rss      tw      fb
Keres

EU-csúcs - Munkanélküliség, finanszírozás, bővítés és bizottsági ajánlások az Európai Tanács előtt - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2013. június 28., péntek 18:30

A munkanélküliség, főleg a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépésről, a gazdaság, különösen a kis- és közepes vállalkozások hosszú távú finanszírozásáról, az unió bővítéséről, valamint az Európai Bizottság által a tagállamok számára megfogalmazott úgynevezett országspecifikus ajánlásokról is tárgyaltak az Európai Unió állam- és kormányfői kétnapos, brüsszeli csúcstalálkozójukon.

A tagállamok vezetői üdvözölték, hogy Horvátország július 1-jén az EU 28. tagja lesz, Szerbiával kapcsolatban pedig megerősítették a szakminiszterek által kedden hozott döntést, hogy Belgrád legkésőbb 2014 januárjában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, de ezt megelőzően még mind az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsa, mind az állam- és kormányfők jóvá kell hagyják a tárgyalások keretét.

A fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban az a döntés született, hogy az uniós költségvetésben fel nem használt pénzek átcsoportosításával, tehát nem többletforrások bevonásával az eredetileg tervezettnél a következő pénzügyi periódusban akár több mint kétmilliárd euróval több, hatmilliárd helyett akár nyolcmilliárd eurót is fordíthat az EU az úgynevezett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre.

A gazdaság finanszírozását az Európai Bizottság úgynevezett Európai Hosszú Távú Befektetési Alapok létrehozásával képzeli el, amelyek kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtanának befektetési támogatást, amelyeknek hosszú távon van szükségük külső forrás bevonására. Ezek az alapok csak hosszú távú forrást igénylő projektekbe fektethetnének, illetve olyan, "nem likvid" eszközökbe, amelyeket nehéz áruba bocsátani. Emellett a befektetőnek kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy azt meghatározott ideig, például a befektetést követő 10 évig nem vonja ki a projektből. Ezért a bizottság ellentételezésként likviditási kamatfelárat vagy folyamatos részesedés kifizetését írná elő. Ez azért cserébe járna a befektetőnek, hogy pénzét hosszú távra, nem likvid eszközbe fekteti. Az Európai Tanács emellett központi szerepet szán az Európai Beruházási Banknak, amelynek tőkéjét tízmilliárd euróval emelték meg a tagállamok.

Az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban a csúcs résztvevői által elfogadott úgynevezett végkövetkeztetések úgy fogalmaznak, hogy az Európai Tanács általános támogatását nyújtja az ajánlásokhoz, amelyeket jogi értelemben a szakminiszterek tanácsa fogad el. Orbán Viktor magyar miniszterelnök több, Magyarországnak címzett bizottság ajánlást is visszautasított, és, mint mondta, ezt más országok is megtették.

"Európa miniszterelnökei számára az a lehetőség, hogy a saját nemzeti parlamentjük által elfogadott döntést az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásokra hivatkozva megváltoztassa, az elképzelhetetlen" - szögezte le Orbán Viktor.

A kormányfő egyetért azokkal az ajánlásokkal, amelyek szerint fontos az államadósság csökkentése, és célzott programok indítása a munkanélküliség csökkentésére. Határozottan visszautasította viszont az energiaárak szabályozásának megszüntetésére, a rezsicsökkentés leállítására és visszavonására vonatkozó ajánlást, és közölte: októberben újabb 10 százalékkal csökken az áram és a földgáz ára. Emellett a miniszterelnök elutasította a bankok terheinek csökkentését is, az adórendszer kialakítása pedig szerinte minden tagállam magánügye, amelyben egyik uniós intézménynek sincsen semmilyen kompetenciája.

A miniszterelnök bejelentette: a visegrádi országok közös kezdeményezése volt, hogy az árvízkárok enyhítésére és árvízvédelmi beruházásokra a különféle uniós alapokból lehessen forrásokat átcsoportosítani, és azt szeretné, hogy ha az erre vonatkozó magyar javaslat hétfőn már az Európai Bizottság asztalára kerüljön.

A kormányfő sajtótájékoztatóján arra is utalt, hogy a bizottság által a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban kifogásolt három kérdés közül a harmadikban, a politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban is körvonalazódni látszik a megállapodás. "Ezt mi úgy akartuk elérni, hogy ne lehessen a kereskedelmi televíziókban hirdetni, a bizottság azt javasolta, hogy lehessen, csak mondjuk ki, hogy ingyen és arányosan. Nekünk az ugyanaz" - ismertette a kormányfő.

Angela Merkel német kancellár a csúcs után arról beszélt, hogy még idén dönteni kellene a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítésének ügyében, de ehhez még sok kételyt kell eloszlatni. Kiemelte, hogy a versenyképesség növelését és a növekedés elősegítését érintő kérdésekben még meglehetősen eltérőek az elképzelések.

Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Európának már nagy valószínűséggel sikerült túljutnia a pénzügyi válság mélypontján, de ugyanez még nem mondható el a gazdasági és a szociális válságról, sőt "az is lehet, hogy a szociális válság még drámai mértékben ki fog éleződni".

Francois Hollande francia elnök pedig arról beszélt, hogy szerinte az eurózónának "gyorsabban kell haladnia és távolabbra kell merészkednie", a gazdasági együttműködést pedig szociális dimenzióval is fel kell ruházni, mert úgy véli, ez Európa jövője.

"Az eurózónán kívüli országoknak hagyniuk kell, hogy az előttük járók a saját ütemüket kövessék" - fogalmazott a francia elnök, aki azt is hozzátette: azokat az országokat pedig, amelyek vállalták, hogy bevezetik az eurót, be kell vonni a döntésekbe.