Az EP elfogadta a Tavares-jelentést – vélemények
- Részletek
- Szemle
- 2013. július 04. csütörtök, 04:41
- (mzs)
1. Tavares: nincs szó gyámkodásról;
A néppárti frakció szerint az EP túllépte hatáskörét.
2. Orbán: a jelentés az országgal ellenséges erők műve, a Fidesz parlamenti határozatot terjeszt elő ellene;
Fidesz: a Ház mondja ki, hogy az EU visszaél hatalmával – Magyarország ellen rezsieljárás zajlik
KDNP: üzleti és politikai érdekei szerint ítélkezik az európai baloldal;
Fidelitas-IKSZ: felháborító a baloldal lejárató akciója.
3. MSZP: a jelentés a kormány antidemokratikus intézkedéseit ítéli el;
Együtt-PM: egész Európa kihátrált a kormány mögül;
A DK a jelentés minden mondatával egyetért;
Bokros: a jogállam helyreállítását a magyar társadalomnak kell kiküzdenie.
4. Magyar európai parlamenti képviselők
5. A Jobbik: az európai baloldal aktivizálódott Magyarország ellen
Lásd még: Verhofstadt, Lunacek, Trüpel: az Ön érdeke nem azonos a magyar érdekekkel
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.
Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, trendjük és tartalmuk pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival. Ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatát eredményezi”. Ezzel a Tavares-jelentés az EP hivatalos álláspontjának tekinthető. (A jelentés lényegét lásd a lábjegyzetben.)
1. Uniós vélemények
Tavares: nincs szó gyámkodásról
Rui Tavares, az Európai Parlament (EP) portugál, zöldpárti jelentéstevője szerint alaptalanok azok a kijelentéseket, hogy gyámság alá helyezné Magyarországot a szerdán elfogadott EP-állásfoglalás. Erről sem a határozat, sem az uniós szerződés alapján nincs szó.
Tavares az általa jegyzett dokumentum elfogadása után a következő üzenetet tette közzé a Twitteren: az egyén alapjoga minden uniós polgár joga. Ennek ellenére költségvetési kérdésekben például az Európai Unió jelenleg sokkal messzebb merészkedhet a tagállamokkal szemben, mint az ennél fontosabb ügyekben, például az uniós szerződésben lefektetett alapértékek, alapjogok kérdésében.
Sajtótájékoztatóján Rui Tavares azt mondta, az EP, az unió demokratikusan választott parlamentje kimondta, hogy gondok vannak a kettes cikkben foglalt értékek érvényesülésével Magyarországon, de ettől még Magyarország ma is ugyanaz a tagország, mint tegnap volt.
„Ez nem a baloldal, a közép vagy a jobboldal jelentése, hanem az Európai Parlament állásfoglalása.” A szavazás eredményét úgy értékelte, hogy mindössze az EP-képviselők egyharmada szavazott a javaslat ellen, a kétharmad úgy foglalt állást, hogy támogatja, vagy legalábbis nem ellenzi.
A hírre, hogy a magyar parlament az EP állásfoglalására várhatóan határozatban válaszol majd, Tavares azt mondta, tiszteletben tartja a magyar parlament szuverenitását, figyelemmel kíséri, hogyan döntenek a magyar törvényhozás képviselői, hiszen ők is uniós polgárokat képviselnek. Ugyanakkor az alapjogok magyarországi helyzetének alakulását nem az első és azonnali válaszok alapján ítélik majd meg. A cél nem az, hogy vitát szítsunk, újabb problémát hozzunk létre, hanem, hogy elérjük, hogy az alapértékek, az alapjogok maradéktalanul érvényesüljenek, mondta.
A néppárti frakció szerint az EP túllépte hatáskörét
Az Európai Néppárt (ENP) képviselőcsoportja szerint az Európai Parlament túllépte hatáskörét azzal, hogy szerdán elfogadta a Tavares-jelentést.
„Teljesen elfogadhatatlan és minden jogi alapot nélkülöz a magyar Országgyűlésnek címzett több tucat jogalkotási ajánlás és egy olyan monitoring eljárás bevezetése, amely ezen javaslatok végrehajtását kíséri figyelemmel. Az Európai Parlament semmiképpen nem válhat Nagy Testvérré”, mondta Manfred Weber, az ENP-frakció alelnöke. Szerinte „az uniós szerződések őreként az Európai Bizottság rendelkezik megfelelő hatáskörrel ahhoz, hogy objektív módon értékelje a tagállami törvények és az uniós jog összhangját”.
Az EPP közleménye szerint a dokumentum „az európai baloldali pártok kívánságlistája, akik a saját politikai programjukat akarják Magyarországra erőltetni”. Az ENP elutasítja „az európai szocialisták által alkalmazott kettős mércét”. „A szocialisták becsukják a szemüket akkor, amikor az általuk kormányzott tagállamok, mint például Románia és Bulgária, egyértelműen megsértik az európai értékeket.”
2. Orbán, Fidesz, KDNP meg az IKSZ
Orbán Viktor Dobogókőn: Súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, amellyel gyámság alá akarják helyezni az országot, s ez bántó a magyar emberek számára, de veszélybe sodorja az EU eszmeiségét is. A Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek, mondta Orbán.
„Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján – népszavazással is megerősítve – beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni.”
A Tavares-jelentés körüli vita részleteit nem kívánta minősíteni, szerinte ő Brüsszelben mindent elmondott, ám az érvei nem értek célt: csak „zárt füleket” látott, nyitottakat nem.
Megismételte, hogy nem elsősorban Magyarország számára, hanem az európai jövő és az Európai Unió szempontjából veszélyes, amit „ellenfeleink, az országgal ellenséges erők” tettek. A baloldalnak is meg kellene értenie, hogy az alapszerződést módosítás nélkül nem lehet felülírni.
Fidesz: a Ház mondja ki, az EU visszaél hatalmával! Magyarország ellen rezsieljárás zajlik
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója bejelentette: a Fidesz és a KDNP azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés sürgősséggel fogadja el azt a határozatot, amelyben a Tavares-jelentés megszavazására válaszul kimondja: az Európai Unió visszaél hatalmával.
Az EP-határozatot minősítő magyar országgyűlési határozat kimondaná: az EU visszaél hatalmával, az EP döntése mögött üzleti lobbiérdekek húzódnak, Magyarország ellen pedig valójában nem demokrácia-, hanem rezsieljárás zajlik. ismertette Rogán Antal. Elmondta, a dokumentum azt is tartalmazná: a magyar parlament nagyon veszélyesnek tartja egész Európára nézve, hogy az üzleti lobbiérdekek akadálytalanul érvényesülhetnek az unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat. A frakcióvezető felszólította a kormányt, ne engedjen az uniós nyomásnak, ne hagyja csorbítani az ország jogait, és folytassa a rezsicsökkentést. Azt is szerepeltetnék a határozatban, legalább az indoklásában, hogy a magyarok mindig tiszteletben tartották az Európai Unió véleményét, „ezért elvárjuk, hogy az EU is tiszteletben tartsa a mi véleményünket Európáról”.
Rogán bírálta a jelentést megszavazó magyar szocialista EP-képviselőket és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjában helyet foglaló Bokros Lajost, mert szerinte ezek a politikusok szavazatukkal veszélybe sodorták Magyarországot és a rezsicsökkentést, ami döbbenetes.
KDNP: üzleti és politikai érdekei szerint ítélkezik az európai baloldal
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Tavares-jelentés elfogadása része az európai baloldal Magyarország ellen irányuló támadásainak, amelyeknek gazdasági és politikai, de elsősorban ideológiai okai vannak.
A kormánypárt szerint az „alapító atyák”, vagyis „Robert Schuman, Konrad Adenauer és társaik kereszténydemokrata elvei alapján felépülő Európában” gondolkodnak. Az európai baloldal letért erről az útról és a saját üzleti és politikai érdekei alapján ítél, és egy „dekadens világszemlélet nevében sokszor deviáns magatartásformákat támogat”.
A kereszténydemokraták ezért arra kérik a kormányt és a parlamentet, hogy „határozottan álljon ki az alaptörvényben foglalt hagyományos értékek mellett és utasítsa vissza az alaptalan támadásokat”.
Fidelitas-IKSZ: felháborító a baloldal lejárató akciója
A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) vitájában újabb nemzetközi lejárató akcióba kezdett a baloldal, amit az ifjúsági szervezetek felháborítónak tartanak.
Nehezen találni szavakat arra, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba az EP plenáris ülésén – konkrétumok említése nélkül – kétségbe vonta a magyar demokrácia létét, és egy uniós felügyeleti rendszer mellett érvelt, írja a Fidelitas és az IKSZ. Vérlázítónak tartják az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről felszólaló Bokros Lajos szavait is, aki szerint Magyarország nem osztja az európai értékeket, ráadásul „az MSZP egykori minisztere eközben a magyar jobboldal képviselőjének hazudta magát”. A baloldali képviselők nem számoltak el azzal, hogy sokéves ámokfutásuk eredményeként az ország 2010-re a szakadék szélére került, ehelyett továbbra is külföldre rohangálnak, és lejáratják az országot.
3. Az ellenzék
MSZP: a jelentés a kormány antidemokratikus intézkedéseit ítéli el
Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő szerint az Európai Parlament által szerdán elfogadott Tavares-jelentés a kormány állításával szemben nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort, valamint a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit ítélte el. Ezzel az Orbán-kormány újabb bizonyítványt kapott a jogállamiság és a demokratikus normák magyarországi helyzetéről.
Európában „két világégés is azért indult ki, mert volt egy kormány, amely magasabb rendűnek, vagy nemzetek felett állónak képzelte magát, és nem engedett a józan hangoknak”, mondta. Az EU ezért rögzítette az alapszerződésében az alapjogok tiszteletét, és ezekből az alapértékekből nem lehet sem gazdasági, sem egyéb okokra hivatkozva engedni, valamint semmilyen többséggel nem szabad ezeket felülírni.
A jelentés elfogadásával létrejöhet egy olyan rendszer, amely formálisan is nyomon követheti és számon kérheti a demokratikus normák érvényesülését Magyarországon. Erre azért van szükség, mert Orbán Viktor olyan rendszert épített fel, amelyben senki és semmi nem korlátozza, hogy az emberektől elvegye a trafikokat, a földeket, vagy a nyugdíjmegtakarításokat.
Mindennek ellenére az MSZP folyamatosan kiállt azért, hogy a magyar embereket nem érintheti semmilyen szankció. Szerinte az MSZP-s politikusok „aktív közreműködésével” került ki az eredeti jelentéstervezetből a szankciók bevezetésének lehetősége.
Együtt-PM: egész Európa kihátrált a kormány mögül
Szabó Tímea, az Együtt-PM szövetség társelnöke szerint a Tavares-jelentés ilyen nagyarányú megszavazása egyértelműen jelzi, hogy immár egész Európa – beleértve a Fidesz saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is –kihátrált az Orbán-kormány mögül.
Az Európa Tanács és az Európai Bizottság után az Európai Parlament is kinyilvánította, hogy a magyar kormány politikája drasztikusan eltér az európai alapértékektől. Az Együtt-PM egyetért a jelentésben foglaltakkal, amit megalapozottnak tartanak. Sajnálják, hogy a kormány „egy ilyen szégyenteljes helyzetbe navigálta bele Magyarországot”. A jelentés elfogadása egyértelműen jelzi azt is, hogy a „szabadságharcos, hazug retorika” megbukott. Szabó Tímea felszólította a kabinetet, hogy sürgősen hozzon olyan intézkedéseket, amelyek „visszaterelik Magyarországot abba a közegbe, ahová tartozik, az Európai Unióba”.
A DK a jelentés minden mondatával egyetért
Bauer Tamás, a párt alelnöke szerint a Demokratikus Koalíció (DK) az első mondatától az utolsóig egyetért a Tavares-jelentéssel.
Nagy örömükre szolgál, hogy az EP jelentős többséggel fogadta el a jelentést, amely az „európai demokraták szolidaritását fejezi ki a magyar néppel”.
Bauer szerint a miniszterelnök több hamis állítást is tett kedden, a Tavares-jelentés strasbourgi vitájában. Például azt, hogy a jelentés lebecsülné a magyar nép eredményeit. Szintén hamis az a kijelentést, hogy egy sikeres országot büntetnek, mert a DK szerint a kormány nem ért el sikereket. Bauer egyúttal elutasította azt is, hogy az európai politika döntéshozói üzleti körök érdekeit képviselnék.
Bokros Lajos sajtóközleménye: a jogállam helyreállítását a magyar társadalomnak kell kiküzdenie
„Az Európai Parlament nem szavazta meg az európai liberális szövetség határozati javaslatát, amelyik szankciókat helyezett volna kilátásba a magyar kormány tevékenysége miatt, amelyek egyébként súlyosan sértik az európai értékeket. Ezt a határozati javaslatot én sem szavaztam meg. A Modern Magyarország Mozgalom nem akar szankciókat Magyarország ellen. A szabadságot és a demokráciát, az alkotmányos jogállam teljes helyreállítását a magyar társadalomnak kell kiküzdeni.
A Tavares-jelentés támogatása nem öröm, hanem szomorú kötelesség volt. Nem ad okot büszkeségre az a helyzet, amikor az Európai Parlamentnek kell fellépnie a hazai demokrácia védelmében, amelyet az ország saját kormánya igyekszik minden eszközzel aláásni. A szavazás leleplezte a Fidesz folyamatosan hangoztatott hazugságát, miszerint hazánk ’baloldali összeesküvés’ áldozata lenne. A Tavares-jelentést sok néppárti képviselő megszavazta, köztük a Néppárt jelentéstevője, Frank Engel. A mi frakciónkból nem én voltam az egyetlen, aki megszavazta a jelentést. Támogatott engem a teljes cseh delegáció, valamint belga, dán és lett képviselőtársam is.
Az Orbán-kormány a többség korlátlan uralmát valósította meg, amely ellentmond az európai értékeknek. Az emberi és polgári jogok, a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a kisebbségek – köztük a politikai kisebbségek – jogainak védelme mellett szállunk síkra. A Modern Magyarország Mozgalom határozottan fog küzdeni azért, hogy hazánk újra felemelkedjen az európai társadalmi fejlődés főáramába.”
4. Magyar európai parlamenti képviselők
Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára
A Tavares-jelentést a magyar kormány teljes egészében visszautasítja. A szavazás során a parlamenti matematika győzedelmeskedett. „Folyik egy politikai kampány, kevesebb, mint egy év múlva EP-választások lesznek. Most történetesen Magyarországot a baloldal kiváló alanynak találta arra, hogy bemelegítsen ebbe a kampányba.” Ha teret engednek az olyan jelenségeknek, mint a Tavares-jelentés, „akkor szét fogjuk verni az Európai Uniót, és ezt nem szeretnénk”. A jelentés szerint létre kellene hozni egy úgynevezett koppenhágai háromoldalú párbeszéd-mechanizmust az uniós intézmények között, és ez „a tagállamokról állítana ki bizonyítványt”. Ilyen mechanizmust nem ismernek az EU szerződései. „Ha ebbe az irányba megyünk tovább, akkor a kölcsönös gyanakvást fogjuk intézményesíteni.” „Magyarországra a kísérleti nyúl szerepét osztották”, ami határozottan elutasítandó.
Szájer József, az EP néppárti frakcióalelnöke
A szavazás eredményéből egyértelmű, a baloldalnak nincs meg az abszolút többsége az EP-ben ahhoz, hogy elindítsa az uniós alapszerződés hetedik cikkével kapcsolatos eljárást Magyarországgal szemben. „Ezért van szükség arra, hogy egy alacsonyabb szavazati arányt igénylő határozatot fogadjanak el.” „Az Európai Néppárt támogatta a mi álláspontunkat, megvédett bennünket.” „Ez nem Európa üzenete Magyarországnak, (hanem) az európai baloldal szeretné megbélyegezni Magyarországot.”
Gál Kinga fideszes EP-képviselő
A Tavares-jelentést „súlyának megfelelően kell kezelni”, az nem kötelező erejű dokumentum. Az ilyen jellegű viták folytatódni fognak az EP szabadságjogi bizottságában.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője
„Nem várt nagy fölénnyel nyertek a demokrácia hívei.” „Nem reméltük, hogy ilyen nagy fölénnyel, ennyien kiállnak az uniós alapértékek mellett, a demokrácia és a jogállamiság megvédése mellett.” A Fidesz nagy politikai vereséget szenvedett, és nem működött az Európai Néppárton belüli szolidaritás. Számításaik szerint „saját pártcsaládjának legalább egynegyede, egyharmada nem úgy szavazott, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök tőlük kérte. A keddi EP-vitában Tabajdi szerint Orbán „unióellenes nacionalista arroganciája további néppártiakat tántorított el”. „Jó lenne, ha a Fidesz abbahagyná a kommunistázást.” „Köszönjék meg a magyar szocialistáknak és az európai szocialistáknak, hogy a Tavares-jelentésben nincs benne (...) semmiféle szankció, forráselvonás, szavazatmegvonás.”
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő
A vitában kiderült, hogy miközben az unió alaptörekvése a dialógus, Orbán Viktor felszólalásának már az indításából is világos volt, hogy „semmit sem hallott meg az eddigi kritikákból”.
***
A Jobbik: az európai baloldal aktivizálódott Magyarország ellen
Volner János alelnök szerint a Jobbikot nem érte meglepetésként, hogy az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló úgynevezett Tavares-jelentést. Az Európai Unió hosszabb ideje egyre agresszívabban képvisel politikai köntösbe bújtatott gazdasági érdekeket. Az unión belül elsősorban a baloldal „aktivizálódott Magyarország ellen”, a magyar baloldal pedig „sunyi módon” szövetkezett a nemzetközi baloldallal és mindent megtett azért, hogy Magyarországot rossz fényben tüntessék fel. A magyar baloldal így próbál a hatalom közelébe jutni. A Jobbik ugyanakkor sajnálja, hogy a kormány nem egy nemzeti sorskérdésben konfrontálódik az Európai Unióval, hanem csak a „saját hatalmát védi”. A kormánynak inkább a földkérdésben kellene keményen síkra szállnia a magyar érdekek védelmében. Ám a Tavares-jelentés elfogadásának semmilyen gyakorlati, gazdasági következménye nem lesz Magyarországra nézve.
A Tavares-jelentés lényege
A jelentés az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvényt illetően 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg.
– Az Országgyűlésnek törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított.
– Maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és velük összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek „kiterjedt alkalmazása” továbbra is „aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot”.
– A családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből.
– Bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.
– Elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság, de azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja, hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket.
– A magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, utóbbit a választások megfigyelésére is.
Az Európai Parlament újra megerősíti, hogy „rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni” írja a dokumentum.
Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók – akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében – közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének – szankciókat még nem tartalmazó – első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.
A jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
