rss      tw      fb
Keres

Imádkoztass és dolgoztass


A jáki templom átadási ünnepélyén Orbán Viktor miniszterelnök ismét az elméleti-ideológiai útmutató szerepét játszotta. Mondott érdekes dolgokat, elemezgeti is a sajtó rendesen. (Pl. „Európa földhöz ragadt”, „nemzeti érzelmű emberek tartják meg a kormányt” stb.) Történelemszemlélete a szokásos módon szélsőségesnek mondható, például amikor arról beszélt, hogy „Európa egy agresszív szekuláris, internacionalista és családellenes látomás csapdájába esett, ami logikusan vezet a saját keresztény hagyományainak feladásához”. (Ez legalább olyan sarkított álláspont, mint amennyire téves. Mitől lenne jobb, ha Európa egy agresszív vallásos és nacionalista látomás csapdájába esett volna? Vagy ilyesmi már volt is??? Netán elvezetett az ilyesmi Európa saját hagyományainak feladásához? Kérdésben a válasz…) Még szerencse, hogy alaposan aládúcolták a középkorban a jáki templomot, mert megőrizte szilárdságát a miniszterelnök látomásának közzétételekor (arról beszélt, hogy csak akkor lehet sikeres Európa, ha visszatalál keresztény önmagához), s nem szakadt le, amikor kijelentette: „Mi ezt a feladatot és helyzetet ismertük fel 2010-ben, amikor a választók ránk bízták Magyarország új alkotmányának létrehozását.”

Röviden utalnék az Orbán-beszéd központi motívumára, miszerint az „imádkozz és dolgozz” („ora et labora”) bencés életbölcsessége hozhatja el Európa újbóli felemelkedését. A munka és az imádság jellemzi hát Orbán új magyar államát. Csak az ütött szöget a fejemben, hogy ezt a miniszterelnök úr honnan tudja. Milyen személyes példát nyújt a számunkra ő és a rendszerét irányító maroknyi ember? A diplomájukkal a parlament padsoraiba ültek egyből, olyan munkájuk sosem volt, amelyet a néptől nap mint nap elvárnak. (Nem baj ez önmagában, de azért jobb lenne, ha nemcsak a híveik beszámolóiból tudnák, milyen is az élet valójában az ő országukban.) Hogy mennyit imádkoznak, azt persze nem tudhatjuk, nem is kell, hiszen az egyén belső vallásosságának megélése a magánélet része. De azt igen, hogy legalábbis gyanús: a nagy kereszténykedés akkor jött rá a Fidesz-vezérkarra, amióta politikai hasznot húzhat belőle.

Megható kép persze, ahogy Orbán Viktor szelíd hangon, háttérben a 13. századi román templomépítészet remekével, égre emelt tekintettel már nemcsak beszél, de majdhogynem prédikál arról, hogy mi imádkozzunk és dolgozzunk – miközben ő inkább csak imádkoztat és dolgoztat.

(Fazekas Csaba)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!