rss      tw      fb
Keres

Egyházfórum: Világ-nézet IX.



Az Egyházfórum című, negyedévente megjelenő folyóirat 2013 elején új internetes rovatot indított Világ-nézet címmel, amelyben heti rendszerességgel valamely aktuális egyházi, társadalmi, politikai kérdésről közölnek rövid cikkeket. A szerkesztők célja, hogy fórumot teremtsenek azoknak az elsősorban keresztény egyházakhoz kötődő szerzőknek, akik egy korszerűbb egyháziasságot és világlátást szeretnének megmutatni.

A legújabb írás Gyűlölet-kereszténységet Európának? címmel jelent meg, a szerzője Wildmann János.

Részletek az írásból

„A kormánypárti retorika újra és újra visszatérő gondolata, hogy a nyugat-európai társadalmak jó része elszakadt keresztény gyökereitől, az emberek már nem ismerik a tízparancsolatot és vallási hagyományaikat, a keresztény értékeket pedig föláldozták valamilyen profithajhász gazdasági liberalizmus oltárán.”

„A közös európai értékek alapján természetesen az Európai Uniót is jogosan és megalapozottan lehet bírálni. A magyar kormánypárti retorika azonban nem erről szól. Ebben szinonimaként használják az olyan kifejezéseket, mint kereszténység, keresztény kultúra és keresztény gyökerek, hazafiság és keresztény értékek. Márpedig alapvetően különböző, nem egyszer egymással meglehetősen feszült viszonyban álló, sőt egymást kizáró dolgokról van szó. A Názáreti Jézus örömhíre ugyanis gyakran nem volt felismerhető a rá hivatkozó hatalmi kereszténységben és az ún. történelmi egyházak gyakorlatában, és az sem biztos, hogy a zsidó gyerekek tucatjait megkínzó és elégető Kapisztrán Szent Jánostól kellene hazafiságot tanulni az európaiaknak. Igaz, Európa keresztény gyökerekből is táplálkozik, de ezek a gyökerek nem csak a jézusi hitet, hanem a néha nagyon is borzalmasan megnyilvánuló vallást is jelentik. Mindennek leképeződése a keresztény kultúra a maga fönséges és riasztó emlékeivel együtt. Magyarországon egyesek ma is csak a rosszat, míg mások csakis az értékeket látják benne.

A II. Világháború után Nyugat-Európában elindult egy tisztázó folyamat, amelynek során lassan elválasztották egymástól a terhes keresztény történelmi örökséget és azokat a jézusi tanításon nyugvó értékeket, amelyre egy békésebb és igazságosabb társadalom építhető, és amelynek megteremtésében, akárcsak az emberi jogok – beleértve a vallás és felekezeti szabadságjogot is – védelmében a nagy történelmi egyházak korántsem jeleskedtek. Az Unió alapító atyái, Konrad Adenauer, Robert Schuman vagy Alcide de Gasperi nagysága éppen abban van, hogy búcsút tudtak venni a torzító hagyományoktól, és az ezektől megtisztított keresztény értékekre építették az európai egyesülést. Szemük előtt nem az egyház és politika összefonódására épülő keresztény nemzetállamok eszménye lebegett, amely tragédiák sorozatához vezetett az elmúlt évszázadokban, hanem épp ebből okulva egy az egész világra nyitott, annak értékeit integráló, a másikat és a másságot is elfogadó és tisztelő kereszténység víziója.”


Francisco Goya: Az inkvizíció törvényszéke (1812–1819) – Wikipédia

A rovatban korábban megjelent írások közül néhány: Wildmann János (alapító-főszerkesztő): Ha a fiatalok a sarkukra állnak… Jakab Attila (írásait a Galamusból is ismerhetik): Válaszúton a Római Katolikus Egyház, Scharle Péter (a Magyar Pax Romana korábbi elnöke): Ha akarjuk, lehet keresztény identitásunk, Himfy József  (filozófus): A kezdet kezdete, Wildmann János: Mérvadó adatok, Balogh Judit (nyugdíjas történelemtanár): A bűnbak, Jakab Attila: Hit- és erkölcstan: káosz és konfliktusok a láthatáron, Fekete János: Szorongás, Winkler Lajos: Opus Pacis redivivum – avagy az érsek legalább köhögött; Frigyes István: Rossz fa rossz gyümölcsöt terem; Winkler Lajos: Beszélő címerek; Wildmann János: Gyűlölet-kereszténységet Európának?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!