rss      tw      fb
Keres

Economist: Orbán Európa páriája lehet




A The Economist című hetilap Fekete bárányok a bíbor kupola alatt címmel közölt cikket európai kiadásában. Orbán Viktort ismét azzal vádolják, hogy lerombolja a magyar jogállamot.

Amikor Orbán Viktor első ízben kormányozta Magyarországot 1998 és 2002 között, a kommunista uralom vége óta Magyarország legjobb miniszterelnökeként szerzett nevet magának. Mérsékelt, jobbközép reformer volt, aki keményen dolgozott, hogy országát bejuttassa a NATO-ba és az EU-ba. Fiatal volt, karizmatikus, hihetetlenül dinamikus, ő volt a mi John F. Kennedynk – mondja egy külügyminisztériumi tisztségviselő.

Így hát amikor a magyar politika csodagyereke 2010 áprilisában földcsuszamlásszerű győzelemmel visszatért a hatalomba, nagyok voltak a várakozások külföldön és odahaza egyaránt. Úgy tűnik azonban, hogy egy másik Orbán tért vissza a miniszterelnöki irodába, amely a bíbor kupolájú, neogótikus parlament épületében van, a Duna partján, Budapest központjában. Az elmúlt három évben Orbán szembeszállt a külföldi szövetségesekkel, összerúgta a port a barátokkal, riadalmat provokált az EU Bizottságában, az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban. Most, a hatalomba való visszatérése után három évvel Orbán közel áll ahhoz, hogy Európa páriája legyen.

Mi okozta a még fiatal Orbán ilyen változását? Hazafias, érzelmektől fűtött retorikájukból ítélve ő és hatalmi köre úgy érzi, hogy szinte isteni küldetésük van az ország átalakítására. Azzal érvelnek, hogy Magyarországban soha nem zajlott le a teljes átalakulás a kommunizmusból. Megtartotta 1949-es alkotmányát, lusztrációs (tisztogatási) törvénye szerintük gyenge, és csak megkésve fogadták el.  Mi több, Magyarország zűrzavarban volt 2010-ben, a gazdasági közel állt a csődhöz, és a politikai rendszer kormányozhatatlan volt. „Meg kellett mentenünk az országot. A sziklafal peremén álltunk” – mondja Szijjártó Péter külügyi államtitkár.

A kormány törvényhozási maratonba kezdett, és mintegy 600 törvényt vitt keresztül, hogy megreformálja – és ellenőrzése alá vonja a médiát, az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjakat, a mezőgazdaságot és az igazságszolgáltatást. És ami a legvitatottabb: új alkotmányt írt, amely 2012. január 1-jén lépett életbe. „Gyorsak voltunk és merészek, és nem magyaráztunk eleget. Nagy volt a változtatás irányába ható nyomás” – mondja Szemerkényi Réka, Orbán biztonsági tanácsadója.

Most a kormány kommunikációs gépezete igyekszik kiigazítani azt, amit reformjai hatalmas félreértésének tekint. A törvényhozási lavina szédítő sebessége megrökönyödést keltett Brüsszelben, Washingtonban és számos nemzetközi testületben. Úgy tűnt, még a kötekedő Orbánt is meglepte a nemzetközi bírálatok ezt követő áradata. Engedményeket tett egy sor vitatott változtatás kérdésében, például a bírák kényszernyugdíjazása terén. De hajt tovább más területeken. Május végén a parlament elfogadott egy törvényt, amely megerősíti a magas beosztású köztisztviselők megfigyelését, és egyben ejti az ilyen szimatoláshoz eddig szükséges bírósági jóváhagyás követelményét.

Orbán Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem alkotmányjogász szakértője szerint pontosan érti, hogyan működött a kommunista rezsim. Ő úgy látja, hogy Orbán újrateremti a kormányzás kommunista modelljét, miközben egyre tolakodóbb pártja beszivárog az államba. „Orbán mindenhová odateszi az embereit” – ez Budapesten állandóan ismétlődő panasz.


Az EU értékeinek megsértése

Az Európai Unió fokozza a legellentmondásosabb tagjára gyakorolt nyomást. Múlt hónapban az Európai Parlament közzétett egy jelentéstervezetet, amely arra jut, hogy a magyar alkotmány legutóbbi módosítása, amelyet a parlament márciusban fogadott el, sérti az EU alapvető értékeit. Mások ugyanezeket az aggályokat visszhangozzák. Május 16-án a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet azt mondta, hogy az Orbán-kormány változtatásai gyengítik a kormány feletti jogi ellenőrzést, és aláássák az emberi jogok védelmét. A szervezet különösen élesen bírálta azt, ahogyan a kormány megnyirbálta az Alkotmánybíróság szárnyait, amely elvesztette jogkörét arra, hogy tartalmi szempontból vizsgálja az alkotmány változtatásait. „Nincs világosabb bizonyíték arra, hogy a magyar kormány mennyire megveti a jog uralmát” – hangsúlyozta a Human Rights Watch.

A kormány sok akcióját azzal igazolja, hogy mindennél fontosabb célja a gazdaság kihúzása a kátyúból. Történt némi előrelépés a közpénzügyek területén. A kormány a költségvetési hiányt a 2010-es 4,3 százalékról tavaly a GDP 1,9 százalékára szorította le, és ugyanezen idő alatt a közadósság a GDP 82 százalékáról 79 százalékára esett. Az új alkotmányba beleírták, hogy a közadósságok plafonja a GDP 50 százaléka. A gazdaság az idei év első három hónapjában az előző negyedhez képest 0,7 százalékkal nőtt. Az Európai Unió Bizottsága május 29-én javasolta, hogy szüntessék meg Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást, amely a tékozló uniós tagok megaláztatása.

A tavalyi év azonos időszakához képest azonban a magyar Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedben a gazdaság 0,9 százalékkal zsugorodott, és a befektetések 8,7 százalékkal estek. Európa egyik legmagasabb bankadója, a kevéssé stabil szabályozási keret és a társaságokra kivetett váratlan adók elijesztik a külföldi és hazai befektetőket. A magyar felnőttek mindössze 58 százaléka áll alkalmazásban, míg az EU-ban az átlag 65 százalék.

Közép-Európa legnagyobb adósaként Magyarországnak kétségbeejtő szüksége van a külföldi befektetők támogatására, de őket rémiszti a politikai kockázat. A folytatódó gazdasági stagnálás valószínűleg a nemzetközi dorgálásoknál többet tesz azért, hogy a közvéleményt Orbán ellen fordítsa. A felmérések azt jelzik, hogy meg fogja nyerni a jövő tavaszi választásokat, de valószínűsíthető, hogy elveszíti a kétharmados parlamenti többséget, amely lehetővé tette számára a radikális változtatásokat.

Magyarország európai partnerei szankciókat alkalmazhatnak, mint például Orbán kidobása az Európai Néppártból, az EU legnagyobb politikai családjából, vagy felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az Európa Tanácsban. Ám ezek az intézkedések azzal a kockázattal járnak, hogy növelik a Jobbik, Magyarország idegengyűlölő, EU-ellenes pártja támogatását, amely a legutóbbi választásokon a szavazatok 17 százalékát szerezte meg.  Orbán külföldi bírálói talán jobban teszik, ha kivárják, amíg a gazdasági bajok elvégzik ennek a kormányzásnak a megfékezését, ha nem a felszámolását.

(hj)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!