rss      tw      fb
Keres

Spiegel: Orbán Hitleréhez hasonlította Merkel politikáját




A Der Spiegel című német politikai magazin online kiadásában Keno Verseck cikkét közölte Magyarország kormányfője: Orbán náci módszerekkel vádolja Merkelt címmel. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke viszi előre országa jobboldali fordulatát,  a nacionalizmusra és az agresszív hangokra épít. Egy rádióműsorban most Merkel szövetségi kancellár Magyarország-politikáját az 1944-ben Hitler által elrendelt megszálláshoz hasonlította. Az ellenzék meg van döbbenve.

Orbán Viktor magyar kormányfő a retorikát nyersen és súlyosan szereti. A minden nemzetben gondolkodó magyart összekötő értékek szerinte a „vér és haza” – hirdette tavaly egyik beszédben. Újabban Magyarországot „a szekuláris, internacionalista, családellenes Európa” elleni bástyának nevezi. Múlt pénteken aztán Angela Merkel szövetségi kancellár Magyarország-politikáját hasonlította az ország Hitler által elrendelt, 1944-es német megszállásához (Margaréta hadművelet).

A náci-hasonlat Orbán heti rádióműsorában, a 180 percben, a Kossuth közszolgálati adón hangzott el, ahol minden pénteken nyilatkozik politikai, gazdasági és társadalmi témákról. Az e heti műsorban szó volt Angela Merkel szavairól is, amelyeket a WDR (német közszolgálati adó) Európa-fórumán mondott Magyarországról.

A szövetségi kancellár bírálta a magyarországi demokrácia- és jogállam- deficitet, és szó szerint azt mondta: „Mindent meg fogunk tenni, hogy Magyarországot a jó útra térítsük, de nem kell rögtön a lovasságot küldeni.” Merkel ezzel Peer Steinbrück szociáldemokrata kancellárjelölt mondandójára felelt, aki előzőleg ugyanezen a fórumon lehetségesnek tartotta Magyarország kizárását az EU-ból. Ugyanakkor Merkel a „lovasság” említésével Steinbrück egyik korábbi kijelentésére utalt, amely a Svájccal folytatott adóvita kapcsán hangzott el.


„A németek már küldtek egyszer lovasságot”

Orbán Viktor rádióadásában pénteken láthatólag ingerülten reagált Merkel megnyilvánulásaira, noha a kancellár kifejezetten a Magyarországgal való mérsékelt bánásmód mellett emelt szót. „A németek már küldtek lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek. Ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be” – mondta Orbán.

Magyar ellenzéki politikusok döbbenten reagáltak Orbán kijelentésére. Kovács László szocialista politikus, volt külügyminiszter és volt uniós biztos az ATV műsorában „durva tréfáról” beszélt, és felhívta a figyelmet, hogy hiszen Angela Merkel éppen azért emelt szót, hogy a magyar kormánypolitikát ne kezeljék azonnal a legélesebb módon. A Spiegel Online kérdésére sem a magyar miniszterelnök hivatala, sem a budapesti külügyminisztérium nem kívánta kommentálni Orbán szavait.

Nagy Attila Tibor politológus, a budapesti Méltányosság Intézet munkatársa Orbán náci-hasonlatát „erősen offenzívnak, nem diplomatikusnak és aránytalannak” nevezte. „A kijelentés megfelel annak az Orbán-vonalnak, amely a magyar érdekek védelmét állítja előtérbe. Sajnos nem fogja szolgálni a magyar-német kapcsolatok javulását, hanem tovább erősíti az Orbánt bíráló hangokat a CDU/CSU-ban. Orbán kijelentése egyben azt is mutatja, hogy személyiségvonásai közé tartozik a konfliktusok nagyon nyílt megvívása” – mondta a politológus.


Jobboldali fordulat Orbán alatt

Ez utóbbi megfogalmazás a magyar kormányfő azon tulajdonságának udvarias körülírása, hogy előszeretettel lóbálja a retorikai bunkót. Orbán már fiatalon is – akkor még alternatív-liberális politikusként – feltűnést keltő megnyilvánulásaival vált ismertté. 1989. június 16-án az 1956-os magyar forradalom mártírjainak újratemetése alkalmából tartott nagygyűlésen az orosz csapatok kivonását követelte Magyarországról, és ezzel egész Európában felhívta magára a figyelmet.

A kilencvenes évek közepétől Orbán elrendelte pártja kemény jobboldali fordulatát. Azóta az ő saját retorikáját és a pártjáét az egyre erősebb nacionalizmus és magyar-központúság határozza meg. 1998 és 2002 közötti első kormányzati periódusa után a választási vereséget azzal kommentálta: „A haza nem lehet ellenzékben”. A szocialisták és a liberálisok neki és pártjának „hazaárulónak” és „idegenszívűnek” számítanak.

Orbán és a Fidesz 2010. áprilisi kétharmados győzelme óta retorikailag még tovább ment a szélsőjobb irányába. Ennek oka az a versengés, amely Orbán és a Fidesz, valamint az ellenzéki, szélsőjobboldali, a 2010-es választásokon 17 százalékot szerző Jobbik közt folyik.


„A német cégek nem tankokkal jönnek, hanem autókkal”

Noha a magyar kormányfő még bírálói egyöntetű véleménye szerint sem antiszemita, ő és sok vezető Fidesz-politikus újra és újra felhasználja az antiszemita érzelmeket.

Orbán rendszeresen szidalmazza a „nemzetközi tőkét”, vagy azzal intézi el a Magyarországot illető politikai bírálatot, hogy az csupán a „nemzetközi konszernek” eszköze, amelyek a gazdasági érdekeiket akarják érvényesíteni Magyarországon. „Magyarországon az antiszemitizmus sohasem önmagában áll, hanem mindig a kapitalizmusellenességhez kapcsolódik” – értékeli Ungváry Krisztián történész ezt a szóhasználatot.

Orbán múlt pénteki rádióműsorában is hadba vonult a „nyugati konszernek” ellen. A magyarországi demokrácia- és jogállam-deficit „csupán figyelemelterelés” Orbán szerint, mert „gazdaságpolitikánk sérti a nagy, nyugati vállalatok érdekeit” – mondta.

A Népszabadság című baloldali liberális napilap ironizált a kormányfő pénteki rádióinterjúja után. „A német vállalatok nem lóháton és nem tankokkal, hanem autókkal jönnek” – írta a lap, és emlékeztetett rá, hogy a német autógyárak 1990 óta közel 21 milliárd eurót fektettek be Magyarországon.

(hj)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!