Orbán biztosra veszi, hogy nem Magyarország a következő Görögország az IMF-fel vívott költségvetési csatában

Az alábbiakban közöljük a bloomberg.com-on megjelent írás fordítását. A cikkről – amelynek szerzője Balazs Penz – a hvg.hu is beszámolt. Olvassák el a hvg.hu beszámolóját is!


Orbán Viktor 1989-ben, diákvezérként arra biztatta a magyarokat, hogy harcolják ki „politikai szabadságukat” a Szovjetuniótól. Most arra hívja fel az országot, hogy szerezze vissza gazdasági önrendelkezését a Nemzetközi Valutaalaptól.

A magyar miniszterelnök ellenáll az IMF további kiadáscsökkentési követelésének, miután földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott azzal, hogy megígérte, véget vet az öt éve tartó megszorításoknak. Ezzel azt is elérte, hogy Magyarország kikerült azoknak az országoknak a sorából, amelyek Nagy-Britanniától Romániáig egytől egyig lefaragták a kiadásaikat, miután a befektetők bizalmát megingatta a hatalmas adósságot felhalmozó Görögország.

A 47 éves Orbán most is maga választja meg a saját útját, ugyanazért, amiért annak idején elutasította a szovjet uralmat: egyrészt Magyarországot, másrészt saját hatalmát akarja felépíteni – mondja Padraic Kenney, a kelet-európai kommunizmus bukásáról szóló két könyv szerzője. Ehhez akár megfelelő mozgástere is lehet, hiszen az ország költségvetési hiánya – öt országot kivéve – kisebb, mint a többi EU-tagállamé.

„Olyan Magyarországot akar maga után hagyni, amely sikeres, önálló és Európában elfogadott ország – mondja a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora, Padraic Kenney –, ezt pedig az IMF előtt hajbókolva nem lehet megtenni.”

A kommunizmus összeomlását követően a szovjet tankok 1991-ben hagyták el Magyarországot, ezzel az ország rálépett az uniós tagsághoz vezető útra. Manapság azonban néhány befektető amiatt aggódik, hogy az IMF távozása Magyarországot éppen a fizetésképtelenséghez vezető útra viszi.

A piacok elégedetlenek velük

A magyar adósság kockázati felára az Orbán kétharmados parlamenti győzelmét megelőző, április 14-ei 167 bázispontról augusztus 6-án a 316 bázispontos értékre ugrott. Orbán üzenete a helyhatósági választások közeledtével inkább a hazai választóknak szól, mintsem a külföldi befektetőknek, jóllehet májusi hivatalba lépése óta már kétszer is alapos megrázkódtatást okozott a pénzpiacokon.

Június 3-4-én a forint 4,6 százalékot veszített az értékéből az euróhoz viszonyítva, amikor a Fidesz tisztségviselői azt mondták, hogy az előző kormányzat a görög típusú gazdasági válság kockázatát hagyta Magyarországra. A forint aztán július 19-én ismét 2,6 százalékot zuhant, azt követően, hogy az IMF és az Európai Unió véget vetett a felülvizsgálati tárgyalásoknak az ország 20 milliárd eurónyi segélycsomagjáról, ugyanis a kormány elutasította a további költségvetési csökkentéseket.

„A kormány megpróbál a legvégsőkig elmenni abban, hogy ne kelljen a befektetőkre bíznia magát – mondja Lazlo Belgrado, aki a luxemburgi KBC Asset Managementnél a feltörekvő piacok mintegy 3 milliárd eurónyi állampapírját kezeli –, minél inkább elégedetlen velük a piac, ők annál boldogabbnak tűnnek.”

Az IMF sikertörténete

Orbán helyzete akár erősebb alapokkal is rendelkezhet annál, mint azt sok befektető gondolja – nyilatkozta Belaisch Ágnes, a londoni Threadneedle Asset Management feltörekvőpiaci elemzője, aki korábban az IMF vezető közgazdásza volt.

Az Európai Bizottság idén 4,1 százalékos magyar költségvetési deficittel számol, jóllehet az EU átlaga 7,2 százalék, Görögországé pedig 9,3 százalék. Az adósságállomány 78,9 százalék, szemben az euroövezet 84,7 százalékával és Görögország 124,9 százalékával.

Magyarország az IMF „sikertörténete”, mert a 2006-os 9,3 százalékról sikerült lecsökkentenie a hiányát, mondta Belaisch Ágnes. Az öt éven át tartó megszorítások magyarázzák, hogy az ország miért nem hajlandó elfogadni a „kettős mércét”. A magyaroknak „elegük van a kényszerekből, belefáradtak a reformokba – teszi hozzá – , itt a helyzet nem ugyan az, mint Görögországban.”

Míg Magyarország a tervezetthez képest kevesebb pénzhez jutott az államkötvény-kibocsátáson három nappal azt követően, hogy az IMF és az EU felfüggesztette a tárgyalásokat, az utolsó három kibocsátáskor mégiscsak több kötvényt és állampapírt adott el.

A Magyarországgal szembeni követeléseket tekintve a kormány képes finanszírozni az országot anélkül is, hogy igénybe venné az IMF biztonsági hálóját – nyilatkozta Cséfalvay Zoltán gazdasági miniszterhelyettes. Ez már jó jel – mondta egy interjúban –, és ez jót tesz az önbizalmunknak.

Nagyobb államadósság

A kormány harca az IMF-fel azzal fog végződni, hogy megnő az ország adósságállománya, ennek következtében növekszik a függősége is a hitelezőktől – írta mai blogjában Oszkó Péter, az előző kormány pénzügyminisztere. „A konfliktus arról szól, hogy vajon Magyarország csinálhat-e nagyobb költségvetési hiányt, azaz megint nagyobb államadósságot jövőre – írta Oszkó. – Fel kell tennünk a kérdést: mégis miképpen lehetne úgy az ország kiszolgáltatottságával szemben és a függetlenség érdekében harcolni, ha a harc célja megint olyan adósságok felhalmozása, ami éppen kiszolgáltatottabbá és függőbbé tenne mindannyiunkat.”

Az Euróhoz viszonyítva 279,14 forintos áron kereskedtek augusztus 6-án délután 2 óra 26 perckor. Június 2-a óta az ötéves futamidejű kötvények hozama 6,93 százalékról 6,91 százalékos mélypontra esett.

Az az út, amely Magyarország mostani szembeszegüléséig vezetett el, 1988-ban kezdődött, amikor Orbán harminchat értelmiségivel együtt, akik a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen joghallgatók voltak, megalapította a Fideszt.

Nagy Imre újratemetése

Orbán 1989. június 16-án, Nagy Imre, a szovjetek elleni 1956-os forradalomban mártírhalált halt miniszterelnök újratemetésekor hívta fel magára a figyelmet. Miközben Nagy Imre és a felkelés másik négy vezetőjének koporsója mellett állt, a szakállas, 26 éves Orbán Viktor felszólította a magyarokat, hogy „vessenek véget a kommunista diktatúrának”.

Öt hónappal később leomlott a berlini fal, és megkezdődött Magyarország demokratikus átalakulása.

A rákövetkező évben bekerültek a parlamentbe, majd 1998-ban Orbán először lett miniszterelnök. Elvezette az országot az uniós tagság kapujába, miközben a gazdaság átlagos növekedése 4,6 százalékos volt. Orbánt 2002-ben az a Szocialista Párt túrta ki a hatalomból, amely megemelte a fizetéseket és a nyugdíjakat, egyben megnövelte a költségvetési hiányt.

2006-ban Orbán megragadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiszivárgott beismerését arról, hogy hazudtak a gazdaság helyzetéről, hogy győzzenek a választásokon. A kijelentés Budapest utolsó ötven évének legerőszakosabb összecsapásait robbantotta ki, Orbán nagygyűléseivel, amelyeket a kormány megbuktatására rendezett.

Választási forradalom

Noha Gyurcsány Ferenc kormánya túlélte a tiltakozásokat, megemelte az adókat és csökkentette a költségvetési kiadásokat, a globális pénzügyi válság 18 év után recesszióba taszította Magyarországot. Magyarország lett az első európai ország, amely 2008-ban segítséget kért az IMF-től, a Fidesz pedig áprilisban legyőzte a szocialistákat.

Orbán a választási eredményeket „forradalomnak” nevezte, és elutasította, hogy további költségvetési csökkentéseket hajtson végre. Nagyrészt arra számít, hogy a bankokra kivetett adóval majd kezelni tudja a költségvetési deficitet. A pénzintézetek nyereségére kivetett 0,5 százalékos bankadó háromszor magasabb, mint bárhol másutt.

Jóllehet a kormány tudomásul vette, hogy tiszteletben kell tartania a 3,8 százalékos költségvetési hiányról szóló ígéretet, megkísérelte, hogy lazítson az IMF és az EU által megkövetelt 2,8 százalékos hiánycélon. „Helyre akarjuk állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését, mert nélküle nincs gazdasági növekedés” – mondta Orbán a parlamentben július 22-én, immár simára borotválva és öltönyben.

„Orbán Viktor a saját örökségét követi, éppen úgy, ahogy 1989-ben tette – nyilatkozta Robert Bideleux, a walesi Swansea Egyetem professzora. – Olyan nagy nacionalista hazafiként akar bekerülni a történelemkönyvekbe, aki a magyarok legnagyobb vágyait akarja megvalósítani“ – mondja A Kelet Európa története: a krízis és a változás című könyv szerzője. – Nem hiszem, hogy olyan rettenetesen érdekelnék az IMF és az EU technokrata aggályai.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!