rss      tw      fb
Keres

Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről VI.


Utazás a dohány körül

2013. április 29-május 6.

A pénznek ugyan állítólag nincs szaga, de az elmúlt napok parlamenti üléseit kétségkívül a dohánybűz lengte körül. Folyt az ún. trafiktörvény újabb módosításának vitája, és lóhalálában benyújtották az ártatlan címet viselő, az információs önrendelkezési jogról szóló törvénymódosítást, amelyet kb. 40 óra alatt azzal a nyilvánvaló céllal hajszoltak végig az Országgyűlésen, hogy a botrányos trafikpályázatok adataihoz ne lehessen könnyen hozzáférni. A napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések is e témában adtak terepet az ellenzék felháborodásának, bár Szanyi Tibor interpellációja „illetlensége” miatt el sem hangozhatott. De ezeken az üléseken vetítette előre árnyékát a Gőgös Zoltánnak adott miniszterelnöki válaszban a következő mutyi, amellyel már nem a „kisüzemi” trafikok, hanem egymillió hektár föld újraelosztása útján készülnek majd (most már átvitt értelemben) újabb dohányhoz juttatni a hűbéri lánc tagjait.

A botrány előzményei ismertek. Egy 2012 szeptemberi törvény, amely álszent módon a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával takarózott, ripsz-ropsz államosította a teljes dohány-kiskereskedelmet, amelyből ettől kezdve csak koncessziós pályázatok révén lehet részesedni. Decemberben ki is írták a pályázatokat, előbb február 13-i, utóbb meghosszabbítva, február 22-i határidővel. A feltételek és az árrés nem voltak túlságosan kedvezőek, sok régi trafikos el sem mert indulni a pályázaton. Három nappal a lejárati idő előtt azonban igencsak jövedelmező módon kibővítették a forgalmazható termékkört például szeszesitallal, kávéval, üdítővel, ásványvízzel, újsággal, ám ekkor már nem mindenki tudott fejest ugrani egy egészen más üzleti terv készítésébe.

Megkezdődött és hatalmas botrányt váltott ki a pályázatok elbírálása. De a nyertes kör nagyobb hasznot akart – rossz nyelvek szerint talán többet kellett visszaáramoltatnia. Ezért beadták a trafiktörvény újabb módosítását, igencsak jeles kör: Lázár János, Papcsák Ferenc és társaik kezdeményezésére. Ez alkalommal az árrést emelték fel 10 százalékra, kilátásba helyezve a miniszterelnök akaratára a további emelést is.  Komoly szellemi erőfeszítés árán –hogy az eredetileg pingált cégtáblát, a fiatalkorúak védelmét ne kelljen kicserélni – beiktattak egy olyan új szabályt is, amely szerint a védendő ifjak még kóláért vagy újságért sem léphetnek be a dohányboltba.

De hogy a lónak ne csak egyetlen, hanem mind a négy lába kilógjon, a történet újabb fordulatot vett. Mivel jó néhány újságíró szeretett volna betekinteni a botrányos pályáztatás adataiba – annál is inkább, mert közben a Fideszben egyedülálló módon arcát, nevét vállalva jelentkezett egy (még) élő tanú a pártszempontú trafikosztogatásra –, az április 28-i vasárnapot az értelmi szerzők munkával töltötték. (Igaz, nincs is köztük KNDP-s.) Lázas sietséggel benyújtották az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását. Azt egyébként már a polgári törvénykönyv vitája óta ígéri a kormányoldal, hogy – miután az új Ptk.-ból az „üvegzseb”-szabályok egy része kimaradt – a hiányt még a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépése előtt az információs törvény módosításával pótolják. A vasárnapi sztahanovista műszaknak azonban természetesen nem ez volt az oka. Az ígért paragrafusok mellett a módosításban megjelentek olyanok is, amelyek, a törvény címét megcsúfolva, éppen nem az információszabadságot, hanem a megrövidítését célozzák. Mivel állítólag sokan „visszaélnek” a közérdekű adatok kérésével, és túlterhelik a hatóságokat, ennek a vircsaftnak véget kell vetni. Minden adathoz csak a hivatalos ellenőrző szervek (az ÁSZ, a KEHI stb., élükön természetesen Orbán Viktor embereivel) férhetnek hozzá, a többiek a törvény megfogalmazása szerint nem kaphatnak „azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést”. Azt meg az adatgazda dönti el, mit is tekint ennél sekélyebb mélységnek, amibe már a közönséges földi halandó is veszély nélkül belegázolhat. A biztonság kedvéért ezt a szabályt azonnal, „a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell” (értsd: a trafikpályázatra és az újságírók ez ügyben előterjesztett adatkéréseire), míg a többi paragrafus csak jövő március 15-én lép életbe. Tiszta sor: némely zseb bevarrásával egy percet sem lehet várni, még mielőtt a zsurnaliszták „visszaélésszerűen” belevilágítanának. Az összes létező és nem létező házszabálytól való eltéréssel ezt a vasárnap produkált törvénymódosítást az Országgyűlés a hétfő esti (természetesen tévéidőn kívüli) vita után kedd reggel tüstént elfogadta.

Még nem tudni, megakasztja-e valóban a gépezet olajozott működését Áder János intervenciója. Az elnök ugyan álságosan jóhiszemű a törvény célját illetően, de Kövér Lászlóhoz intézett május 8-i levelében mégiscsak kimondja: „Álláspontom szerint a módosítás a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat… Megítélésem szerint a módosítás helyes értelmezésének egyértelmű és elengedhetetlen feltétele az, ha a módosított rendelkezés utal arra, hogy a módosítás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását.” Az elnök teljes joggal aggódik a közfelháborodást kiváltó paragrafus miatt is, amely a „visszaéléseknek”,  de valójában sokkal inkább a valódi nyilvánosságnak kívánja útját állni. Kifejti, hogy „a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan. A közfeladatot ellátó szerv túl széles mérlegelési lehetőséget kap… Az előbbiekben felsorolt aggályok különös hangsúlyt kapnak arra tekintettel is, hogy a módosítást a folyamatban levő eljárásokra is alkalmazni kell.”

Ennek ellenére nem lehetünk nyugodtak. Az elnök nem azzal a keményebb jogosítványával élt, hogy a törvény aláírása előtt az Alkotmánybíróság véleményét kérje, amely megsemmisíthette volna a jogszabályt. Helyette az enyhébb eljárási módot, a buktatás helyett az osztályfőnöki intő módszerét alkalmazta. Visszaküldte az Országgyűlésnek új tárgyalásra a törvényt, de a kétharmad azt is megteheti, hogy semennyit vagy csak épp egy kicsit fényesít rajta. Második dobása ilyenkor a köztársasági elnöknek már nincs.

De előbb lássuk a medvét, azaz magának a trafiktörvénynek a vitáját. A nagynevű előterjesztők nem kívánták az arcukat adni az ügyhöz, a kormány szintén lapult, szokás szerint a „legkisebbre” hagyták, hogy védje a védhetetlent. Ő aztán összehordhatott bármit (meg is tette, Gyurcsánytól, Bajnaitól a vizitdíjon át egy váratlan fordulattal egészen Portik Tamásig) hiszen akkor még úgy tudta: aznap reggel már kőbe vésték azt a törvényt, amellyel elzárják a nyilvánosságtól az összes pályázatot.

1. „Kis cigaretta valódi finom” – részletek a trafiktörvény újabb módosításának vitájából
2013. április 30. 18.45-től 20.50-ig

Lipők Sándor (Fidesz) előterjesztői expozéja: „A dohányzás következményeként 19 percenként meghal egy ember Magyarországon, naponta mintegy 70, évente pedig 28 ezer hal meg. Ma Magyarországon szinte minden sarkon hozzáférhetőek a dohánytermékek. Bár törvény tiltja, de dohánytermékekkel a fiatalkorúakat kiszolgálják… Ezekkel a tényekkel 2002 és 2010 között Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is tisztában voltak, ám nem tettek semmit, inkább engedtek az igen erőteljes dohánylobbinak, és az egészségmegőrzés, a megelőzés helyett inkább vizitdíjat és kórházi napidíjat akasztottak volna az emberek nyakába. Nekünk volt bátorságunk ahhoz, hogy a dohánylobbival  folytatott nehéz küzdelemben elérjük, hogy a dohány-kiskereskedelem állami monopólium legyen… Mindenképp mulatságos látni, hogy a baloldalon gyülekező fél tucat párt a korábban ördögnek  kikiáltott Jobbikkal karöltve hogyan próbál belekapaszkodni és politikai tőkét kovácsolni a botránykeltésből, közben pedig nem veszik észre, vagy rosszabb esetben pontosan tudják, hogy ezzel csak és kizárólag a dohánylobbi szekerét tolják – mert ugyan kinek lenne érdeke az, hogy megakadályozza a dohányboltok rendben történő elindulását? Természetesen a külföldi dohánymultiknak… Még ha lenne is valóságalapja az Önök vádjainak, az eltörpülne azon korrupciós szálak között, amelyek az MSZP-t az alvilággal fűzik össze. Szeretném javasolni, hogy ha tisztában akarnak lenni a hazai dohánypiac anomáliáival, információért forduljanak Portik Tamáshoz, biztos vagyok benne, hogy e téren is vannak összeköttetései.”

Elnök: „A kormány nevében nem kíván hozzászólni Államtitkár úr, pedig lett volna tízperces időkerete a kormánynak… A gazdasági és informatikai bizottság nem kíván előadót állítani, a kormányhoz hasonlóan… Szeretném fölkérni Varga Gábor képviselő urat, a fogyasztóvédelmi bizottság előadóját – aki viszont nincs jelen. Akkor megadom a szót a kisebbségi álláspontok ismertetésére.”

Tóth Csaba (MSZP), a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: „Tavaly ősz óta azt látjuk, hogy álságos módon, támogatandó célok mögé bújtatva újraosztották a közel 500 milliárdos dohánypiacot… Ez a két és félszeres garantált árrés azt jelenti, hogy közel 20 milliárd forinttal több lesz a dohánykereskedelemben az a haszon, amit elérhetnek majd. Ez egy koncessziótulajdonosnak évente garantáltan 10 millió forintot fog jelenteni. Kérdés, hogy korábban akkor mi szükség volt a termékkör bővítésére. Ezzel azt fogják elérni, hogy a környező kisüzletek fognak majd tönkremenni. A trafikpályázatok elbírálása után már látni lehetett, hogy vannak teljesen fehér foltok, olyan megyék, ahol a megyék kétharmada ellátás nélkül marad. Márpedig, ha valahol ellátás nélkül marad egy terület, a feketekereskedelem azt a rést azonnal be fogja tölteni.”

Szilágyi György (Jobbik), a másik kisebbségi vélemény előadója: „…azt emlegetik, hogy a 18 év alattiakat mennyire akarják védeni. Eszerint a törvény szerint egyébként, amit Önök itt most benyújtottak, a 18 év alattiak árulhatnának dohányterméket. Valószínűleg nehézségekbe ütközik nekik majd, hogy menjenek be a boltba bevinni a dohányterméket, amit ők árulnak… Az is felháborító, hogy körülbelül ennyire érdekli a fideszes képviselőket, hogy nem jönnek be, és nem mondják el még csak a bizottsági véleményeket sem. Önök azt sugallják ezzel az egésszel Magyarország minden egyes polgára számára, hogy Önök itt a királyok, Önök az urak ebben az országban, mindenki más alattvaló, csatlós, hűbéres, és tehet… – nem is mondok csúnya szavakat, inkább azt mondom, hogy mindenki maradjon csöndben és szolgálja ki Önöket.”

Szalay Péter (Fidesz): „A feketepiac hasonló emlegetése akár védett állatoknál vagy például az elefántcsont-forgalmazásnál is, ami tiltott dolog, felmerülhet. Megítélésem szerint a feketepiac bővülésének gondolata nem szabad hogy számunkra visszatartó faktor legyen… Hasonlóképpen az elefántok, orrszarvúk vagy tigrisek életét is szigorú szabályok és az érintett államok által fegyveres védelem is szavatolja, függetlenül a feketepiaci eseményektől.”

Tóth Csaba (MSZP): „Mi sem jellemző jobban, mint amit hétvégén a Transparancy International ügyvezető igazgatója mondott. Idézem szó szerint, hogy pontos legyen: „A trafiktörvény megalkotása, valamint a pályázatok lebonyolítása során felmerült problémák súlyos korrupciós lehetőséget mutattak. A trafiktörvény azt bizonyítja, hogy a korrupció rendszerszintű, mert javarészt kormányközeli érdekcsoportok kapták meg a biztos bevételt jelentő lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a közhatalmi döntéshozatalt a közérdek helyett magánérdekek vezérlik, centralizált jól kidolgozott rendszerben.”… Közel 40 ezer család megélhetését elvették, átjátszották néhány ezer ismerősnek, rokonnak, barátnak, ezzel a mai módosítással pedig busás hasznot is tettek a zsebükbe… A mai napon a trafikkárosultak mozgalma egy petíciót szeretett volna átadni a nemzeti fejlesztési miniszternek, a petíciójukkal azonban csak a sajtóosztályig jutottak. Azt is elmondták, hogy a jelenleg dohányboltot üzemeltetők közül sokan azért nem pályáztak, mert úgy gondolták, hogy 3-4 százalék árrésből nem lehet majd megélni. Most becsapva érzik magukat. Korábban éveken keresztül hiába próbáltak egy minimális, 0,5 százalékos árrésemelést elérni, ez nem sikerült… Megjegyezték azt is, hogy nem értik, hogyan lehetett úgy üzleti tervet készíteni, hogy akik most nyertek, azok közül sokan még üzlethelyiséggel sem rendelkeznek, hogyan számolták ők ki, hogy milyen költségeik lesznek, pl. mennyi lesz az üzlet bérleti díja… Úgy gondolják, hogy egy doboz cigaretta 120-130 forinttal lesz drágább. A drágulás miatt a prémium márkás kategória el fog tűnni a piacról, és az olcsóbb, egészségtelen termékek fognak terjedni.”
Szilágyi György (Jobbik): „ Az V. kerületben, az Önök frakcióvezetőjének kerületében az ő szomszédja és  a hozzá tartozó cég nyert öt pályázatot, elvitte a pályázatok túlnyomó részét. Egy olyan cég, amelyik közben 120 millió forintos szerződést kötött az V. kerületi önkormányzattal, szintén az Önök frakcióvezetőjével, úgymond média-tanácsadásra… A 10.§-ban az van, hogy ha a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása az adott településen megszűnt, illetve még nem folyik, a jogosultságot az állam külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja, az új eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig. Hol találnak valakit arra, hogy beinvesztáljon egy üzletbe, megnyisson egy dohányboltot, majd utána pályáztatnak és a pályázaton nyertes ember nyer? Ez érthetetlen mindaddig, amíg tovább nem megyünk az Önök javaslatában… Abban az esetben, ha az új pályázat is bármely okból eredménytelen, úgy 36 hónapon belül nem kötelező új pályázatot kiírni. Na ezért éri meg! Önök már most odaadhatják valakinek. Kiírnak egy új pályázatot, garantálni fogják annak az embernek, hogy itt aztán nem lesz érvényes pályázat, és megkapod még plusz három évre… Menjünk tovább: mozgóbolt útján is gyakorolhatják a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet… Hogy lesznek ezek a mozgóboltok? Végigmegy egy dohányosautó a falun egy nagy hangszóróval, és azt kiabálja, hogy itt a dohány, lehet jönni vásárolni, meg hogy cigarettát vegyenek? Ez majd nem lesz káros a fiatalokra?”

Szalay Péter (Fidesz): „…nem rettenthet vissza minket egy ilyen intézkedésnél annak a feltételezése, hogy nőhet a feketepiaci arány… Pontosan Bajnai Gordon ölelt a keblére egy olyan urat, aki a kábítószer szabad forgalmazását szeretné Magyarországon propagálni.”

Szilágyi György (Jobbik): „Csak remélem, hogy nem azért emlegeti ilyen sokszor a kábítószer-fogyasztást meg az italt, mert esetleg azt is állami monopóliummá kívánják tenni. (Dr. Szalay Péter: Nem), és akkor így megőrzik a fiatalok egészségét, és esetleg visszaszorítják a fogyasztást. (Derültség.)

Zakó László (Jobbik): „…megnéztem, hogy milyen betegségben hal meg a magyar ember momentán. Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban daganatos betegségek felelnek a halálozásért. A dohányzás nagyon sokszor előidézi ezeket a betegségeket, de legyünk őszinték, a túlsúlyos testalkat legalább ennyire, ha nem többszörös mértékben váltja ki ezeket a halálokat. Mi tartja Önöket vissza attól, hogy a túlsúlyos emberek egészségének megőrzése érdekében, mondjuk az Önök szóhasználatával élve, nemzeti szalonnaüzletet működtessenek, ahova tilos lesz 80 kilónál nehezebb embernek bemenni…”

Zagyva György Gyula (Jobbik): „..Lipők úrnak még felolvasnék egy listát Salgótarjánból… 22 dohányboltot pályáztattak itt Salgótarjánban… Becsó Zsoltnak, fideszes frakciótársának a nagyon jó barátja Molnár Arnold, aki, képzelje el, képviselő úr, egyetlenegy pályázatot sem nyert, viszont nyert pályázatot Molnár Arnold lánya, Deán Ramóna egyet, azután még egyet Salgótarjánban, ez már kettő. Molnár Lajosné, Molnár Arnold anyja, hármat. Molnár Melani, Molnár Arnold lánya egyet, Molnárné Szandai Edit, Molnár Arnold felesége hármat, Susán – végre nem egy Molnár, csak véletlenül Molnár Melani udvarlója – hármat, Deán Ramóna, megint csak visszatérünk az elsőhöz, Molnár Arnold lánya megint kettőt, és a lista végén még egy Molnár Melani, Molnár Arnold lánya. Ez 22-ből 15, ez 68 százalék, ez több, mint a fideszes kétharmad. Legalább már a kétharmad fölé ne menjenek!... De még nincs vége, mert Mátranovákon, egy Salgótarján melletti faluban azért Molnár Melani még kapott egyet, ugye, Molnár Arnold lánya, és Mátraterenyén a Molnár Melani udvarlójának még egyet azért odaadtak.”

Szilágyi György (Jobbik): „…a termőföld-haszonbérleti pályázat során volt egy olyan klán, egy olyan család, a Junek-Flier család, akik szintén nagyon szerencsések voltak akkor, hiszen 320 hektárt nyertek. Ez egyébként az országos átlag 16-szorosa... abban az időszakban, amikor ezek a pályáztatások voltak, egyébként Junek Nikolett véletlenül a Vidékfejlesztési Minisztérium alkalmazásában állt, de biztos nem volt összefüggés a kettő között. És képzeljék el, hogy ez egy mennyire szerencsés család, most elindultak a dohánypályázaton is, és Felcsúton egyetlenegy boltot lehet nyitni. Önök szerint ki nyerte meg? Hát nem a Junek Károly? Komolyan mondom, felragyog egy-egy családnak, egy-egy embernek a szerencsecsillaga, és onnantól kezdve aztán egyfolytában megy.”

Szilágyi Péter (független): „…nagyjából semmi értelme nincs annak, hogy most sokat beszéljünk a parlamentben. Háromnegyed kilenc van, ha jól látom, már az MTI tudósítója sincs a teremben… Önök eltették háromnegyed kilencre ezt a vitát, de ez körülbelül annyit ért, mintha egy fa mögé próbálnának egy erdőt elrejteni.”

Lipők Sándor (Fidesz): „Úgy összegezném a vitát lényegében, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan nagyon kevés észrevétel érkezett, az észrevételek elsősorban a pályáztatással kapcsolatos körülményekre koncentrálódtak az elhangzott hozzászólások tekintetében. Ezúton szeretném visszautasítani azon vádakat, miszerint nem voltak nyilvánosak a pályáztatási szempontok… A pályáztatással  kapcsolatosan annyit tudunk mondani, hogy a pályáztatás érvényes és eredményes volt.”


Újpest, 2013. május 5. – MTI/Mohai Balázs 

2. Már Gömbös Gyula sem szívta mellre…
2013. május 6., napirend előtti felszólalások

Tóth Csaba (MSZP): „Tisztelt Országgyűlés! A történelem megismétli önmagát. Itt a parlamentben 79 évvel ezelőtt, 1934 májusában, mint ahogy most is, a trafikügy váltotta ki a legnagyobb felzúdulást. Akkor az ellenzéki képviselők azon háborodtak fel, hogy a Gömbös-kormány a legtöbbet jövedelmező, újonnan kiadott egyedi árusítási trafikengedélyekkel, ahogy a szociáldemokrata képviselő, Malasits Géza mondta, valósággal felsegélyezik a híveiket, miközben az ősrégi trafikosokkal nem egy esetben megalázó módon járnak el. Az akkori képviselőknek a trafikdzsungel felháborító visszaélésének vitájában világossá vált, hogy Gömbösék hitbizományként kezelik a trafikengedélyeket… Akkor is, ahogy most is, köztisztséget vagy párttisztséget viselők rokonai, barátai kaptak lehetőséget trafiküzemeltetésre.”

Fónagy János (Fidesz), nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkár: „…külön is fájlalom, hogy a politikai ártani akarása megelőzi a józan észt és megelőzi a konkrét jogszabályok ismeretét. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nyakó István: Hajrá! A legnagyobb dohányt lopja a Fidesz.)

Elnök: „Képviselő úr, legyen szíves, moderálja magát, és ne óbégasson be!”

Fónagy János (Fidesz), nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: „Tudom, hogy akinek nincs igaza, az kiabál… a trafikpályázat még nem zárult le, körülbelül a felét most írtuk ki, ahol pedig van nyertes pályázat, ott még nem történt meg a szerződéskötés. Ugyanis mindaz, amit Önök – ismétlem – politikai ártani akarásból elmondanak, az tulajdonképpen akkor lenne esedékes, amikor ezek a folyamatok lezárulnak. Koncessziós eljárás során kizárólag a nyilvános pályázatok elbírálása során készített emlékeztetőben foglaltak, valamint a koncessziós szerződés azon tartalmi elemei minősülnek közérdekű adatnak, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának a részét képezik. Amikor a pályázatok lezárulnak, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ezeket az adatokat a törvényben meghatározott módon és helyen közzé fogja tenni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)


Naphegy, 2013. május 9. – index.hu 

3. Egy füst alatt… szigorúan titkosított trafikok
2013. április 29., az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításának vitája

Még a trafikvita kezdete előtt, április 30-a reggelén a kormánytöbbség elővágásként elfogadta a bűnjelek eltitkolását lehetővé tevő jogszabályokat. Ezek vitáját előző nap, április 29-én késő este, 9 órától 1/4 11-ig keverték le, szigorú időkeretben, amelyben egy-egy frakciónak összesen maximum fél órája volt. Sebaj, a kormánypártok még ezt sem használták ki… Néhány pillanatkép a vitából.

Vas Imre (Fidesz), a napirendi pont előadója: „A törvényjavaslat egyik része majd az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével fog hatályba lépni. Ennek alapvetően az a célja, hogy az új polgári törvénykönyv nem tartalmazza az úgynevezett üvegzsebre vonatkozó szabályokat, és ezt ebből következően az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben kell szabályoznunk. Azonban van olyan eset, amikor ezeket az adatkéréseket visszaélésszerűen gyakorolják. …vannak olyan visszaélésszerű adatigénylések, amelyek nagy mennyiségű adatot igényelnek, általánosságban kérnek mindenféle adatot, aminek a teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza… És ezután még arra hivatkoznak, hogy az adott szerv nem teljesíti az egyébként rárótt közfeladatokat.”

Répássy Róbert (Fidesz), közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: „A kormány ebben a formában még nem tudta megtárgyalni a törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta nem ülésezett a kormány, ezért bármennyire is szeretném azt mondani, hogy a kormány támogatja, nem térhetek el attól, hogy a kormány nem ülésezett… De ha gondolják, annak ellenére, hogy a kormány nem ülésezett, annak ellenére a kormány támogatását megelőlegezem… Az ellenzék, különösen az LMP országgyűlési képviselői, de még az MSZP országgyűlési képviselői… hisztérikusan reagáltak arra, hogy a polgári törvénykönyv nem tartalmazza az úgynevezett üvegzsebszabályokat, ezért nagyon bízom benne, hogy most a Lehet Más a Politika képviselői, más független képviselők, a szocialista képviselők is örömmel ünnepelni fogják ezt a törvényjavaslatot… Íme itt van a lehetőség, megszavazhatják.”

Bárándy Gergely (MSZP): „Először is szeretnék gratulálni Vas Imre képviselőtársamnak, aki ugyan meg-megbicsakló hangon, kicsit akadozva, de végül is csak felolvasta azt a szöveget, amit megírtak neki expozéként. Először is mondja meg nekem valaki, hogy ha tényleg egy olyan törvényhez szerettek volna hozzápasszintani egy másik rendelkezést, ami majd jövő év március 15-én lép hatályba, akkor miért kellene különleges sürgős eljárásban tárgyalni a most előttünk fekvő törvényt. Azaz miért kell a benyújtástól számított 48 órán belül a Háznak zárószavazást tartania a törvényről? Egyetlen oka van valójában a törvény benyújtásának. A trafikpályázatok nyilvánosságra hozatalát közérdekűadat-igényléssel kérte hétfőn a Transparency International, az atlatszo.hu oknyomozó portál, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület. A szervezetek az adatokat egyszerre kérték a nemzeti fejlesztési minisztertől és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től. Ehhez képest véletlenül éppen ma tárgyaljuk kivételes sürgős eljárással azt a törvénymódosító javaslatot, amely a közérdekű adatok felhasználhatóságát korlátozza. Teljesen hülyének ne nézzenek minket és a magyar embereket sem!”

Schiffer András (független): „A szokásos fideszes cinizmus az, aminek a lenyomatát itt olvashatjuk. Valóban, bő éve követeljük azt, hogy az üvegzsebet ne törjék össze, hogy 2014 után is legyen átláthatóság Magyarországon. Egyfelől persze, Önnek igaza van: a Ptk. vonatkozó rendelkezését beültették az információszabadság-törvénybe, másik oldalon viszont – hiszen így teljes a nemzeti cinizmus rendszere – lehetővé teszik, hogy, mindenféle indokolás nélkül, ha egy önkormányzat, ha a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., ha egy minisztérium úgy találja, hogy már zaklató jellegű, mondjuk, az atlatszo.hu érdeklődése, akkor visszaélésszerűnek minősítse az adatkérést és megtagadja az adatok kiadását.  Az Önök koncepciója az, hogy ne legyen ebben az országban átláthatóság, mert akkor lehet szabadon lopni. Erről van szó! Szégyelljék magukat!”

Karácsony Gergely (független): „Vas Imre képviselőtársammal tényleg szeretnék egyszer barátilag elbeszélgetni, hogy Önt arra használják, hogy az összes galádságot magával adassák be, mert mindenki azt nézi ki magából, hogy nem fogja föl, hogy mi az, amit benyújt?! Hogy fog elszámolni a lelkiismeretével, amikor Önnel adatják be a választási eljárási törvénynél az összes disznóságot meg ki tudja, még hány ilyen dolgot?”

Répássy Róbert (Fidesz), közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: „Én határozottan állítom, hogy ez a törvényjavaslat elfogadása esetén nem akadályozza az inkriminált úgynevezett trafikpályázatok kikérését, kiadását, és ennek a törvényjavaslatnak semmilyen összefüggése nincs ezzel a lebonyolított pályázattal. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Vas Imre (Fidesz): „…ha a trafikoknak abból kellene megélni, amit én dohánytermékekre költök, akkor egyiknek sem lenne egyetlenegy fillér bevétele sem. …szó sincs itt trafikról, dohányról, trafiktörvényről, hanem az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvény módosításáról van szó, aminek ezekhez, amit itt Önök emlegettek, az égadta egy világon semmi köze nincs.”

4. Folyt. köv., avagy a kormány mint láncdohányos
2013. április 29., azonnali kérdések

Aki egyszer rászokott a dohány ízére, az nem könnyen hagyja abba. Akár láncdohányossá is válhat. A kormány étvágyát sem elégítették ki a trafikok. Nem is nagyon titkolózik, hol látja az új zsákmányt. Az április 29-i ülésen Gőgös Zoltán kérdésére Orbán Viktor készségesen beismerte: a javak újraelosztása a trafikbotrány után folytatódik. Méghozzá nagyban. Érdeklődéssel várhatjuk az újabb akciót, amelynek keretében 1 millió hektárt szeretnének új gazdáknak (na, vajon kiknek?) adni. A mégiscsak kisüzemet jelentő trafikok után immár nagyüzemi méretekben szereznének, ráadásul a magyar állattenyésztés kivégzése árán. Még hatalmasabb botrány, már ha még lesz, akinek szemet szúr.  De lehet, hogy a minden eddiginél nagyobb dohánynak minden eddiginél nagyobb füstje lesz, amiben már nem is látjuk majd, ezúttal kiknek jut a dohány…

Gőgös Zoltán (MSZP): „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Néhány héttel ezelőtt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter itt a parlamentben hétfőn, majd utána egy pénteki konferencián tett egy kijelentést, amelyben kormánydöntésre hivatkozott, hogy a közeljövőben a társas vállalkozások, társas agrárgazdaságok által művelt kétmillió hektár felét, azaz egymillió hektárt más használati irányba fognak terelni…. Ez a társasági kör, akiről szó van, akinek a selyemzsinórt elküldték, 103 ezer embernek ad munkát, a tejelő tehenek állományának a 90 százalékát ott tartják, körülbelül 70 százalékát a sertéseknek és a baromfinak több mint felét. Tehát ezzel a döntéssel nagyjából a magyar mezőgazdaság kapacitásainak a felét fogják Önök valamilyen technikával, számunkra teljesen ismeretlen technikával megszüntetni… Akkor megszüntetik-e a Lázár János által is tulajdonolt, szintén hódmezővásárhelyi cégben is az állami földbérletet vagy csak a másikban, amelyikben nincsen úgymond fideszes érdekeltség?”

Orbán Viktor (Fidesz), miniszterelnök: „…ez nem túl barátságos kérdés, de ha jól látom, ez nem is szerepelt a célok között. (Derültség.) …csak hogy egy korrekt vitát folytathassunk: hogy azért Önök nyolc évig kormányon voltak, és a legkevesebb, amit mondhatunk, hogy el- és legyengítették a vidéket. …ha nézem az ön álláspontját, illetve megértem azt, akkor azt tapasztalom, hogy az a Horthy-korszaknak a birtokpolitikájára hajaz leginkább (Dr. Józsa István: A maguké.), a miénk pedig annak a korszaknak az ellenzéki pártjáéra, a kisgazdapártéra. Az igaz, hogy közben a világ kicsit megbolondult, és amit Ön képvisel, azt ma baloldalnak hívják, amit mi, azt meg jobboldalnak, de hát, istenem, erről nem tehetünk. (Derültség a kormánypártok soraiban.) De kétségkívül igaz, amit Ön a kérdésében föltett, az kétségkívül igaz, tehát a kormánynak van egy határozott szándéka. Mi úgy látjuk, hogy ma – durva becslések alapján mondom ezt, államtitkár úr – a termőföld 50 százalékát nagybirtok keretében, egy 50 százalékát pedig kis- és középbirtokok keretében művelik meg. A kormánynak van egy célja úgy, ahogyan Ön azt pontosan itt bemutatta, változtatni akarunk az arányokon. Azt keressük, oda akarunk elérkezni, hogy Magyarországon a nagybirtok aránya a földhasználatban 20 százalék legyen, a kis- és középbirtoké pedig 80 százalék. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ez a régi kisgazdaprogram, ezt szeretnénk megvalósítani. Önnek kétségkívül igaza van abban, hogy ez számos nehéz szakmai kérdést vet föl…”

Gőgös Zoltán (MSZP): „Az a baj, miniszterelnök úr, hogy ezek szerint Önök komolyan gondolják, hogy megszüntetik a magyar állattenyésztést. Ugyanis nem lesz állattenyésztés a kis- és közepes birtokokon, ahol most sincs. Nincs olyan gyerek ma Magyarországon, nagyon ritka kivétellel, aki hajlandó reggel öt órakor fölkelni, amit még az én generációm megcsinált. Nincs, és nem is lesz, miniszterelnök úr! (Zaj, felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Ha ez a kapacitás megszűnik, ami világszínvonalú kapacitás; több tízmilliárd, százmilliárd forintokat ruháztunk be az elmúlt évben, miniszterelnök úr. Nem én, mert nekem csak 0,3 százalékom van egy ilyen cégben, és összesen húsz hektár földem, és nem azért állunk ki, hogy a saját magunk érdekét védjük, hanem 103 ezer vidéki család megélhetése a cél. És ha ezt Önök meglépik, akkor 103 ezer család helyett tízezer kis-, középgazdaság lesz Magyarországon, maximum 40 ezer emberrel. Tehát magyarul: sokkal nagyobbat ártanak vele, mint használnak.”

Orbán Viktor (Fidesz), miniszterelnök: „Az Ön fölvetése fontos és korrekt is. Hónapok óta dolgozunk azon, hogy erre a nagyon nehéz kérdésre megnyugtató választ találjunk. Én, szemben az Ön véleményével, másképp látom a jövőt, és azt gondolom, hogy igen, ahogy az Önök generációja hajnalban föl tudott kelni, meg ahogy mi személy szerint is hajnalban fölkeltünk az állatokhoz, lesz olyan magyar fiatal vidéki nemzedék, aki hajlandó lesz hajnalban fölkelni dolgozni. Mi ebben hiszünk, és erre is akarjuk nevelni őket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) Másodsorban: kétségkívül igaz, hogy az állattenyésztés nagyüzemi keretek között sikeres Magyarországon, de ebből nem következik, hogy középbirtokos keretek között ne lehetne sikeres. És ezért nekünk hozzá kell kapcsolnunk – Ön jól mondja, hozzá kell kapcsolnunk – a földre vonatkozó döntésekhez még számos adózási és támogatási politikai elemet ahhoz, hogy a középbirtokosok fönn tudják tartani a magyar mezőgazdaság mai állattenyésztési színvonalát. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez lehetséges… inkább szurkoljon nekünk, hátha tényleg sikerülni fog.”

Szurkolunk. Ez jut nekünk, meg – mint más beszédekből tudjuk – a munka és az imádság. És talán, ha kiérdemeljük, egyszer majd egy nemzeti trafik.


Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa

Írásai a Galamusban:

Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?
Parlamenti napló a választási törvény vitájáról. I–V. rész
Karácsony a parlamentben - 2012.december 17.
Baljós happy end – Az Alkotmánybíróság a családvédelmi törvényről
Isten és császár – Újabb stációk az egyházi törvény kálváriájában
Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről, I
Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről, II
Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről, III.
Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről IV.
Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről V.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!