rss      tw      fb
Keres

Molnár Csaba: a GDP-növekedés jövőre 3-3,5 százalék lehet

MTI 2010. február 25., csütörtök 15:10

Magyarországon a gazdasági növekedés üteme jövőre 3-3,5 százalék lehet, ha az ország marad a mostani makrogazdasági pályán, az idén már csökkenő pályára áll az államadósság GDP-arányos szintje - mondta Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter csütörtökön Budapesten a "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban 2010-től?" című előadássorozat előadásán.

A kancelláriaminiszter aláhúzta: a gazdasági válság kezelése területén sikeresen tevékenykedett a Bajnai-kormány, napjainkban már a külföldi szakértők is elismeréssel szólnak a magyar válságkezelésről, az államháztartási hiány csökkentéséről, kordában tartásáról.

Molnár Csaba emlékeztetett arra: a magyarországi makrogazdasági kiigazítás, az államháztartási konszolidáció már 2006 nyarán elkezdődött, ezért a gazdasági válság 2007 évi kibontakozásakor az egyensúlyteremtésre irányuló folyamatok javában folytak az országban.

A kancelláriaminiszter aláhúzta: ha 2006-ban nem indul el a költségvetési kiigazítás, az állami túlköltekezés lefaragása, lehet, hogy 2008 őszén az IMF segítsége is kevés lett a nagyobb bajok elkerülésére.

A Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormánynak az volt a célja, hogy a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségével rövid távon elkerülje Magyarország "az izlandi példát", a devizahitelesek segítségére siessen a magyar kormány az akkor gyengélkedő forint stabilizálásával, majd erősítésével, a kormány a válságban megőrizze a lehető legtöbb munkahelyet, és megteremtse a lehetőséget arra, hogy az ország a később esetleg beinduló gazdasági növekedésre rácsatlakozzon.

Molnár Csaba véleménye szerint az elmúlt másfél év alatt Magyarország jól vizsgázott a válságkezelésből.

Akar László, a GKI Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a következő kormánynak szűk lesz a gazdasági mozgástere, a nemzetközi pénzügyi helyzet labilis, "ha valaki szembe akar menni az IMF és az Európai Unió elvárásaival, az ország finanszírozása nehezebbé válik". A vezérigazgató szerint középtávon az igazi nagy kérdés az, hogy "euró-ügyben" mi lesz a következő kormány álláspontja, a bevezetésre dátumként adódik 2014. január elseje, de ehhez már 2011-2012-ben 3 százalék alá kell levinni az államháztartási hiányt.

Akar László az európai helyzetről elmondta: mostanában Magyarországot egyre inkább pozitív példaként állítják olyan országok elé, mint Görögország, ahol az államháztartási hiány megugrása komoly finanszírozási gondokat idézhet elő, illetve az ország helyzete gyengítheti az eurózóna megítélését, az euró árfolyamát. Valószínű, hogy az Európai Unió 2012-ben tér vissza a válság előtti gazdasági szintre. Idén az EU vezetői nagyon szerény, 0,7 százalékos növekedést várnak, ami 2011-2012-re 2 százalékra mehet fel.

Akar László szerint a következő magyar kormánynak tovább kell vinnie a közterhek lefaragását, az adóreformot, az állami kiadások csökkentését. Az idén már nőhetnek a reálkeresetek Magyarországon, és bővülnek majd a beruházások is, az export pedig továbbra is jól fog teljesíteni - húzta alá a GKI vezérigazgatója.