NYT–Reuters: Mohácsi Viktória kanadai menedékkérelméről
- Részletek
- Szemle
- 2013. június 19. szerda, 06:03
- (hj)
A The New York Times Az Európai Parlament képviselőjétől a kanadai menedékjog-kérelmezőig – Egy roma hosszú útja címmel közölte a Reuters hírügynökség cikkét, amelyet Donáth Mirjam, illetve Claudia Parsons és Tim Dobbyn készített.
Mohácsi Viktória alig négy évvel ezelőtt még a nemzetközi politikus életét élvezte, drága éttermekben étkezett Brüsszelben, és emberi jogi aktivistaként kitüntetéseket nyert el.
Ma a 38 éves, háromgyerekes anya egy egyszobás, alagsori lakás padlóján alszik Torontóban, és a kitoloncolás lehetőségével néz szembe. Politikai menedékjogért folyamodóként reméli, hogy meg tudja győzni Kanadát, az Európai Parlament volt tagja is veszélyben lehet egy olyan demokratikus országban, mint Magyarország.
A kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Tanács kedden kezdődő meghallgatásán el fogja mondani a történetét. Az ügyben, amely teszt Kanada új bevándorlási politikája számára, hiszen az szinte minden uniós tagállamot „biztonságosnak” tekint, a roma Mohácsi azt állítja, hogy gyűlöletcsoportok erőszaka és a hatóságok üldözése fenyegetné, ha hazatérne Magyarországra.
Ha veszít, hazadeportálják. Ha nyer, az ügye reményt adhat a roma közösség többi közép- és kelet-európai menedékkérőjének, akiket ma Kanadában egyesek gazdasági menekülteknek tartanak, vagy ami rosszabb: bűnözőknek, akik visszaélnek a nagyvonalú kanadai bevándorlási rendszerrel.
Kanada konzervatív kormánya decemberben megszigorította menekültügyi törvényét, hogy lecsapjon arra, amit úgy tekintett, hogy EU-polgárok hamis menedékkérelmeket nyújtanak be, hogy kihasználják a nagyvonalú kanadai szociális programokat. Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter külön is beszélt Magyarországról, mert az ország az elmúlt három évben a Kanadában menedékért folyamodók fő forrása volt, annak ellenére, hogy a magyarok uniós polgárként szabadon utazhatnak a tömbön belül.
A kanadai kormány azt mondja, hogy bár azt szeretné, ha Kanada továbbra is a világ egyik első számú célországa lenne a menekültek számára, most olyan emberek árasztják el, akik úgy tesznek, mintha üldöztetés elől menekülnének. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy Kanada az elmúlt négy évben több mint 300 magyarnak nyújtott menedéket, és a bevándorlási szakértők szerint legtöbbjük feltehetően roma. A minisztérium egyedi esetekről nem nyilatkozik.
Magyarország kormánya elutasította azt a feltételezést, hogy bármely állampolgára, így akár Mohácsi is veszélyben lenne Magyarországon. „Miközben van ugyan tennivaló a kisebbségekkel szemben meglévő előítéletek elleni harcban, nincs veszélyben általánosságban egyetlen közösség sem. Amennyiben Mohácsinak bizonyítékai vannak arra, hogy a magyar biztonsági erőknél bárki büntetendő konspirációban vett részt az ő alkotmányos jogainak megsértésre, a kormány felszólítja, hogy terjessze elő ezeket a bizonyítékokat az ügyészi szolgálatnál” – mondta a kormányszóvivő.
Gyors felemelkedés
Mohácsi hosszú idő óta Magyarország legismertebb romája volt. Felemelkedése gyors volt: gyerekként egy pici falu iskolájában más roma gyerekek között az osztályterem hátsó részében ült, majd felnőttként az Európai Parlament padjaiban. Az őzikeszemű, kicsi asszony húszévesen a magyar televízió első roma műsorvezetője lett, mielőtt beszippantotta a politika.
„Édes, kicsi roma lány voltam, és az emberek önkéntelenül támogattak. Felemeltek, és sikeres lettem, bekerültem a közéletbe” – mondta a Reutersnak Mohácsi magyar nyelven, Torontóban. Férjhez ment egy emberhez, Bernáth Gáborhoz, aki a Roma Médiaközpont igazgatója volt, és aki szoros kapcsolatban állt Magyarország liberális pártjának belső köreivel.
Abban az időszakban, amikor a magyar politikai elitre nyomás nehezedett, hogy mutassa meg, a kisebbségek teljes körű képviseletet kapnak, Mohácsi az oktatási minisztériumban az iskolák deszegregálásán dolgozó program különmegbízottja lett. 29 évesen az Európai Parlament képviselője, két örökbefogadott gyerek anyja és a romák nem hivatalos „nagykövete” volt.
A problémák a romák ellen Európa-szerte végrehajtott erőszakos támadások sorozatával kezdődött, 2008 elején. Mohácsi megszállottan utazgatott Magyarországon az egyik bűncselekmény helyszínéről a másikra, hogy információkat gyűjtsön. Győzködte az áldozatokat, akik vonakodtak feljelentést tenni a bűncselekményekről, mert a rendőrség előítéleteitől tartva féltek színre lépni, és nyomást gyakorolt a rendőrségre, hogy nyomozzon.
Egy sötét, februári reggelen érkezett Tatárszentgyörgy faluba, ahol egy férfit és ötélves kisfiát lelőtték, amikor égő házukból menekültek. A rendőrségi belső vizsgálat megerősítette, hogy a helyszínt órákon át nem biztosították megfelelően. Mohácsi szembeszállt a rendőrséggel, amikor kiderítette, a jelentésükben az állt, hogy az áldozatok füstmérgezésben veszítették életüket, és közvetlenül a nemzeti nyomozó hivatal „kihűlt esetekkel” foglalkozó vezetőjéhez fordult.
„Amikor megnéztem a fotókat, azonnal tudtam, hogy igaza van (abban, hogy az áldozatokat lelőtték)” – mondta Kovács Lajos, a ma már nyugdíjas nyomozó, akihez Mohácsi fordult. Kovács szerint tagadhatatlan, hogy Mohácsi segített az ügy felderítésében.
Az érintett egység két rendőrét később belső fegyelmiben részesítették. Jelenleg négy ember áll bíróság előtt romák ellen 2008–2009-ben elkövetett támadássorozat - köztük a tatárszentgyörgyi férfi és kisfia lelövése – miatt.
A magyar kormány hangsúlyozta ezt és más intézkedéseket – köztük a romákat becsmérlő Magyar Gárda félkatonai csoport betiltására –, bizonyítékként arra, hogy tett lépéseket a romák sorsának javítására a gyilkosságok óta.
A kanadai tisztségviselőket visszhangozva a magyar kormány azt is mondta, hogy a Kanadában benyújtott, hamisnak talált menedékjog-kérelmek jelentős része mögött emberkereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözők állnak.
Magyarország rendőrsége nem válaszolt, amikor nyilatkozatot kértünk a történettel kapcsolatban.
Veszélyben, vagy sem?
Mohácsi azt mondja, nem sokkal azután, hogy szót emelt a tatárszentgyörgyi ügyben, fenyegető emailek kezdtek érkezni a címére, amelyekben „büdös, tetves cigánynak”, „mocskos állatnak” nevezték őt, „aki hamarosan megdöglik a fajtájával együtt”. Bírálatot váltott ki, amikor szóvá tette, hogy egy meggyilkolt kézilabdázó minden bizonnyal provokálta két roma gyilkosát (akik most börtönben vannak gyilkosság miatt). Rendőri védelmet kért és kapott az otthonához.
Mohácsi érvében, hogy a hatóságok részéről is veszély fenyegetné, ha hazatérne, kulcselem, hogy ismeretei vannak egy kormányjelentésről, amely arról szól, hogyan kezelte a Nemzetbiztonsági Hivatal a romák elleni 2008–2009-es támadásokat. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának közzétett jelentése megállapította, hogy a titkosszolgálat megfigyelte a támadókat, és részletes információval rendelkezett róluk évekkel azelőtt, hogy a sorozatgyilkosságokba kezdtek volna. A jelentés egy részét titkosították.
Mohácsi azt mondja, nem látta a teljes jelentést, de többekkel beszélgetett róla, köztük Gulyás Józseffel, a jelentést megrendelő bizottság vezetőjével.
Gulyás, aki akkoriban liberális politikus és a jelentés egyik szerzője volt, azt mondja, semmi okát nem látja annak, hogy a jelentés bármely részét titkosítsák, vagy hogy Mohácsinak félnie és menekülnie kellene. Magyarországról telefonon azt nyilatkozta, a jelentés nem arra mutatott, hogy a romák elleni támadás nyomozásában a titkosszolgálat által elkövetett számos hiba több lett volna mint egyszerű hanyagság. De hozzátette: „Soha nem mondtam neki olyat, hogy a hatóságok részt vettek volna az eseményekben”.
„Egyetértek abban, hogy a romáknak nem könnyű Magyarországon élni, de költői túlzás, hogy azt állítja, veszélyben lenne az élete Magyarországon” – mondta Gulyás.
Kenney kanadai bevándorlási miniszter októberben Magyarországra látogatott, és azt követően Miskolcon, ahol sok roma él, plakátok jelentek meg, amelyek a kanadai bevándorlási törvények változásairól tájékoztattak, és hangsúlyozták, azokat, akiknek a kérelme nem megalapozott, nagyon gyorsan hazaküldik. A kanadai bevándorlási minisztérium szerint 2013 első három hónapjában az előző évekhez képest 98 százalékkal csökkent Kanadában a menedékjogáért folyamodó magyarok száma, noha korábban a legtöbb kérelmező Magyarországról érkezett.
Mohácsi ügyét nagy figyelemmel kísérik odahaza Magyarországon, és más közép- és kelet-európai országokban, ahol jelentős számú roma lakosság él.
Horváth Aladár vezető roma aktivista és a magyar parlament első roma tagja idén tavasszal Torontóba látogatott, hogy szakértő tanúként fellépjen egy másik menedékkérelem ügyében.
Horváth azt mondta: ha Mohácsi ügyében kedvező döntés születik, az „ellehetetlenítené azt a politikai álláspontot, amely szerint Magyarország biztonságos”.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!