rss      tw      fb
Keres

Tizenegy év fegyház 600 forint és egy paplan elrablásáért




Tizenegy év fegyházra ítélte csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság a „három csapás” törvény alapján azt a hajléktalant, aki ellen 600 forint és egy 2000 forint értékű paplan elrablása miatt emeltek vádat. A terhelt szabadlábra nem helyezhető és tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott védője és az ügyész is jelezte fellebbezési szándékát, így az nem jogerős.


H. Bélát korábban rablásért már kétszer ítélték jogerősen letöltendő szabadságvesztésre (három, illetve négy évre), ezért büntetésének kiszabásánál a bíróság a személy elleni erőszakos bűncselekményeket harmadjára elkövető, többszörös visszaesőket érintő három csapás törvényt alkalmazta.

A vádirat szerint a férfi 2012 áprilisában a budapesti Ferenciek terénél az ott kolduló idős hölgyet meglökte, belenyúlt a táskájába, kiemelte az áldozat pénztárcáját, majd elvette a benne lévő 600 forintot. A második vádpont szerint H. Béla az V. kerületi József Attila utcában kirántotta az árkádok alatt lefekvéshez készülődő nő alól a takaróját. A sértett megpróbálta visszaszerezni a 2000 forint értékű paplant, mire a vádlott megütötte, és megpróbálta lenyomni a földre. A nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szerzett, a segítségére siető férfival szintén dulakodott a terhelt.

H. Béla korábban beismerte a pénz és a paplan elvételét, de végig azt állította, nem ütötte meg a lépcsőn üldögélő nőt, a takaróról pedig azt hitte, a sajátja, amit elloptak tőle.

H. Béla ügyvédje korábban indítványozta, a testület függessze fel az eljárást, és kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a három csapásként ismert törvényi rendelkezés felülvizsgálatát. Véleménye szerint a vádlott esetében a három csapás alkalmazása „embertelen büntetés” kiszabásával jár.

Zumbok Gabriella bíró hangsúlyozta, a rablás tényállásánál nem az elvett tárgyak értéke a mérvadó, hanem az, hogy megszerzésükért a terhelt képes volt erőszakot alkalmazni egy másik emberrel – jelen esetben egy fiatalabb és egy idős nővel – szemben.

(MTI)

***

Az Új Büntető Törvénykönyvről (Btk) rendezett vitákban a szakma képviselői, de politikusok is rendszeresen bírálták a Fidesz által bevezetett „három csapás” elvet.

Például 2012. május 11-én, a Magyar Kriminológiai Társaság konferenciáján, ahol azt kifogásolták, hogy „a korábban érdemi vita nélkül a Btk.-ba illesztett tényleges életfogytiglan, a fiatalkorúak elzárása vagy a három csapás elnevezésű rendelkezés tovább él az új büntetőkódexben”.

Például 2012. június 25-én az MSZP sajtótájékoztatóján: „Az új Btk. legsúlyosabb hiányossága, hogy nem húz választóvonalat a személy elleni erőszakos bűncselekmények és más bűntettek közé. Például amíg egy erőszakos bűncselekmény miatt harmadjára elítélt bankrablót a három csapás miatt kötelező életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélni, egy három embert meggyilkoló elkövetőt nem. Hasonlóképpen, kábítószerrel visszaélésért is kiszabható súlyosabb szankció, mint emberölésért.”

Például a 2012. szeptember 2-án az új Btk-ról szóló konferencián, ahol „a bírálatok egy része olyan, korábban már hatályba lépett, de az új Btk.-ban is megőrzött rendelkezésekre vonatkozott, mint például a három csapás vagy a tényleges életfogytiglan”.

Például a 2012. október 12-én az új Btk-ról szóló konferencián: „Nem szabad mechanikusan másolni a más kulturális, gazdasági, társadalmi környezetben esetleg bevált megoldásokat, mint amilyen például a visszaeső erőszakos bűnözőknél az Egyesült Államok egyes tagállamaiban alkalmazott három csapás elnevezésű rendelkezés, amelynek átvétele nem kívánt hatásokat, széteső bírói gyakorlatot is eredményezhet.”

Például a 2013. június 8-án megrendezett nemzetközi mediációs (a bírósági közvetítésről szóló) konferencián: „A szigorodó büntetési tételek, például a három csapás és a középmérték alkalmazása önmagában nem eredményezte a bűncselekmények számának csökkenését.”

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára ennek ellenére az új Btk erényei közé tartozónak nevezte június 24-én, hogy „a második Orbán-kormány hivatalba lépése utáni szigorítások tovább élnek, így például a három csapás is”.

(mzs)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!