rss      tw      fb
Keres

Magyar médiasors

Pelczné Gáll Ildikó az Európai Bizottságot kérdezi – Szalai Annamária szerint nő a magyar média politikai függetlensége – Dunja Mijatovic részletes jogi szakértői felülvizsgálatot végeztet – Haraszti Miklós a magyar médiát egyenesen Orbán dolgozószobájába látja bekötve

Pelczné Gáll Ildikó az Európai Bizottságot kérdezi
A Népszabadság beszámolója: Az EP-képviselő írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben azt firtatja, hogy milyen módon kíván az EB fellépni – ha egyáltalán – annak érdekében, hogy „a demokrácia álcája mögé bújva ne lehessen negatív hangvételű, igaztalan cikkeket megjelentetni”. Ezzel Pelczné a Fidesz médiatörvényének negatív sajtóvisszhangjára utalt. Sajnálatosnak nevezve, hogy „mielőtt a törvény valóban megszületett volna, a médiában – feltehetően lobbiérdekek által vezérelve – negatív sajtóhírek jelennek meg, mintegy előrevetítve az új médiarendszer demokráciaellenességét”.
Ezen túlmenően Pelczné azt is kérdezi az EU csúcsszervétől, hogy egyetértenek-e a magyar kormány azon törekvésével, hogy egy új, tiszta alapokra épülő, igazságosan működtetett és gazdaságilag is megtérülő médiarendszer alakuljon ki Magyarországon.

Szalai Annamária szerint nő a magyar média politikai függetlensége
Felesleges aggodalom, hogy beköltözik a politika a szerkesztőségek életébe, ellenkezőleg, sokkal távolabb kerül a politika a médiától - mondta Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Fidesz által delegált tagja, aki várhatóan az újonnan létrejövő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke lesz.
A médiát érintő, a parlament nyári rendkívüli ülésszakában meghozott jogszabály-módosításról elmondta: a közszolgálati intézményeket a törvényhozás beemelte az alkotmányba. A módosított alkotmány szövege azt is megfogalmazta, hogy három pilléren nyugszik a közszolgálat felügyelete, függetlenségének őrzése: az egyik az autonóm hatóság, a másik a független tulajdonosi testület, és a harmadik a civilekből álló közszolgálati testület.
A törvény egy közszolgálati kódexről is szól - ez rendelkezik majd arról, hogy a közmédiumoknak milyen közszolgálati feladatot kell ellátniuk, és annak érvényesülését is ellenőrzi. "A cél, hogy sokkal értékesebb, jobb minőségű tartalom legyen a közmédiumokban."
Az online média szabályozásáról azt mondta: csak részben kell új szabályokat alkotni, a területen inkább egységesítés szükséges: hasonló módon kell szabályozni, ha ugyanaz a tartalom hagyományos felületen és online is megjelenik.

Dunja Mijatovic részletes jogi szakértői felülvizsgálatot végeztet
A magyar médiacsomag még az év végéig elfogadásra váró tervezeteinek részletes jogi szakértői felülvizsgálatát végezteti el a következő hetekben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének hivatala - áll Dunja Mijatovic sajtószabadság-képviselő jelentésében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra a bécsi székhelyű hivatal honlapján (12-13. oldal).
Dunja Mijatovic az EBESZ állandó tanácsa elé terjesztett jelentésében a Magyarországgal foglalkozó fejezetben annak a reményének adott hangot, hogy észrevételeiket figyelembe veszik a médiacsomag törvényeinek véglegesítésénél.
A jelentésben felsorolja Magyarországgal kapcsolatban tett lépéseit: június végén levelében felszólította a magyar hatóságokat a médiatörvény-tervezet leállítására, és arra, hogy kezdjenek nyilvános konzultációkat az érintettek részvételével a törvénytervezetek módosítása érdekében. "Az előterjesztett médiacsomag sértheti a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak EBESZ-szabványait, s azok elfogadása ahhoz vezethet, hogy a műsorszórás politikai döntéseknek lesz alárendelve" - írja a sajtószabadság-képviselő.

Haraszti Miklós a magyar médiát egyenesen Orbán dolgozószobájába látja bekötve
Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi sajtószabadság-képviselője Bolgár Györgynek adott interjújában:

Tartalomellenőrzés, tartalomkorlátozás
A sajtószabadság még soha nem volt ennyire lejtőn a demokrácia óta. A mostani szünet a vihar előtti megtévesztő csend. Hiszen az első csomag létrehozott egy precedens nélküli, piramisszerű, központi, kormányzati függésű médiairányítás szerkezetet, egyelőre az elektronikus sajtó számára, ősszel pedig az lesz a változtatás tartalma, hogy ennek a hatalmát kiterjesztik a nyomtatott és az internetes sajtóra. Ez önmagában precedens nélküli lépés, főleg tartalomellenőrzés és tartalomkorlátozás tekintetében. Hiszen húsz év után ismét ki fogja mondani ez a törvény, hogy a magyar sajtónak feladata van. És feladatának tartja a megfelelő tájékoztatást, továbbá bevezeti, hogy minden tartalomszolgáltatás megkezdésének előfeltétele, hogy ez a bizonyos - most már elfogadott - hatóság engedélyezze a működést.

A miniszterelnök szobájából kiinduló piramis
…precedens nélküli jellegzetességek vannak a már elfogadott részben is és jövőbeniben még inkább. A már elfogadott rész gyakorlatilag a húsz évvel ezelőtti tájékoztatási hivatalhoz vagy az egyéb információs minisztériumokhoz hasonló központi gúlát hoz létre, amelyben piramisszerűen jönnek lefele a miniszterelnök dolgozószobájából a funkciók. Az úgynevezett testületek vagy nem tudom, hogy hívják őket, kuratóriumok, gyakorlatilag ügyosztályoknak felelnek meg. Egyszerűen kilenc évre kinevezi a miniszterelnök ennek a média- és telekommunikációs hatóságnak a vezetőit. Nagyon röviden elmondanám ennek a piramisnak a szerkezetét. Egyébként megdöbbentőnek találom, hogy egyetlenegy rajz sem jelent meg még erről a magyar sajtóban. Tehát a miniszterelnök kinevezi kilenc évre ezt a főnököt, aki azonos személy lesz a médiatanács elnökével, amelynek feladata kétfelé fog oszlani. Egyrészt minden frekvenciát a jövőben ők ítélnek meg, azaz ők alakítják az egész kereskedelmi média tulajdonosi szerkezetét. Emellett a közszolgálatról is ők rendelkeznek, ők delegálják a közszolgálati kuratórium ügydöntő többségét és az elnökét is. Ezeket a parlament ismét megválasztja kilenc évre, és minden egyes ügyosztálynak, a törvényben leírt módon, garantált kormányzati többsége lesz. És mire a tél beköszönt, addigra a piramis alján nemcsak a kereskedelmi és a közszolgálati média lesz ott, hanem minden nyomtatott sajtó és minden elektronikus sajtó is.

Az újságírótársadalom passzivitása
A magyar újságírótársadalom azt sem volt hajlandó eddig felismerni, hogy az alkotmány 61-es paragrafusából kivették az információs monopóliumok megakadályozásának állami feladatát… Egy ilyen újságírótársadalom természetesen majd próbálkozik esetleg módosító indítványokkal. Miközben ezt a döbbenetes piramist Orbán Viktor dolgozószobájából irányítják, minden közvetettség nélkül, hiszen az alkotmány másik változtatása arról szól, betették ugyanebbe a 61-es paragrafusba, hogy közvetlenül a parlament választja ezeket a közszolgálati tisztségeket. Eddig csak az volt benne, hogy az erről szóló szabályokat alkotja meg a parlament, kétharmaddal. Most úgy szerepel benne, hogy maga a parlament, ami maga az információs monopólium, de mivel kivették az információs monopóliumot ugyanebből az alkotmányparagrafusból, ezért a 22-es csapdája előállt. Ezt egyes egyedül az újságírótársadalom szilárd akarata, a szabadságot előtérbe helyező magatartása, szolidaritása tudja megakadályozni, és ha ez nincs, ha kenyérféltés van, ha várakozás van, ha pislogás van a parlamenti pártokra és a külföldi hatalmakra, a nemzetközi őrzőkutyákra, akkor ebből nem lesz semmi… ha ilyen sors érne egy Le Monde-ot vagy egy New York Timest, akkor mi történne azokkal az újságírókkal? Igazodni kezdenének vagy módosító indítványokkal próbálkoznának? Nem. Lemennének az örvény aljára, aztán szépen kijönnének belőle, és a szabadság művét folytatnák tovább.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!