Médiajogászok: törvénysértést követett el a parlament az ORTT új elnökjelöltje ügyében
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/1. negyedév
- 2010. február 23. kedd, 20:15
Megsértette a médiatörvény vonatkozó szabályát az Országgyűlés azzal, hogy nem szavazott az Országos Rádió és Televízió (ORTT) új elnökéről - vélekedtek az MTI által megkérdezett médiajogászok kedden.
Vincze Ildikó Mária szerint a parlament azzal, hogy az érvényes jelöltállítástól számított 15 napon belül nem választott, azaz nem szavazott az érvényes jelölt személyéről, megsértette a médiatörvény vonatkozó szabályát.
Az MTI megkeresésére küldött levelében azt írta, ez akkor is így van, ha ez esetben részleges választásról van szó, "amelynek szabályainál a törvény nem hivatkozza vissza a teljes választás szabályait", hiszen a tagok részleges választása esetén sem teszi ezt meg. Ha a jelölési eljárás megkezdésének szabályait többféleképpen lehet is értelmezni, a jelöltállítás megtörténtétől kezdődően egyértelmű a helyzet. A jelöltállítás megtörtént, a 15 napos határidő megkezdődött.
Abban az esetben, ha a képviselők úgy érezték, hogy a megfontolt döntéshez nem áll rendelkezésükre elegendő idő, a házelnök megtehette volna, hogy - akár csak ezen napirendi pont megtárgyalása érdekében is - következő hétre összehívja a plenáris ülést. Február 15-től az Országgyűlés rendes ülésszaka zajlik, semmi nem írja elő, hogy február 22-én kell tartani az utolsó ülést. Az csak egy - habár helyesnek tartott - közmegegyezés, hogy kampány idején lehetőleg nem ülésezik a parlament - írta Vincze Ildikó Mária.
Kitért arra is, hogy eddig még nem távozott ciklus közben ORTT-elnök, tehát az elnök vonatkozásában eddig nem volt részleges választás. Minden más esetben (beleértve a médiakuratóriumokat is) a szokásos eljárás a jelölési eljárásnak a házelnök által küldött levéllel történő megkezdése. Ciklus közben kieső tag esetén a tagság megszűnésétől számított 8 napon belül meg kell kezdeni a jelölési eljárást, innen számítva 8 nap van a jelöltállításra, a jelöltállítástól kezdve 15 napon belül szavazni kell az Országgyűlésnek a jelöltről.
Az ORTT-elnök esetében a médiatörvényben nem tisztázott, hogy vajon a két közjogi méltóságnak - a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek - várnia kell-e arra, hogy a házelnök felhívja őket jelölésre, vagy a lemondás megállapításának napjától számít-e automatikusan a "jelölési eljárás elkezdése", esetleg ez valamelyik együttes jelölőnek lenne a feladata.
Mint írta, nincs arról tudomása, hogy a házelnök 8 napon belül küldött-e a jelölési eljárás megkezdésének számító felhívást a két közjogi méltóságnak, és arról sem, hogy vajon 8 napon belül valamelyikük kezdeményezte-e a másiknál az együttes jelöléshez szükséges egyeztetést.
"Meglehet, hogy a médiatörvény joghézaga miatt a szereplők egymásra vártak. Meglehet, hogy hónapok óta keresték azt a jelöltet, akit együttesen képesek jelölni" - fogalmazott Vincze Ildikó Mária.
Cseh Gabriella szerint a parlament "mulasztásos törvénysértést" követett el. Erre szankció nincs, "ez egy politikai (...) blama" - tette hozzá.
Elmondta, ebben az esetben nem arról van szó, hogy a jelöltet leszavazták. Ez azt jelenti, hogy újra lehet jelölni, és érvényben marad a jelölés, hiszen azt nem vonták vissza. Ex lex állapot következett be.
Cseh Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény nem szabályozza ezt a helyzetet, és - mint fogalmazott - a jogalkotó nem volt arra felkészülve, hogy esetleg a parlament "nem teljesíti kötelességét".
