korrekten visszaadta azt, ami a bíróság indokolásában szerepelt. Ez egyébként a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt, amely a határozat felülvizsgálata során végül is megtiltotta a rendezvényt. Talán nagyon röviden, a hallgatók tájékoztatása kedvéért még annyit hadd mondjak, hogy a motorosok a kereseti kérelmükben azt kérdezték a bíróságtól, hogy a gyülekezési törvényben nevesített két tiltó okhoz képest – tehát hogy zavarja-e a rendezvény a népképviseleti szervek működését, illetve a közlekedés más útvonalon nem biztosítható –, van-e lehetősége a rendőrségnek arra, hogy a demonstráció célját és elnevezését vizsgálva hozzon tiltó határozatot. És akkor nem ismételném meg, amit a szerkesztő úr mondott, hogy az alaptörvény 9. cikkelyének a hatályba lépett módosítása és a bíróság álláspontja az volt, hogy miután ez már elnevezésében is szégyenletes rendezvény – ez az „Adj gázt” nevű rendezvény – elhaladt volna a Dohány utcai zsinagóga mellett, ez asszociációra adott volna alapot a meggyilkolt magyar zsidók kínhalálára, és egyben annak megismétlésére való felhívásként is lehetett volna értelmezni. Ez pedig egyértelműen sérti az emberi méltóságot és a vallási közösségek méltóságát. Én úgy gondolom, hogy ez egy korrekt jogi álláspont. A probléma abban van, hogy nem lenne helyes, ha a magyar bíróság a jelenlegi kormány zűrzavaros és kapkodó jogalkotási gyakorlatát alapelvi bíráskodással próbálná meg orvosolni.

- Alapelvi bíráskodáson azt érti, hogy van itt egy alaptörvénybe foglalt szabály, ez a „nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére a véleménynyilvánítás szabadsága”, ám ez nincs lefektetve és részletesen kifejtve a gyülekezési törvényben?

- Pontosan erről van szó, ugyanis már az alkotmánymódosítás vitája során is elhangzott, hogy ez nagyon parttalanná tehető, mert ha pusztán a jogelveket nézzük, akkor adott esetben olyan igazságszolgáltatási gyakorlat is kialakulhat ebből, hogy mondjuk, aki kritikusan ítéli meg a kormányzat vagy a magyar állam hivatalos képviselőinek bármely megnyilvánulását, az alapelvi alapon elmarasztalható. Tehát itt az a lényeg, és én ezt próbáltam a múltkori beszélgetésünkkor is elmondani, hogy az európai megoldás az lenne, ha az alapelvekre építve tételesen meghatározott tiltó és korlátozó okok kerülnének be a gyülekezési törvénybe.

- Próbáljon egy körülbelüli meghatározást fabrikálni a kedvünkért, hogy milyen módon lehetne konkretizálni azt, hogy ne lehessen megsérteni a véleménynyilvánítással, illetve gyülekezéssel, tüntetéssel, felvonulással valakinek vagy valakiknek a méltóságát.

- Hadd emlékeztessem a szerkesztő urat, hogy ez már a múltkori beszélgetésünkkor is felmerült, és én akkor is igyekeztem ezt udvariasan elhárítani. Ugyanis ez most rögtönzés lenne. A helyzet az, hogy a bírói gyakorlat magasabb szintjein elvben van arra lehetőség, hogy alapelveket egy-egy konkrét ügy kapcsán értelmezzenek, de most abba tessék belegondolni, hogy a jogbiztonság szempontjából mit jelentene az, ha ugyanezt a gyakorlatot mondjuk a hatósági ügyeket első fokon elbíráló rendészeti szervektől várnánk el. Ez teljes képtelenség. Tehát az alapelvek kibontása, és az alapjogok korlátainak meghatározása nem a rendőrség vagy az ügyészség dolga egy-egy konkrét ügy kapcsán, hanem ez a törvényalkotók feladata. Ezért a véleményem továbbra is az, hogy a gyülekezési törvényt kell módosítani, hogy végre egyértelmű és részletesebb szabályok legyenek arra, hogy a rendőrség milyen esetekben tilthat be jogsértő rendezvényt. Hadd mondjak egy a véleményemet alátámasztó, elég fajsúlyos dokumentumot, ez a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amit ugye az ENSZ közgyűlés fogadott el, és amit Magyarországon is kihirdettek. Ez kötelező jogi norma ránk nézve. Amikor az egyezségokmány a szabad véleménynyilvánítás jogáról szól, akkor kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a jog gyakorlása bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít. És ugyanezt mondja ki a szabad gyülekezés jogáról is.

- Azért én még mindig megpróbálnék egy lépéssel közelebb menni a lehetséges gyakorlati megoldásokhoz. Tudjuk azt, hogy Németországban is, ahol kínosan vigyáznak arra, hogy a nácizmus ne éledjen újjá és vannak is bizonyos tiltó törvények, amelyek közül egyik-másikat megpróbálták Magyarországon is lemásolni, például a holokauszttagadás megtiltása, de azért azt is tudjuk, hogy Németországban mindezek ellenére lehetséges neonáci gyűlések, felvonulások megrendezésére. Nem betiltással szoktak válaszolni erre a német hatóságok, hanem a német társadalom reagál rájuk antifasiszta, antináci, demokratikus gyűlések és felvonulások és rendezvények megtartásával. Tehát vannak erre működőképes megoldások Európában?

- Én úgy látom, hogy két dolgot külön kell választanunk. Egyrészt tökéletesen egyetértek azokkal, akik ilyen, sajnos most már nálunk is rendszeresen ismétlődő szégyenletes neonáci rendezvényekkel kapcsolatban felvetik, hogy a civileknek és a jóérzésű polgároknak is fel kell kelniük, ki kell menniük az utcára, és meg kell mutatni, hogy igen, a többség ezekkel a szörnyű nézetekkel nem ért egyet. De én úgy gondolom, hogy ettől egészen el kell különítenünk és másként kell kezelnünk, hogy az állam, az állami hatóságok és különösen az erőszakszervek mikor milyen jogi felhatalmazás alapján léphetnek. Az nem megoldás, mint ahogy nálunk történt, hogy a miniszterelnök utasítja a belügyminisztert, és azt mondja, hogy márpedig ezt be kell tiltani. Nem volt véletlen az a felháborodás, ami ezt kísérte, hiszen ezen az alapon a magyar miniszterelnök bármilyen tüntetés esetén kiadhatja a parancsot, és a rendőrség ennek engedelmeskedik. Ez tarthatatlan és a jogbiztonság és a jogállami szempontok alapján elfogadhatatlan álláspont.

- Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki jogász, nekem tegnap azt mondta, hogy a miniszterelnök utasíthatja a belügyminisztert, a belügyminiszter utasíthatja a rendőrséget, csak azt nem lett volna szabad megtenni, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc 2006-ban utasította a rendőrséget. Szerintem nem utasította, már amennyire én erről olvastam és tudok, csak arra kérte őket, hogy tegyenek meg mindent a rend fenntartására. Ez nem utasítás az én olvasatomban. De visszatérve a mai témához, elvileg megvan a jogi lehetősége a miniszterelnöknek, hogy utasítsa a belügyminisztert, a belügyminiszter pedig utasíthatja a rendőri szerveket?

- Nincs elvileg sem ilyen jogi lehetőség. Valószínű, hogy a képviselő úrnak már elhalványodtak a jogi ismeretei. Ezekben az ügyekben, miután ezek egyedi hatósági határozatok, amelyeket a rendőrségnek egy ilyen demonstráció tudomásul vétele vagy betiltása során meg kell hozni, szigorúan tilos a hatáskör elvonása. Ezek jogi tilalmak. Teljesen mindegy, hogy a miniszterelnök, a belügyminiszter vagy a felettes parancsnok utasít, semmiféle ilyen konkrét utasítást jogszerűen nem lehet kiadni, mert ez ellentétes a hatályos jogszabályokkal. Lehet, hogy a képviselő úrnak más erről a véleménye, de Magyarország egy eléggé jogi militarista különlegességgé kezd válni Európában, és én úgy gondolom, hogy az európaiak döbbenete elsősorban ennek szól, hogy hovatovább bármit lehet mondani, függetlenül attól, hogy mit mondanak a jogszabályok.

- Hiszen a jogszabályokat akár visszamenőleges hatállyal is meg lehet változtatni, úgyhogy tényleg lehet mindent mondani. A kérdés az, hogy utána megváltoztatják-e hozzá a jogszabályokat.

- Gondoljunk csak arra, nekem a kedvenc példám, hogy ha valamilyen konkrét magas állami beosztásnál a kinevezett nem felel meg azoknak a jogszabályba rögzített kritériumoknak, ahova mi szeretnénk az illető barátunkat vagy üzletfelünket elhelyezni, akkor egyszerűen módosítjuk az erre vonatkozó törvényt. Ugye Szapárytól kezdve egy sor ilyen példát tudunk, a Klubrádió hallgatói előtt ezek közismertek. Én úgy gondolom, hogy a világon ilyen rajtunk kívül sehol nincs.

- Még egy kísérletet teszek a konkretizálásra. Nekem például olyasmi fordult meg a fejemben – de miután nekem nincs jogi végzettségem, ezt vegye egy újságíró próbálkozásának –, hogy talán a gyülekezési törvényben olyasmi körül kellene megfogalmazni a lehetséges tiltást, hogy ez az emberi méltóság megsértése valamiféle megfélemlítéssel vagy gyűlöletre uszítással párosul. Mert ez nagyjából, azt hiszem, ráhúzható erre az „Adj gázt” nevű tervezett rendezvényre. És akkor lehetne lépni a hatóságnak, mert a megfélemlítés és az uszítás mégiscsak konkrétabban megfogalmazható, mint ez a nagyon tágra szabott „méltóság megsértése”. Lehet, hogy errefelé kellene keresni a megoldást?

- Igen, már látom, hogy szerkesztő úr nem enged ki ebből a szorításból, úgyhogy azért hadd védekezzek jogszabályra hivatkozva. Ez a bizonyos Egyezségokmány, amire már hivatkoztam, azt mondja, hogy a korlátozások csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít. Ezt úgy folytatja, hogy „és amelyek mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek”. Tehát ez a nemzetközi jogi dokumentum megadja az irányokat és a felsoroltakat kellene konkrétan törvényi formában rögzíteni a gyülekezési törvényben. Mondhatnám, hogy ezen az elvi alapon ez egy rutinfeladat a jogalkotók számára.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Huszonnégy milliós tanulmány, 205 ezer eurós letelepedési engedély
Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője


Bolgár György: - Két ügyben keresem Önt. Az egyik, hogy feljelentést tesz egy nagyon furcsa ügyben. Hát furcsa? Dehogy furcsa. Csak azért mégis az ember hajlamos meglepődni. Pedig hány ilyet láttunk már. Hogy a Fradi stadion építése közben vagy most, hogy megkezdték az építését, kiderült, hogy megbíztak egy céget azzal, hogy készítsen valami tanulmányt arról, milyen jó lesz ez a beruházás, milyen hallatlan üzleti lehetőségek rejtőznek ebben, és készült egy negyvenkilenc oldalas tanulmány huszonnégy millió forintért. Csak valakik, azt hiszem, az átlátszó.hu nevű portál felfedezte, hogy ennek a tanulmánynak a többségét különböző külföldi internetes portálokról szedték egy az egyben. Meg olyan alapvetések vannak benne, hogy Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, éghajlata mérsékelt kontinentális és így tovább és így tovább. Szóval mindezt huszonnégy millióért kicsit túlzás. Ön tehát feljelentést tesz, ez az egyik dolog, és majd kezdjük ezzel. A másik pedig, hogy Ön volt az, aki néhány héttel ezelőtt felvetette a parlamentben, micsoda dolog az, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég értékesíti ezeket a letelepedési államkötvényeket külföldiek számára, hogy ily módon némi pénzt fizetve és nagyon nagy hasznot húzva ezekből az államkötvényekből, előbb-utóbb bekerüljenek a mi révünkön az Európai Unióba is. Szóval kezdjük akkor a Fradi tanulmánnyal. Miért tesz Ön feljelentést az ügyben? Gondolja, hogy ez célravezető, hogy ezzel elér bármit? Nem fogják kidobni azonnal?

Varju László: - Bármi megtörténhet, de én azt hiszem, hogy ha jó érzésű ember látja azt, mi történik a környezetében, akkor igenis, ha teheti, szóljon, mert önmagában az, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012 szeptemberében szerződést köt ezzel a céggel, és valóban olyan tartalmú anyagért fizet ki huszonnégy millió forintot, ami lényegében az internetről hát nem akarom azt mondani, hogy néhány órás, de mondjuk néhány napos munkával biztosan összemásolható, és ha ebből megtudjuk azt, hogy a tízmillió lakosból 2050-re tizennégy-tizenöt százalék roma lesz, vagy hogy az országot a két nagy folyó, a Duna és a Tisza három részre osztja, és a kormányt erről tájékoztatják – a kormány.hu oldalról letölthető –, akkor ezek olyan dolgok, amelyek eddig is rendelkezésére álltak a kormánynak.

– Nem ajánlotta fel a feljelentésben, hogy Ön esetleg mondjuk velem párban a feléért megcsinálja?

– Én azt mondtam a sajtótájékoztatón, hogy itt van a kezemben tíz darab lap, és mivel itt ennek a negyvenkilenc oldalas tanulmánynak az ára körülbelül ötszázezer forint laponként, akkor itt ezek szerint ötmillió forint nekem is járna, ha nekem tíz darab lapom van. De a viccet félretéve, azt gondolom, mivel értékelhető információt, újdonságot, új erőt nem tartalmaz ez a dokumentum, és eközben a megrendelő a tanulmányt átvette, kifizette, azt hiszem, hogy ilyen körülmények között ez a hűtlen kezelés bűntette elkövetésének alapos gyanúját kelti, és ebben az esetben igenis feljelentést kell tenni. Fel kell szólalni ellene.

– Hogy került ebbe a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium? Miért felelősek ők bármilyen szempontból ezért a stadion-beruházásért?

– A KIM ebben az esetben csak szerződő partner. Hogy miért rá esett éppen az a hálás feladat, hogy az a cég, az Internatitonal Management Group Kft., amelynek képviselője egyébként a korábban jól ismert sportoló, Sallai András, hogyan került viszonyba a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőivel, ez ebből a dokumentumból nem derül ki. Olyannyira nem, hogy ezt a negyvenkilenc oldalt, amely olyan személyeket is kellene hogy tartalmazzon, akik a leírtakért felelősséget vállalnak, de ezt a dokumentumot senki sem írta alá.

– És ennek az IMG-nek nyilván vannak ilyen szakértői szerte a világban, akár csinálhattak volna egy jó kis tanulmányt is.

– Ugye a név nagyon sok hasonlóságot mutat és egyébként még akár jónevű céget is mutathatna, de ez a cég ilyen kapacitásokkal vagy ilyen kvalitásokkal úgy tűnik, nem rendelkezik, mert egyetlenegy ember nem volt hajlandó aláírni a leírtakat. Emellett van egyébként a nyilvánosságban hozzáférhető szerződés, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kötött meg. És ennek alapján fizették ki ezt a huszonnégy millió forintot.

– A másik témánk: Ön vetette fel a parlament talán gazdasági bizottságában még a múlt hónapban, hogy egy offshore hátterű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett cég fogja értékesíteni az úgynevezett letelepedési államkötvényeket, amelyek arra szolgálnának, hogy 250 ezer eurós befektetésért cserébe bizonyos Európai Unión kívüli külföldi állampolgárságú befektetők gyorsított ütemben, a tartózkodás engedély megszerzése után már fél évvel letelepedési engedélyt is kaphassanak Magyarországon, és ezzel lényegében negyedmillió euróért bevásárolhassák magukat az Európai Unión belülre. Ez az egyik dolog, a másik, hogy ez a 250 ezer eurós államkötvény rendkívül magas hozamú, tehát egyszerre hatalmas nyereség ütheti a bevásárlók markát, másodszor egy uniós letelepedési engedély. De hogy ez az egyébként kétes ügylet még egy Kajmán-szigeteki cégen keresztül valósuljon meg, ez azért már többnek látszik a soknál.

– Hogy még fokozzuk a helyzetet, mindahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, a magyar parlament gazdasági bizottságának engedélye volt szükséges. Rogán úr, aki ezt a bizottságot vezeti, a gazdasági miniszter úrhoz intézett levelem mellékleteként válaszolta azt, hogy igazából ez nem offshore hátterű cég, mert pontosan ismerik a tulajdonosait. Ez odáig teljesen rendben is lehetne, ha egyébként nem arról beszélnénk, hogy ezeket ezt a céget nem nyilvánosan választották ki, lényegében nem tudjuk, hogy nekik milyen munkát kell végezni, mert a szabályozásban még hiányosságok vannak. A törvény, amelyet elfogadott a kormányzati többség, ezt a szabályozást még nem fogadta el, tehát azt sem tudja pontosan a cég, hogy neki majd mit kell csinálnai. De hirtelen máis kiválasztották, hogy a Kínából és Vietnamból érkező, letelepedni szándékozó embereknek ez a cég árulja ezt a lehetőséget. És egy Kajmán-szigeteken bejegyzett, egyébként részben magyar, részben kínai tulajdonosok által megjelenített cég kapott erre lehetőséget. Erre érdemi választ nem kaptam, így ez elfogadhatatlan, bármennyire is a bizottság elnöke vagy Varga Mihály miniszter úr küldte meg a választ.

– Ugye a dolog azért is pikáns, mert mi az, hogy nem számít, hogy offshore cég, mert tudjuk, hogy kik a tulajdonosai. Na és? Az offshore cégnek nem az a lényege feltétlenül, hogy eltüntesse a tulajdonost, hanem hogy a tulajdonosnak ne kelljen adót fizetnie Magyarországon. Hát miért nem követelheti meg az Államadósság Kezelő Központ, hogy egy olyan cég kezelje ezeket a letelepedési államkötvényeket, amelyik bizony Magyarországon van bejegyezve és Magyarországon adózik. Hát micsoda elképzelés ez?

– Mondja ezt a gazdasági bizottság elnöke, illetve állítja ennek az ellenkezőjét, mint amit Ön most elmondott. Én egyetértve Önnel, igenis ezt a levelet kívánom megfogalmazni, hogy egy: a bizottság elnöke tévedésben van, kettő: a többség által ez így elfogadhatatlan, és igenis arra van szükség, ha már ilyen lehetőséget nyitottunk egyébként a környező országokhoz képest is egy meglehetősen kevés tőkéért és igen magas hozamért cserébe, tehát a magyar államnak sokba kerül ez a megoldás, ilyen körülmények között helytelen, ami történik, és ez ellen szólni kell.

– Lehet persze, hogy nem Rogán Antal van tévedésben hanem Ön, hogy egyáltalán felhozza ezt a dolgot. Kétharmaddal az offshore is lehet nagyon jó nem?

– Hát igen. Ha végül is bármilyen ügy oda kerülhet, lehet az akár az alkotmány, ami örök időkre bőrkötésben köttetik be, és külön asztal is kerül oda az önkormányzatokhoz, aztán kiderül, hogy módosítani kell negyedszerre, ötödszörre, most már ugye ezt tervezik. Egykoron örök időkre szóltak, de a kétharmad ezt megszavazta, hogy mostantól kezdve meg lehet változtatni.

– A közelmúltban az is kiderült, végül is a kormány is elismerte, hogy hetvenhárom offshore hátterű cég kapott vissza nem térítendő állami támogatást. Semmi baj nincs az offshore cégekkel.

– Ezek szerint. Miközben ugye korábban azt hallottuk tőlük, hogy ezek ellen kell küzdeni. De azt hiszem, hogy az mára már nyilvánvaló mindenkinek, hogy ami ellen a legjobban küzd a kormány, ott figyelni kell, mert úgy tűnik, hogy éppen az történik. És szerintem az első intézkedések között került sor arra, hogy lényegében a korábbi közbeszerzési törvényből azok a szabályok kikerültek, amelyek megakadályozták ezt, a szabályokat kiiktatták, és valóban több mint hetven olyan cég kapott európai uniós forrásból állami támogatást, illetve támogatást, amelynek nem lett volna szabad.

– Arról mit tud, hogy a Magyar Nemzet információi szerint ez a Kajmán-szigeteki vállalkozás 300 ezer eurót kérhet el a letelepedési kötvényt vásárló külföldiektől: ezt hogy kell érteni, hogy a 250 ezerhez jönne kvázi 50 ezer euró kezelési költség?

– Úgy tűnik, hogy ez a válasz rá, igen. Mert a kezelési költségre és egyáltalán a szolgáltatásra, amit ez a cég biztosít, erre vonatkozik az a kormányrendelet, amelyre egyébként várnak, hiszen éppen a korábban beadott kérdés nyomán kaptam olyan megkereséseket, hogy ha ilyen van, ők is szeretnének erre jelentkezni, hol van erre lehetőség. Erre korábban erre egyértelmű válasz nem volt. Ezeknek a szolgáltatásoknak, hogy pontosan milyen munkát kell végezni, ezt ma még senki sem tudja. Ehhez képest jelölték ki a cégeket. És ha a Magyar Nemzet úgy gondolja, hogy ezért akár 50 ezer eurót is lehet fizetni, akkor nem csoda, hogy azok akik ebben érdekeltek, nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt a megbízást megkaphassák.

– Túlzás, ha én azt feltételezem, hogy ha ez így igaz, akkor ebből valakiknek nagyon busás hasznuk lesz? 250 ezres államkötvényre 50 ezres kezelési költséget kérni?

– Én azt gondolom, hogy egyáltalán nem túlzás azt gondolni, hogy ebben igen komoly érdekek vannak, és igen komoly hasznot húznak azok, akik ezzel foglalkoznak vagy akik erre lehetőséget kaptak, és így vagy úgy, de gondolom, ezt a lehetőséget is meg kell fizetni majd. De azok, akik ilyen szolgáltatásokat igénybe vesznek, éppen azért tehetik vagy teszik, mert a 250 ezer euróért kínált lehetőség árban alulértékelt. Magyarul a magyar állampolgárságot olcsón árulja a magyar állam, ahhoz képest, hogy az európaisághoz kapcsolódik, amit ezért kapnak, és bizony ha emellé ilyen kezelési költség társul, akkor ennyit biztosan megér akár egy vietnami, akár egy Kínából ide betelepülni szándékozónak.

– Mellesleg még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az Európai Unió erre felfigyel, hogy micsoda dolog ez. Hogy ennyiért, 250 ezer euróért Magyarországon letelepedési engedély vásárolható? És ily módon bejöhetnek akár – hát nem akarok persze túlozni, de – százezrek is az Európai Unióba. Nyilván nem az a cél, hogy egy-kétezer ember vegyen ebből, hanem az, hogy minél több.

– Hát ugye a magyar államnak az lenne az érdeke, hogy minél többen vegyenek ilyet.

– Persze. Ez is egy kérdés, hogy ez volna-e az érdeke, hiszen olyan magas hozammal kínálják, hogy ez a következő években irtózatos megterhelés lesz majd a magyar államnak, hogy ezt kifizesse. De e pillanatban a finanszírozáshoz, úgy látszik, hogy minden eszköz megfizethető.

– Az látható, hogy a kormányt elsősorban rövid távú érdekek vezérlik és a holnap beszedett 250 ezer euró sokkal fontosabb neki, mint az, hogy a most Magyarországon élők jövőjét árulja ki azzal, hogy majdnem 10 százalékos államkötvényt forintban vagy pedig 5 százalékért eurókötvényt árulnak, miközben Európában ennek a töredékéről kell beszélni.

– Na de a végére hagyom a csattanót, mert ha Kajmán-szigeteki offshore cég kell ahhoz, hogy elintézze ezeket a letelepedési államkötvényeket, akkor van olcsóbb megoldás is. Szijjártó Péter államtitkár. A mai hír szerint ő Pekingben tárgyal, és öt kínai állampolgár Szijjártó Péter pekingi útján benyújtotta kérelmét tartózkodási engedélyre. Amit magyar állampapírok vásárlásáért cserébe fog megkapni. Hát akkor itt van. Az állami fizetésért lehet járni a világot és átvenni a kérelmeket, iktatni, rendezni, kész, beszedni a pénzt. Minek kell ehhez offshore cég?

– Igen. Igazából természetesen az alapprobléma ott van, hogy Magyarországot olcsón árulják ki, ráadásul úgy, hogy ezt a Kajmán-szigeteki cégen keresztül teszik, és ez nagyon felháborító. És mindehhez a magyar parlament asszisztál, a gazdasági bizottság ezt támogatja. A fél világ nevet rajtunk.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!