rss      tw      fb
Keres

Wiener Zeitung: Európai polgári petíciót Orbán ellen!




A Wiener Zeitung című bécsi lap A demokrácia védelme címmel közölte Tamara Ehs cikkét. Mint Magyarország példája mutatja, az EU-nak nehézséget okoz, hogy megfelelően szankcionálja, ha  az egyes tagállamok vétenek az általánosan érvényes értékek és normák ellen. – Ennek nem kellene így lennie.

Orbán Viktor személyében Brüsszel új enfant terrible-re talált, aki színvallásra kényszeríti az „EU értékközösségét”. Miközben a 14 uniós tagállam 2000-ben bilaterális diplomáciai udvariatlanságokat követett el az ellen, hogy a (Jörg) Haider-féle Osztrák Szabadságpárt bekerüljön a kormányba – még mielőtt (Wolfgang) Schüssel (osztrák kancellár) kabinetje egyáltalán bármi értéksértőt tehetett volna –, a jelenlegi magyar kormánynak már hosszú listája van olyan intézkedésekből, amelyek nem csupán a fékek és ellensúlyok rendszerét üresítik ki, hanem összességében szemlélve mind a jogállamiság, mind a demokrácia szempontjából több mint aggályosak.

Június végén az Európai Parlament polgári szabadságjogok bizottsága jelentés fogadott el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről, és 40 ajánlást tett a magyar kormánynak és az EU-Bizottságának a további eljárásra. Közben a kulisszák mögött hevesen vitatkoznak tovább arról, hogy valójában mi lehetne tenni a konkrét esetben – és különösen arról, hogy milyen eszköztárat kell kifejleszteni ahhoz, hogy a jövőben hatékonyan lehessen reagálni egy tagállam esetleges értéksértéseire. A Schüssel-kormány elleni fejetlen EU-14 akcióval szerzett negatív tapasztalatok nyomán, amelyek kizárólag az EU-val szemben fokozták a kétkedést, az értékközösség védelmének kérdésében inkább tartózkodóak.


Az értékek védelme

Az Európai Unió az uniós szerződés 2. cikkelye értelmében értékközösség, és a 7. cikkely szerint ezen értékek védelme nem csupán jogában áll, hanem kötelessége is. Miközben azonban az állam- és kormányfők a meghaladottnak hitt „kormányköziség” új kiadásában – vagyis az integrált uniós eljárás helyett az államok közötti megállapodásokkal – léptek fel az euró megmentésére, az olyan értékek, mint a demokrácia, az egyelőség, a jogállamiság, vagy az emberi jogok védelme nehézkes. A bizottság internetes honlapot hozott létre a gazdasági és pénzügyi válságban folytatott erőfeszítései bemutatására; ilyen oldalt az Orbán „parlamenti diktatúrája” (Paul Lendvai) elleni fellépésről hiába keresne bárki.

Az EU úgynevezett „Koppenhága-dilemmája” abban áll, hogy a csatlakozni szándékozó államokat alaposan megvizsgálják, hogy teljesítik-e a politikai, gazdasági és jogi kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács 1993-ban Koppenhágában határozott meg, miközben az uniós tagállamok nem képezik további vizsgálatok tárgyát. Az EU-Bizottság ugyan kiad éves jelentéseket a tagállamokról a gazdasági fejlődés kérdéskörében, és idén első ízben megjelenik egy jogi barométer is. Ha azonban egy tagállam sérti a közös értékeket, a szankciós intézkedések inkább csak jelképesek. Az uniós szerződés 7. cikkelye lehetővé teszi, hogy súlyos vétség esetén felfüggesszék egy tagállam szavazati jogait, ezt azonban nemcsak José Manuel Barroso, a bizottság elnöke számára tűnik „nukleáris opciónak”, és aligha fogják alkalmazni.

Ugyanakkor az európai intézmények legitimációja is gyengébb, mint a magyar kormányé, amely hivatkozhat a választási győzelmére. Ezért stratégiai szempontból érthető az európai visszafogottság, mert arra lehet számítani, hogy egy „Magyarország elleni” összehangolt akció a Fidesznek további szolidaritási effektust hozna, és minden belső ellenpolitika kudarcra lenne ítélve.

Orbán Viktor nem tekintélyelvűen-brutális módon kormányoz, mint például a harmincas évek hatalmasai. Ám a Fidesz kormánypártként számos olyan intézkedést hozott, amelyek külön-külön szemlélve nem kifogásolhatók, kombinációjukban azonban katasztrofálisak a demokráciára és a jogállamiságra nézve. Így például nem emelhető kifogás a parlamenten kívüli Költségvetési Tanács ellen, amelynek feladata, hogy vigyázzon a költségvetési fegyelemre. Ám hatalmas mértékben korlátozza a demokratikusan megválasztott törvényhozás cselekvési lehetőségét a testület felhatalmazása, hogy vétót emelhet a teljes költségvetés elfogadása ellen, mert így a törvényhozásnak már nincs hatalma a költségvetés felett.

A 2011 óta érvényben lévő magyar alaptörvény kezdettől nélkülözi az integráló jelleget. Kizárólag a Fidesz fogadta el, amely kétharmados többségével azóta hajtja előre a magyar demokrácia szisztematikus leépítését. Az alkotmány az úgynevezett sarkalatos – vagyis kizárólag kétharmados többséggel megváltoztatható – törvények új tematikus megfogalmazásával mindenekelőtt számos blokádlehetőséget teremt. A Fidesz a magyar nép egyetlen legitim pártjaként értelmezi magát, és saját ideológiáját az alaptörvényben betonozza be, ami cselekvésképtelenné tesz majd minden egyszerű többséggel rendelkező jövendő kormányt.

Miközben Görögországot az euró megvédése érdekében de facto egy csatlakozni szándékozó állam politikai státusába degradálják, vagyis itt nem merül fel a „Koppenhága-dilemma”, a demokrácia megvédésekor a nagy habozás uralkodik. Görögországban (és Cipruson) a hitelt nyújtó nagy tagállamoknak, élükön Németországgal, gazdasági érdekeik vannak. Ezzel szemben Magyarország esetében az elkötelezettségnek a jelek szerint nincs vonzereje mindaddig, amíg nem gazdasági témákról van szó. A közös demokratikus jogi térség víziója teljesen kiszorul a látókörből.


Uniós állampolgárság

Az EU ma már nemcsak a piac integrációját jelenti. Fokozott legitimációs követelményeket támaszt vele szemben az a hatalmas befolyás, amelyet az európaiak életkörülményeire gyakorol. Ezért az uniós polgárság koncepciója az elmúlt években egyre inkább közös legitimációs ponttá vált. Ezt bizonyítja egyrészt az Európai Bíróság az ítéleteiben, másrészt az Európai Polgári Kezdeményezés bevezetése, amelynek értelmében a tagállamok legkevesebb egynegyedében gyűjtött egymillió aláírás felszólíthatja az EU Bizottságát, hogy jogalkotói téren akcióba lépjen.

Az uniós állampolgárság ma már nem csupán transznacionális projekt, hanem alapvető státusa van: Civis europaeus sum – állampolgárok vagyunk államaink felett is.

Ez az autonóm európai polgárság lehet az úgynevezett Koppenhága-dilemmára adott válasz egy része az eljárásban az értékeket megsértő tagállamokkal szemben. Ez ott léphetne fel szuverénként, ahol az európai intézmények mulasztásban vannak. Európa problémája ugyanis nem Magyarország vagy Görögország, hanem az, hogy a politikát technikává redukálják, „az európai nép megkerülése a politikátlanított politika segítségével” (Christoph Möllers). Európa problémája az uniós jog egyidejűleg erősödő emancipációs tartalmával konfliktusba keveredő  tagállamok „kollektív bonapartizmusa” (Hauke Brunhorst).

Az Orbán-kormánnyal való bánásmódban nem létezik egyetlen instancia, amely meg tudja oldani a problémát. Brüsszelben jelenleg egy Koppenhága-bizottság létrehozásán gondolkodnak, amelynek feladata az lenne, hogy alapvetően megfigyelje az országokat és cselekvési útmutatásokat adjon. Ez azonban csupán a technokrata depolitizálás további példája lenne. Az uniós alkotmány őrzőjeként azonban a kérdés mindenkit érint, akinek ezzel az alkotmánnyal élni kell és akinek tartania kell magát a szerződésekhez: a bizottságot, a parlamentet, az Európai Bíróságot és a tagállamokat – de minket, uniós polgárokat is. A mi dolgunk az európai demokrácia megvédelmezése és elmélyítése.

Az Európai Unióban már nincsenek tisztán államon belüli ügyek. Ami Magyarországon történik, az nem csak a magyarokat érinti, hanem mindegyikünket, uniós polgárként. Orbán Viktor politikája már ma is érint minden egyes európai polgárt: egyrészt, mivel Magyarország kormányának van egy szavazata a tanácsban és ezzel mindannyiunk kormányzásában része van, másodszor mivel az ember zsidó, sötétbőrű vagy homoszexuális uniós polgárként inkább kétszer is meggondolja, hogy szeretné-e Magyarországon gyakorolni uniós szabadságjogait.

Kialakulhatna tehát egy Európai Polgári Kezdeményezés, amely felszólítja a bizottságot, hogy lépjen akcióba a demokrácia, a jogállamiság és az európai polgárok alapvető jogainak kérdéseiben, amennyiben azok a garantált uniós szabadságjogokat érintik, és amennyiben ezeket valamely tagállam korlátozza. Az Európai Polgári Kezdeményezés 2012 áprilisa óta érvényben van, és már vannak is első kezdeményezések, mint például az az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának előzetes vizsgálatra benyújtott „Kisebbségi biztonsági csomag” kezdeményezése, amely a kisebbségi jogokra vonatkozik.


Új cselekvési formák

Ezen kívül a jövőre nézve hasznos lenne elérni a 7. cikkely átdolgozását, olyan értelemben, hogy egy Európai Polgári Kezdeményezéssel is aktiválni lehessen a bizottságot, hogy lépjen a 7. cikkelyhez tartozó kérdésekben. Az alapvető uniós jogok megsértése esetén a tagállamok legalább negyedében – vagy a 7. cikkellyel párhuzamosan harmadában – gyűjtött egymillió aláírás, és köztük jelentős rész az érintett  országból, amelynek kormányával szemben szankciókat kellene hozni – felszólíthatná az Európai Unió Bizottságát, hogy beindítsa az eljárást. A bizottság alighanem még így sem lenne köteles ennek megfelelően cselekedni, de legalábbis fogadnia kellene a kezdeményezés képviselőit, és nyilvánosan be kellene jelentenie, hogy miért nem kezd akcióba. Ez megfelelne az Európai Polgári Kezdeményezés alapeszméjének: hogy ugyanis ott indítson el cselekvést, ahol az intézmények mulasztásban vannak.

Az EU sok tétovázása több magyarázkodásra kényszerítene, ha egymillió uniós állampolgár – köztük sok magyar – petíciót nyújtana be, lépéseket követelve a demokrácia és a jogállamiság védelmére. Ez a demokrácia minősége: ez embernek joga van megtudni, hogy miért nem tesznek semmit, vagy miért tesznek csak keveset. Ha az uniós polgárságot bevonnák a fellépés kérdéseibe a szerződést megszegő tagállamokkal szemben, az nem csupán az érintett államban hanem az uniós Európában is segítene a demokrácián, amelynek sokkal sürgetőbb szüksége van a megmentésre, mint az eurónak.

(Tamara Ehs a salzburgi egyetem politikatudományi kutatója és előadója, az Osztrák Politikatudományi társaság elnökségének alelnöke.)

(hj)


Lásd még a hvg.hu írását: Haiderék sem csináltak olyat az EU-val, mint a Fidesz


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!