Medián: a kormányváltást akarók többsége Bajnait tartja alkalmasabb vezetőnek




Azoknak a válaszadóknak a többsége, akik 2014-ben kormányváltást szeretnének, Bajnai Gordont, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetőjét tartotta áprilisban is, májusban is alkalmasabb ellenzéki vezetőnek Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével szemben. Ezt mérte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Bajnait a kormányt leváltani akaró szavazók 35 százaléka tartja megfelelőbbnek az ellenzék vezetésére és 37 százaléka miniszterelnöknek, míg az MSZP-elnököt alkalmasabbnak vélők aránya 30, illetve 29 százalék.


A különbség a két hónap véleményei között az, hogy májusban Mesterházy lett a népszerűbb: az ő népszerűsége áprilisban 30, májusban 33 ponton állt, Bajnaié áprilisban 34, májusban 32 pontos volt. (A többi politikus népszerűsége – a listát Áder, Pokorni, Orbán, Varga vezeti – megnézhető a Medián honlapján.)

A népszerűségi adatok egyébként rendkívül alacsonyak: Áderé sem éri el az 50 százalékot, Orbán és Bajnai közt a különbség pedig mindössze 3 pont Orbán javára (35, illetve 32). Orbán népszerűsége például 2010 májusában, közvetlenül a választás után 68 ponton állt, azaz a mai kétszerese volt. Göncz Árpádnak, tízéves elnöksége alatt, a médiaháborús évtől, 1993-tól eltekintve, folyamatosan 80 pont körül volt a népszerűsége.


A Medián miniszterelnökjelölti ábrái áprilisban


A potenciális miniszterelnökjelöltekről szól (beleértve Gyurcsány Ferencet, aki többször elmondta, hogy nem akar miniszterelnökjelölt lenni). A Medián szerint az arányok hónapról-hónapra nagyon hasonlóak: Orbán Viktort körülbelül 30 százalék választja, míg az ellenzéki jelölteket együtt nagyjából ugyanennyien. A két ellenzéki esélyes közül Bajnai Gordon rendszerint 6–7 százalékponttal megelőzi Mesterházy Attilát.


Ugyancsak áprilisi mérés: ha a két versengő pártvezetőt, Bajnait és Mesterházyt közvetlenül egymással szembeállítva tesszük a közvélemény mérlegére, egyértelmű Bajnai Gordon előnye, kivéve az MSZP-szavazók körében, ahol Mesterházy kétszeres többséget kap.

Aktivizálódó szavazók: ismét 50 százalék

Kevesebb mint egy évvel a menetrend szerint várható választások előtt elmozdulás érezhető a szavazói aktivitásban: két és féléves hullámvölgy után ismét eléri az 50 százalékot a választási részvételüket biztosnak gondolók aránya, miközben a pártpreferenciával nem rendelkezőké másfél éve nem látott szintre, 33 százalékra csökkent. A pártválasztók csoportja az elmúlt három hónapban 5 százalékponttal gyarapodott, amiből főleg a Fidesz és az MSZP tudott hasznot húzni.

Pártok támogatottsága: Fidesz 45, a demokratikus ellenzék összesen 40

Összességében az év eleje óta alig történt számottevő változás a pártok támogatottságában. Továbbra is a Fidesz rendelkezik a legnagyobb szavazói bázissal, a kormánypártot jelenleg a teljes szavazókorú népesség 29 százaléka támogatja. A választások közeledtével nő a választani tudó „biztos” szavazók jelentősége: májusban az összes választó 41 százalékát kitevő csoportban a Fidesz támogatottsága 45 százalék, míg a Jobbikon kívüli ellenzéki erők együttes támogatottsága 40 százalék volt.

Kormányváltást akarók: 56 százalék

Csak minden harmadik válaszadó örülne annak, ha a tavaszi választások után a Fidesz kormányozhatna tovább, és ez a csoport nagyrészt egybeesik azzal a 31 százaléknyi válaszadóval, akik az Orbán-kormány eddigi munkáját jónak értékelik. Az emberek nagy többsége, 56 százalék ezzel szemben azt szeretné, ha 2014-ben kormányváltás lenne.

***

A Tárki mérései

A Tárki Társadalomkutatási Intézet május 29-én tette közzé május közepén lefolytatott vizsgálatát.


A pártok támogatottsága

A kutatás szerint csak kisebb változások történtek a választók pártpreferenciáiban egy hónap alatt. Nem változott jelentősen a pártok támogatottsága a teljes népesség körében és a pártválasztókra vetítve is csak néhány esetben lehet elmozdulásról beszélni.

Fidesz–KDNP és MSZP
Májusban a Fidesz-KDNP a teljes népességen belül a voksok 23 százalékát kapná, míg áprilisban 25 százalékon állt, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék volt. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP az áprilisi 49 százalékról májusra 46 százalékra csökkent, az MSZP tábora viszont változatlan, hiszen áprilisban 21 százalékot, májusban 22 százalékot szereztek volna egy „most vasárnapi” választáson.

Együtt 2014–PM
Az Együtt 2014-PM a teljes népességen belül még hibahatáron belüli mértékben mozdult el, azaz az áprilisban mért 4 százalékos támogatottság és a májusi 5 százalék lényegében változatlanságot mutat, a pártválasztók körében viszont egy hónap alatt 7 százalékról 10 százalékra nőtt a pártszövetség szavazóinak az aránya.

LMP
Az LMP a teljes népességen belül továbbra is 2 százalékon, a pártválasztók között pedig az áprilisi 3 százalék után májusban 4 százalékon áll.

DK
A Demokratikus Koalíció támogatottsága a teljes népességen belül 1-ről 2 százalékra, a pártválasztók között pedig 2-ről 3 százalékra módosult.

Jobbik
A hosszabb távú tendenciákat nézve, tavaly június óta 11-ről 7 százalékra olvadt a Jobbik tábora a teljes népesség körében, sőt a májusi 7 százalékos támogatottság az utóbbi két évben a párt legalacsonyabb eredménye is egyben. A Jobbik a teljes népesség körében az áprilisi 9 százalékot követően májusra 7 százalékot ért el, míg a pártválasztók között a részesedése 17 százalékról 15 százalékra változott.

Bizonytalanok
A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat titkolók együttes aránya stabil: az áprilisi 49 százalék után májusban 51 százalékot tesznek ki a teljes népességen belül, azaz a választóknak továbbra is a fele nem tudja vagy nem mondja meg, melyik pártra szavazna.


(mzs)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!