Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 23.

• Nyomtatás

Részletek

2010. január 28. csütörtök, 07:44

Bolgár Gy. - Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. február 23-ai műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy hiába szólította fel Bajnai Gordon összefogásra a bal- és a jobboldalt a szélsőségesek ellen, azonnal megkapta a magáét Navracsics Tibortól, hogy érzelgős búcsúbeszédet tartott. Kósa Lajostól pedig egy mai tévényilatkozatban azt, hogy ő csak ne minősítsen egy pártot demokratának, egy másikat meg nem. Érdemes volt európai hangvételű beszédet mondania a Magyar Parlamentben?

Másik témánk, hogy a Fidesz helyettes szóvivője börtönnel fenyegette meg a szocialista Keller Lászlót, aki a tegnapi ülésen nyilván némi provokatív éllel megkérdezte tőle, igaz, hogy jobbikos is vagy? Cser-Palkovicsról ugyanis a kancelláriaminiszter azt mondta, hogy jobbikos támogatással került a székesfehérvári képviselőtestületbe. A Fideszes szóvivő erre azt felelte, hogy nem. Az az igaz, hogy te börtönbe kerülsz rágalmazásért. Na ilyen is lesz?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy az Országos Választási Bizottság szerint nem szabad könyvesboltokban vagy vendéglőkben ajánlószelvényt gyűjteni, mert ezek munkahelynek számítanak? Néhány napja az MDF-es Debreczeni Józsefet tiltotta el ettől a helyi választási bizottság, pedig több más párt is gyűjt kopogtatócédulát üzletekben. Sőt, a Lehet Más a Politika vezetője, a jogász Schiffer András közölte, hogy fog is. Kinek van igaza?

És végül mit szólnak ahhoz, hogy Fábry Sándor után a köztévés Pálffy István is nekiugrott Kertész Imrének és Esterházy Péternek? Az előbbinek azért, mert Magyarországra vonatkozóan tett egy bíráló, élesen bíráló nyilatkozatot a német Die Weltben, az utóbbinak meg azért, mert annak idején dicsérte Gyurcsány őszödi beszédét. Mi nem hazudunk, nem mocskoljuk a hazánkat, nem lopjuk szét - írta Pálffy a Kereszténydemokrata Szövetség honlapján. Amúgy közszolgálatilag?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Kiadtak Önök egy állásfoglalást arról, hogy nem szabad ajánlószelvényeket gyűjteni munkahelyeken, pontosabban olyan munkahelyeken sem, mint például egy könyvesbolt, üzlet, italkimérés, vendéglő. Mindezt annak kapcsán, hogy az MDF-es jelölt, Debreczeni Józsefet a helyi választókerületi választási bizottság eltiltotta attól, hogy ezt tegye a jövőben, és felszólította, hogy semmisítse meg az ott gyűjtött szelvényeket. Két okból lepett meg az önök állásfoglalása. Az egyik, hogy folyamatban van egy fellebbezés, tehát megy a dolog a maga szabályos jogi útján, önök pedig közben kiadtak egy állásfoglalást. A másik pedig annak a tartalma. Kezdjük a formaival, miért tették?

Szigeti Péter: - Igen, ennek semmi köze nincs a Debreczeni-ügyhöz, hiszen a Debreczeni-ügy az egy országos egyéni választókerületi bizottság elé tartozik, az járt el alapfokon, és ellene fellebbezés az a területi választási bizottsághoz lehetséges, és ha tovább tart a jogorvoslat, megyei bírósághoz. Tehát hatáskörileg az Országos Választási Bizottságnak ezzel az üggyel nincs kapcsolata. Nem ezért léptünk.

- Önökhöz nem jutott volna el semmiképpen sem.

- Nem, nem juthat el, mert nem az a jogorvoslat mozgáspályája, hanem az, amit mondottam. De a problémát a Debreczeni-ügy is felveti. Volt olyan beadvány is, amelyik felhívta arra a figyelmet, hogy interneten közzétesznek ilyen címeket, amiket Ön is felsorolt, és ott folyik az aláírásgyűjtés. Ezzel kellett foglalkoznunk. Tehát a formai részt lezártuk, mehetünk a tartalmira.

- Igen, nézzük a tartalmat, hogy vajon miért minősül munkahelynek egy könyvesbolt. Kétségtelen a könyvesbolti eladók, vezető munkahelye a könyvesbolt, de számszerűleg is tízszer, százszor annyi ember fordul meg ott, aki viszont nem a munkahelyére megy, hanem egy boltba.

- Igen, na most a törvény lakonikus tömörsége úgy szól, hogy munkahelyen munkaidőben ajánlószelvényt gyűjteni tilos. Sőt, ez az érvénytelenséget is maga után vonja. Ezt a mondatot kellett nekünk értelmezni azért, hogy irányt mutassunk a joggyakorlat számára, hogy a jövőben egységes legyen. Itt most egy új jelenség van, az interneten megadott címek, hogy hova vigyék az ajánlószelvényeket, ezzel kellett foglalkoznunk. Az állásfoglalásunk először is kimondta azt a körülményt, hogy egy pártszervezet irodája vagy egy irodának a központja olyan munkahely, amely rendeltetésszerűen arra való, hogy ott politizáljanak, és ezért ott megengedett az ajánlószelvény gyűjtése. Tehát itt egy kicsit kiterjesztően értelmeztük a törvény szövegét. Az egyéb összefüggésekben megszorítóan értelmeztük. Miért? Hát azért, mert ha a „munkahelyen munkaidőben” kitétel értelmezését a presszókig meg a bevásárlóközpontokig terjesztjük ki, akkor aláássuk a törvénynek azt az intencióját, hogy lehetőleg a munka világát ne zavarják meg ajánlószelvény-gyűjtéssel. Gondoljuk csak el ennek a konzekvenciáit! Hát megosztja a munkahelyeket, hogy ha ott politikai szimpátia szerint folyik egy ajánlószelvény-gyűjtés, miközben a törvény ezt ki akarja zárni. Ugyanígy, még olyan konzekvenciákkal is járhat, hogy ilyen közforgalmú helyeket címkézni kezd majd a lakosság, hogy ez egy jobbikos könyvesbolt, ez egy fideszes presszó, ez egy MSZP-s bevásárlóközpont. Tehát azt az intencióját a törvénynek, hogy a munkahelyen, munkaidőben ne politizáljanak, ezt értelmeztük így, hogy begyűjtőhelyként se okozzon zavart a munka világában az ajánlószelvény-gyűjtés.

- Ebben kétségtelenül van nagyon sok megfontolandó érv, de azt is lehetne ellene vetni, hogy nagyon sok olyan könyvesbolt van, amelyikről tudják, hogy legalábbis jobbikos, vagy még annál is jobbikosabb, már a portálból, a kínált könyvekből, a könyvesbolt nevéből, és így tovább. Ugyanígy valószínűleg tudják az oda járók, hogy ez a kocsma bizony inkább jobbos, a másik inkább talán balos. Lehet, hogy nem mindegyikről, de sajnos ilyen irányba fejlődött vagy visszafejlődött ez az ország. Lehet ez ellen a realitás, ez ellen a tény ellen egy ilyen OVB-állásfoglalással föllépni? Mégpedig az eredmény reményében?

- Igen, hát most a hatékonyságát kérdezi. Én azt gondolom, hogy ezt meglátjuk, de ezek szerint Ön is érzékeli ezt a veszélyt, hogy most az ország további megosztottságát még mi is lehetővé tegyük, ráadásul contra legem, mert azért a törvény feketén-fehéren azt mondja, hogy munkahelyen, munkaidőben. És a munkahely fogalmát nem nekünk kellett kitalálni, erre nézve az állásfoglalásba beidéztük a magyar jogban meglévő munkahely-fogalmat, a munkavédelemről szóló 1993-as törvényből. Tehát a mi mozgásterünk eleve kötött, hiszen van egyszer a törvény, van egyszer a munkahely jogi fogalma és abból vezettük le ezt az értelmezést, ami a gyakorlatot csak pontosabbá teszi, differenciálja, de nem bújik ki a törvény keretei közül. Ami meg most kezdett kialakulni, hogy interneten könnyen szervezhető ez a dolog, úgy láttuk, hogy ezt a veszélyt, hogy a munkahelyre beviszik a a politikai megosztottságot, lehetőleg kerülni és nem támogatni kell.

- Ha mondjuk egy párt az interneten, a saját honlapján azt fogja megjelölni, hogy hát kedves barátaim, támogatóim, híveim, ne ide ebbe a könyvesboltba vigyétek, mert onnét kiteszik a mi gyűjtő dobozkánkat, de ott fog állni Kovács János délután négytől hatig a könyvesbolt előtt, és neki odaadhatjátok az ajánlószelvényeket, az stimmel, az már mehet?

- Hát nézze, azt gondolom, hogy az stimmel, az nem munkahely. Az természetesen megengedett, ha a munkahely előtt egy meating pointot csinálnak. Hozzáteszem, azért a népnyelv sem véletlenül adta ennek az ajánlószelvénynek a kopogtatócédula nevet. Az a cél, hogy az aktivisták keressék fel az állampolgárokat.

- Igen, a házban a lakásajtón kopogtatnak, és úgy kérik a támogatást.

- Így van, tehát nem a vendéglő volt itt megcélozva, mert az bizony munkahely.

- Hallottam egy nyilatkozatot Schiffer Andrástól, a Lehet Más a Politika vezetőjétől, aki maga is ügyvéd, jogász, és egyrészt azt mondta, hogy ők bizony továbbra is fogják ilyen helyeken gyűjteni a céduláikat. Kérdés persze, hogy akkor mit lehet tenni ezzel szemben, vagy milyen lépéseket tehet a hatóság, vagy akár az Országos Választási Bizottság. Ő azonban azt mondta, hogy félre van értve az eredeti törvény szelleme. Annak idején a pártállami rendszer állapotaiból kiindulva azt akarták megakadályozni, hogy ne lehessen nyomást gyakorolni valamilyen felsőbb intencióra mondjuk, pártállami nyomást akkoriban. Most meg a tulajdonos pártállásának nyomását azokra, akik ott dolgoznak. Hogy vagy bedobsz egy szelvényt az általam preferált pártra, vagy megnézheted magad. Nem ezt akarták eredetileg elkerülni ezzel a munkahelyi tilalommal?

- Úgy gondolom, hogy amit most hallottunk, az a törvény bírálata. Ha a törvény másképp szólna, akkor az OVB állásfoglalása olyan lenne. A törvény azonban érvényes és hatályos.

- Nem lehet másképp értelmezni? Hiszen ön is mondta, hogy egyrészt értelmezték részben szűkítően, részben meg bővítően.

- De ez belefér abba a fogalommeghatározásba, amit a törvény mond, és abba a munkahely fogalomba is, amit a magyar jogrend tartalmaz. Tehát az egész intézmény létjogosultságát, mással való felváltását, ezt meg lehet vitatni, de most nem ebben a fázisban vagyunk, most abba a fázisba vagyunk, hogy a törvényeket be kell tartani. Na most, amit ön mond, hogy ki az a hatóság, hát nincs ilyen hatóság. Itt a választójogon belül vagyunk. Az viszont tény, hogy ha valaki bizonyítani tudja, hogy ily módon gyűjtöttek szelvényeket, és meghatározott szelvényi körre vonatkozik ez az állítás és bizonyítás, akkor azt érvénytelenné kell tenni. Nem bűncselekményről van szó, nem fog a rendőrség nyomozni, nem lehet és nem lenne kívánatos minden állampolgár nyakába egy rendőrt ültetni. Korrekt eljárás azonban az, hogy a munkahelyen ne gyűjtsenek ily módon.

- Itt azért fölvetődik az a kérdés, hogy ha például Debreczenit felszólították arra, hogy semmisítse meg az ilyen helyeken gyűjtött ajánlószelvényeit, akkor ki tudja azt ellenőrizni, hogy az összegyűlt X száz vagy ezer ajánlószelvényből melyiket gyűjtötték könyvesboltban, vagy kocsmában. Ez nincs jelezve a szelvényen.

- Ez így van, nehezen ellenőrizhető dologról van szó. Hogy ez milyen joggyakorlatot fog kialakítani, vagy hogy a Debreczeni-ügyben mi lesz a jogorvoslat során a végső döntés, azt meglátjuk. Én is kíváncsian várom. Nekünk az volt a dolgunk, hogy a joggyakorlatban kialakuló új jelenség nyomán felvetődött egy értelmezési kérdés, erre próbáljunk egységes zsinórmértéket adni.

- Tegyük fel, hogy megsemmisítik valamiért azt a 100 vagy 200, vagy akárhány ajánlószelvényt, amelyet feltételezések vagy akár bizonyítékok szerint könyvesboltokban gyűjtöttek. De akkor sérül annak az állampolgárnak, választópolgárnak a joga, aki mindenféle nyomás, presszió nélkül X-re adta a támogatását, vagyis az ajánlószelvényét, ezt névvel, személyi számmal, akármivel vállalta, tehát még ráadásul a titkos választásokból mintegy kilépve hajlandó volt az adatait adni valakinek a támogatására. Ő már még egy ajánlószelvényt nem adhat le X-nek, miután megsemmisítették az övét, holott nem az ő hibája volt, ami történt.

- Na most ez teljesen egyértelmű, hogy egy választópolgár egy jelöltet támogathat és egyszer adhat ajánlást. De az is benne van a törvényben, hogy a jogszabályellenesen gyűjtött ajánlószelvény érvénytelen. Tehát ilyen szempontból valóban rosszul fog járni az illető, de nincs kötelezve, hogy így járjon, mert ő is tudhatja, hogy mi a szabályos ajánlás módja: vagy hozzá jönnek, vagy ő elviszi egy pártnak az irodájába. Tehát megvannak a legális csatornák is.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - A múlt hét végén Balsai István, a Fidesz, azt hiszem, jogi igazgatója, minden esetre ő kezeli ezeket a bizonyos feljelentési ügyeket, közölte, hogy az ügyészséghez fordulnak, mert fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy a Magyar Posta új székházának bérletével kapcsolatban valamiféle vagyonkezelési kötelezettséget szegtek meg, és több milliárd forintos vagyoni hátrányt szenvedett el a cég, illetve az állam. Ugyancsak ezt vetette fel azzal kapcsolatban, hogy eladták a Krisztina körúti postapalotát. Mindez már néhány évvel ezelőtt történt. Balsai István most vette elő, de hát látjuk, hogy egymás után történnek a feljelentések. A kérdés, hogy a Magyar Posta esetében mi az, amire a Fidesz hivatkozik?

Csáki György: - A Fidesz honlapján szereplő kommüniké szerint a Magyar Posta 2007 januárjában kiugróan magas összegért, 13,5 milliárd forintért vette bérbe tízéves időtartamra a jelenlegi irodaházát. Na most ezzel a mondattal több probléma van. Az egyik, hogy nem 13,5 milliárd forintért, hanem valamivel kevesebb mint 12 milliárd forintért vettük bérbe tíz évre.

- Ahogy ez az eredeti pályázati kiírásban is feltételként szerepelt, ugye, hogy nem lehetett 12 milliárdnál drágábban irodát bérelni.

- Így van, és ezt az ÁPV Zrt. igazgatósága, az akkori tulajdonos szabta meg számunkra. Mi valamivel nagyobb összeget kértünk, de a tulajdonos csak 12 milliárd forintra adott engedélyt. Hozzá kell tennem, hogy ez az épületen kívül, tehát az irodákon és minden kiegészítő létesítményen kívül tartalmazza az informatikai rendszernek mindazon elemeit, amik a falban vannak. Tehát csak átvittük a számítógépeinket, bedugtuk és működtek, valamint a teljes biztonsági rendszert. Ezek értéke kb. 2,5 milliárd forint. Tehát ezt egyébként le kellene vonni a 12 milliárdból.

- Ez sok.

- Ezért van az, hogy ez a bérleti díj valójában sokkal kevesebb, mint amiről szó van, és az már részletkérdés, hogy nem 2007 januárjában írtuk alá a szerződést, hanem júliusban, és októberben lépett hatályba, mert akkor kezdtünk beköltözni, de ezek már részletkérdések. És hozzátenném azt is, hogy itt nem székházat cseréltünk, tehát eladtunk egy épületet és bérelünk egy másikat, hanem öt különböző helyről költöztünk egy helyre. Ez nyilvánvalóan hatékonyabb irodafenntartást eredményezhet. Az öt helyből kettő volt a saját tulajdonunkban, ezeket eladtuk. Egyet béreltünk, a bérleti díj volt évi 300 millió forint. Ezt a bérleti szerződést még a Fidesz-érában kötötték meg az Árpád fejedelem úton egy épületre. El kellett döntenünk, hogy tovább béreljük-e öt évre, vagy megyünk egy olcsóbb helyre. És volt még két kisebb irodánk is, amelyeket megszüntettünk.

- Ez a bizonyos 300 milliós bérleti díjú iroda, ez drágább volt, mint amilyen az új?

- Ez 14,5 euró volt négyzetméterenként és havonta, informatika és biztonsági rendszer nélkül, a jelenlegi pedig 13,5 euró informatikával és biztonsági rendszerrel együtt. Ott 300 ember dolgozott, tehát most 1600-an vagyunk a jelenlegi épületben: 650-en voltunk a Krisztina körúton, 300-an az Árpád fejedelem útján, 600 valahányan a Szugló utcában, és mint említettem, volt még két kisebb irodánk.

- Magyarán azt mondja, hogy a korábban, még a Fidesz kormányzás alatt bérbe vett irodaépületben drágábban béreltek irodát, mint a teljesen korszerű, frissen épült új irodaépületben most.

- Igen, ez vállalatgazdálkodási szempontból nyilván hatékony megoldás, de ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi ennyire zseniálisak vagyunk. Csökkentek az irodabérleti árak. Csakhogy egy már meglévő szerződést megváltoztatni nagyon nehéz, ezért ott nem tudtunk volna alacsonyabb árat elérni.

- Na most éppen ez az, amire szerintem Balsai István is, meg a Fidesz is játszik, vagy utal, mert az Állami Számvevőszéknek is volt egy vizsgálata, és abban ők is kifogásolták, hogy szerintük Önök nem kötöttek igazán jó üzletet. Ezt a vizsgálatot a múlt év második felében végezték el, és arra jutottak, hogy lehetett volna olcsóbban is bérelni. Csakhogy azóta bekövetkezett egy világválság, és például az irodapiacon is óriási mértékben csökkentek az árak. Tehát a mai helyzetből kiindulva lehet azt mondani, hogy miért nem tetszettek a mai árakon irodát bérelni?

- Hát lehet, de ugye ki tudta 2007 nyarán, hogy világgazdasági válság lesz, ezért leesnek a bérleti díjak és gyengül a forint. Mert ugye azt is hozzá kell tenni, hogy 245 forint volt egy euró 2007. július 13-án, amikor eredményt hirdettünk. Nagyon udvariasan vitatkozom csak az Állami Számvevőszékkel, de mégis hadd jegyezzem meg, hogy szerintem nincs jobb megoldás a legolcsóbb ajánlat kiválasztására, mint a nyilvános közbeszerzési eljárás. Mi ezt tettük, és bizonyítani tudjuk, hogy abban a pillanatban Budapesten nem volt ennél olcsóbb árkategóriás irodaház, amelybe 1650 embert el lehet helyezni, mert ugye itt 23 ezer négyzetméterről van szó, bruttó 23 ezer négyzetméter folyosókkal, lifttel, mindennel együtt. Tehát lehet, hogy kis irodaházak voltak olcsóbban, de olyan nagyok, amelyekbe mind az öt helyről át tudunk költözni, egészen biztos, hogy nem volt.

- És az egyik céljuk éppen az volt, vagy talán a fő céljuk is, hogy végre együvé sikerüljön ültetniük a posta irodai alkalmazottait, nem?

- Hát a budapestiek nagy részét. És akkor még azt is hozzáteszem mindehhez - mert ugye felmerült, hogy miért nem építettünk magunknak székházat, meg ilyesmi -, hogy természetesen a szerződést úgy kötöttük, mint az ilyen nagy irodabérleteknél szokás, hogy évente 10 százalékkal csökkenthetjük a bérelt területet öt éven keresztül, vagyis tulajdonképpen öt év alatt erről a 23 ezer négyzetméterről visszavonulhatunk mondjuk 12 ezer négyzetméterre, és akkor csökkenni fog értelemszerűen a bérleti díj is. Vagyis, ha csökken a létszám, mert az átszervezések révén hatékonyabb lesz a munka, vagy mert ha egy épületben vagyunk, akkor kevesebb ember kell az informatikára, kevesebb ember kell a karbantartásra, titkárságokat lehet összevonni, és így tovább, akkor csökkenthetjük a bérelt területet. Ha megépítünk magunknak egy irodaházat, akkor ott vagyunk benne, és ha kiürül egy emelet, akkor mit csinálunk vele? Hiszen a posta nem egy ingatlanfejlesztő cég.

- Igen, ráadásul ugye a postát fenyegeti is, bár lehet, hogy a postával kapcsolatban álló közönséget nem fenyegeti, hogy néhány év múlva, talán három év múlva európai méretekben az Unióban olyan verseny lesz, hogy gyakorlatilag mindent csinálhat bárki, minden olyasmit, amit a posta eddig monopóliumként csinálhatott. Kinyílik ez a piac, és ez azt jelenti, hogy a posta, ha remekül dolgozik, akkor talán még piacot is szerez, de könnyen az is bekövetkezhet, hogy új szereplők lépnek a piacra, és a postától vesznek el. Magyarán lehet, hogy nem lesz szükségük 1650 emberre ebben az irodaházban, hanem csak ezerre és ezért is jó, ha lemondhatnak a terület egy részéről.

- Így van. Sőt, a legnagyobb fájdalmunk az ÁSZ jelentéssel kapcsolatban az, hogy teljesen mértékben figyelmen kívül hagyták, hogy ez az egész irodafejlesztési koncepciónk vagy modernizációs koncepciónk beleilleszkedik a középtávú stratégiába, amelynek az a lényege, hogy felkészüljünk erre a bizonyos piacnyitásra, ami 2013. január 1-jével szükségképpen be fog következni. Vagyis a nem kihasználható vagy nem jól kihasználható, nehezen felújítható, drágán fenntartható ingatlanokat eladtuk, ezekből korszerűbb, olcsóbb irodát bérlünk, és a bevételből technológiát fejlesztünk. Mert az ÁPV nemcsak azt írta elő, hogy mennyi lehet a maximális bérleti díj, hanem azt is, hogy az ingatlanokból nyert bevételt teljes egészében technológia fejlesztésre kell fordítanunk. Meg is kezdtük, a pályázat már elindult, egy második logisztikai központ kiépítését Gödöllőn, ami a tíz évvel ezelőtt vagy kilenc évvel ezelőtt átadott budaörsinek mintegy a párja lesz, és ezzel reméljük elérni azt, illetve bízunk benne, hogy elérjük, hogy sokkal jobb színvonalú, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatásokat fogunk nyújtani. Mert ez a piacliberalizáció nagyon veszélyes dolog lehet. A nálunk sokkal-sokkal erősebb, nagyon tőkeerős angol posta, a Royal Mail a liberalizáció után egy fél éven belül az árbevételének a 10 százalékát elvesztette, és nagyon régen nem volt arra példa, hogy a Financial Times egész oldalas cikket közöljön az angol postáról, meg az Economist foglalkozzon az angol postával, mert világossá vált, hogy a versenyt nem lehet állni a korábbi szabályok között. Még a Royal Mail is megrendült a liberalizációtól.

- Ebből a szempontból tehát a postaszékház bérlése éppen a rugalmas alkalmazkodásra példa, hogy ha kisebbnek kell lennünk, akkor megpróbálunk ilyen feltételek mellett is versenyezni.

- Meg ha nem vagyunk kisebbek, akkor is hatékonyabban kell dolgoznunk.

- Visszatérve azonban erre a székház-eladásra meg bérlésre, nem lehet, hogy a Fidesz arra a fajta közfelfogásra épít, ami Magyarországon abszolút általános, hogy micsoda dolog az, eladni valami ingatlant, egy székházat, és bérelni helyette? Ebben biztos valami bunda van. Nyilván azokkal egyeznek meg, akik ezeket az irodaházakat építik, ahelyett, hogy ragaszkodtak volna a sajátjukhoz. Miért nem lehetett abban a Krisztina körúti palotában, nem tudom milyen állapotban volt a palota, tovább dolgozni, vagy azt felújítani? Miért kellett azt eladni?

- Az egy 85 éves épület. Nagyon dekoratív kívülről, bár nehezen mondaná meg egy építészettörténész, hogy milyen stílusú, de mindegy, ilyen Loire-menti tornyok és minden egyebek vannak rajta. Szép épület, és hozzátartozik a városképhez. Csak hát a helyiségek fűthetetlenek. Azonkívül szénfűtéses kazánt terveztek bele, aminek a kéménye még mindig ott áll az udvaron, mert ipari műemlék és nem lehet lebontani.

- Ezt komolyan mondja, hogy ez az óriási kémény lebonthatatlan? Mit csinál vele például a vevő?

- A vevő, gondolom, azt fogja csinálni, hogy a homlokzat kivételével az egész épületet lebontja, mert a homlokzatnak meg kell maradnia, mert városképi védettséget élvez, na de hát ez lesz néhány milliárd. Nem volt garázsunk, egy nagyon furcsa, hegyesszögű háromszög alakú udvaron parkolt 34 kocsi.

- Ráadásul a környéken sem lehet szinte sehol parkolni.

- És a környéken se lehet, mondanom se kell. Azonkívül át fogják építeni - hát már mondjuk 20 éve húzódik, de időről időre lábra kap, hogy most már pályázókat keresnek hozzá - a Moszkva teret. Ha átépítik, azt már tudjuk, hogy a garázsként használt udvart ki fogják sajátítani a Moszkva tér átépítéséhez. Tehát kellene egy mélygarázst az épület alá, ami kissé bonyolult, mert ugye metró van alul, út lesz fölül.

- Akkor azt kell mondanom, hogy kész csoda, hogy bárki megvette 4 milliárd forintért.

- Igen, és ehhez még egy dolgot szeretnék hozzátenni: az első emeletet teljes egészében bármeddig ingyen használhatja az M-Telekom, mert ugye valaha ez a Magyar Postával együtt volt a telefon és a tévé-rádió székháza. Közös székház volt az akkori Matávval. A Matáv 1999-ben ment ki az épületből, mi egymilliárd forintért vettük meg a fele épületet, de örökös ingyenes használatra a nemzetközi telefonközpont számára az egyik emeletet át kellett engednünk a Matávnak. Tehát aki ebben bármit csinálni akar, annak először ki kell fizetnie azt, hogy a Matáv kiköltözzön. Nem akarok becslésekbe bocsátkozni, de azt gondolom, hogy nem tévedek, hogy ez egymilliárdos ügylet lesz. Mire ebből az épületből modern irodaház vagy modern szálloda lesz, addigra ez 8-9 milliárd forintjába fog kerülni a tulajdonosnak. Na most egy ilyen drága épületet a Posta vezérigazgatóságként nemigen lehet működtetni.

- De ezt egyelőre csak nekem mondta el, mert az ügyészség még nem kereste a Magyar Postát, ugye?

- Nem, az ügyészség még nem keresett, de hát állunk rendelkezésükre.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!