rss      tw      fb
Keres

Kövér László: rendszerváltoztatás értékű reformfolyamat zajlott

MTI 2013. június 28., péntek 17:01

Az Orbán-kormány elmúlt három évében rendszerváltoztatás értékű reformfolyamat zajlott, melynek a törvényhozás volt a legfontosabb motorja, illetve terepe - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Lakiteleken.

A nagy átalakítást, az ország, az államélet szinte minden szegletének a reformját gyakorlatilag befejeztük - hangsúlyozta a házelnök a Kárpát-medencei Szabadegyetem plenáris ülésén, a népfőiskola Kölcsey-házában tartott előadásában.

Kövér László reményét fejezte ki, hogy ez lesz a legsikeresebb ciklusa a rendszerváltoztatás óta eltelt időszaknak. A fideszes politikus szerint, nem maradt tulajdonképpen „egyetlen olyan szeglete sem” az életünknek, amelyet ne alakítottak volna át. "Uram bocsá', imitt-amott nem forgattunk volna fel fenekestül” - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvénytől kezdve az oktatási rendszeren, a munka világán át, a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a rendvédelem területét érintve egészen a nemzetpolitikáig sok területen megtörténtek az átalakítások.

Az Országgyűlés 1099 törvényt és országgyűlési határozatot fogadott el az elmúlt három évben - számszerűsítette a törvényalkotás munkáját a házelnök. Ha csak a mennyiséget nézzük, nemcsak az elmúlt 23 év tekintetében minősíthető számszerű rekordnak, hanem talán egyfajta Guinness-rekordnak is minősül - fűzte hozzá Kövér László. A házelnök szerint az átalakítás minőségét „az idő fogja eldönteni”.

Az állam szinte minden területén csőd közeli állapotokat találtunk a választások után - utalt 2010-re Kövér László, hozzátéve, hogy „ehhez képest nem nagy kunszt jobbat alkotni”.

Álláspontja szerint, a törvényalkotás nem követett el olyan hibát, ami „látványosan cáfolhatóvá tenné” a célok elérését, és „az ellenzék ezért nem tud igazán mivel kampányolni”.

Szét kell nézni a világban, akkor lehet látni, hogy miközben nagyon komoly „érdeksérelmeket” okoztak, egy-két kivételtől eltekintve sikerült békében elfogadtatni a társadalommal a változásokat- mondta.

Kövér László visszaidézte 2010-et, amikor a kormány folytathatta volna a megelőző kormányok politikáját, és gazdaságilag Európai Unióban ez volt az elvárás. Felidézte, hogy 500 milliárd forintos hiány „tátongott” a költségvetésben, plusz az unió által előírt 4,3 százalékos államháztartási hiány. Az új kormány tett „egy tétova kísérletet”, hogy Brüsszellel megértesse: a Bajnai-kormány által vállalt 4,3 százalékos hiánycél hazugság, „amiben ők is cinkosok voltak”. De nem engedtek a 4,3 százalékból, "így kényszerültünk a gazdasági szabadságharcra, és unortodox eszközökhöz nyúltunk” - mondta.

Elfogadhatatlannak nevezte az örökül hagyott gazdaságpolitika folytatását, mert akkor „fél éve alatt megbukott volna” a kormány. Így születet meg az a döntés, amely belevitt abba a konfliktussorozatba, amelyből most kezdünk kilábalni - fogalmazott.

Ha a magyar kormány válságkezelő gazdaságpolitikája sikeres lesz, akkor olyan precedenst teremthet, amelyet a válságba került más kormányok is alkalmazhatnak - jelentette ki.

A „brüsszeli eurokráció” támadása a házelnök szerint azért ennyire erős és határozott, mert „ennek a gazdaságpolitikának a szükségszerűsége volt a nemzeti önállóság erősödése”.

Kövér László utalt arra, hogy ideológiai háborúba is „belecsöppentünk”, elsősorban az Alaptörvény elfogadása miatt, támadva azokat a civilizációs „alapértékeket, amelyek a kereszténységhez kötődnek. Ez a történet még nem fejeződött be, ezek a folyamatok akkor vállnak visszavonhatatlanná, ha ez a pártszövetség a következő négy évre is bizalmat kap - fogalmazott a házelnök.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke bevezetőjében a ciklus legnagyobb érdemének mondta azt, hogy megalapozta az új Magyarországot az alaptörvény megalkotásával.