Kleine Zeitung: Magyarország – az EU csúcsain már semmit sem zárnak ki




A Kleine Zeitung című grazi lap Jobboldali szél a pusztáról címmel közölt cikket. Magyarország jobboldali konzervatív kormánya egy új alkotmányban akart kiüresíteni néhány alapvető jogot. Az EU figyelmeztetéseire az ország csak kelletlenül reagál.

Hatósági önkény alkotmányjogként; a magánmédia hátrányos helyzetbe szorítása; az EU megbélyegzése gonosz felső hatóságként. Így értelmeznek a szakértők néhány pontot az új magyar alkotmányban, amelyet az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya adott az országnak. Ez csípős paprika Európa politikájának, és különösen az európai elvek brüsszeli őrzőinek. Orbán először afféle dacos ellenbírálattal válaszolt az EU Bizottságának felszólítására, hogy az alapvető jogok és a jogállamiság megsértése miatt vonja vissza az alkotmány módosításának néhány pontját, aztán a bírált pontokat részben visszavonta.

Magyarország a nagyon is nacionalista veretű törvényváltoztatási sortűzzel egyenesen kihívást intéz Európához mint az alapvető és emberi jogok térségéhez. Az Európa Tanács Strasbourgban néhány nap múlva szavaz arról, hogy mintegy gondnokság alá helyezi-e az országot a jogállamiság ügyében. Az Európai Parlament másfél év alatt már a figyelmeztetések egész dossziéját állította össze. Az Európai Unió Bizottsága már megakadályozta, hogy a nem kedvelt bírókat nyugdíjba kényszerítsék, és felszólította Orbánt, hogy sürgősen változtasson az egyik alkotmánymódosításon. A legutóbbi engedményig Viviane Reding uniós biztos hangosan gondolkodott arról, hogy megnyirbálják Magyarország uniós tagként élvezett jogait, és korlátozzák az ország hozzáférését az uniós pénzekhez.


Ausztria-szankciók

Az ilyen nehéz fegyver normális körülmények között az EU-szintű viszály legmagasabb foka. Ám Magyarország esetében az EU csúcsain már semmit sem zárnak ki. Brüsszelben a hangulat a 13 évvel ezelőttire emlékeztet, amikor az EU szankciókat hirdetett az akkori fekete-kék (konzervatív-szélsőjobb) osztrák kormány ellen. Akkoriban az EU rendesen blamálta is magát.

Ilyen környezetben Budapest a lényeget illetően nem tesz engedményeket, és egyidejűleg az EU-t ellenségképpé építi ki. Orbán éppen a minap azt mondta, hogy az EU jogszerűtlenül „visszaél” a hatalmával, és ő csak „fogcsikorgatva” enged.

Az Országos Bírósági Hivataltól most gyorsított eljárásban mégis megvonják a jogot, hogy folyamatban lévő ügyeket más bíróságokra helyezzen át. Orbán engedett abban a pontban is, hogy különadók útján a polgárokra hárítsa az EU által a kormány hibái miatt kirótt bírságokat. Így is elérte a feltehetőleg a fő célját, hogy az Európai Uniót a magyarok szemében gonosz felső hatóságként feketítse be. Magyarország már csupán abban mutatkozik csökönyösnek, hogy a magánkézben lévő sajtóorgánumokat hátrányos helyzetbe hozza a választási reklámok terén.

Az engedmények nem tudnak mély hatást gyakorolni Brüsszelre. Rui Tavares, az Európai Parlament képviselője, aki hosszú bűnlistát állított össze arról, miben sérti a magyar alkotmány a jogállamiság elvét, azt mondta a Kleine Zeitungnak, hogy a dolgok az engedmények dacára inkább rosszabbra, mint jobbra fordultak. A Human Rights Watch jogvédő szervezet veszélyben látja a jogállam egyensúlyát. Még Sólyom László volt államfő és alkotmányjogi szakértő is a hatalmi ágak megosztásának kiüresítéséről beszél.

Mert az új alkotmány egyes részeivel ezen kívül is van baj. Orbán pártja ugyanis kétharmados többségével ultrakonzervatív ember- és családképet írt az alkotmányba, amit csak ugyanolyan többséggel lehet korrigálni. Összességében Magyarország nagyságáról és dicsőségéről van szó, a nemzet méltóságáról és arról, hogy jóvá kell tenni azt az igazságtalanságot, amelyet az ország az első világháború után a trianoni békeszerződéssel elszenvedett.


Kínzási paragrafus

A parlament elvben beleírhatná az alkotmányba a kínzás jogszerűségét is – válaszolt Orbán egy interjúban egy kérdésre. De „megnyugtatott”: egy olyan parlamentet, amely elfogadná a kínzást engedélyező paragrafust, a magyarok úgyis leváltanának a következő választásokon.

A magyarokat azonban irritálja, hogy Európa egyáltalán nem nyugodott meg. Martonyi János külügyminiszter „Magyarország elleni kampányról” beszél. Magas magyar helyek mindenképpen hivatalosnak tekinthető kommentárja az Európai Parlament szemrehányásait „arrogánsnak, ellentmondásosnak, szelektívnek és szubjektívnak” nevezi. Orbán számára pedig az EU aggályai „doktrinerek”, és a szervezet eljárása „rugalmatlan”. A pusztáról fújó jobboldali szél még hosszabb ideig foglalkoztatni fogja Európát.

(hj)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!