rss      tw      fb
Keres

Augusztus 20. - Surján László: az egység nem egyformaság, hanem közös cél

MTI 2010. augusztus 20., péntek 12:20

Az egység nem egyformaság, hanem közös cél - mondta Surján László, európai parlamenti (EP) képviselő pénteken Veszprémben, a Szent István és Boldog Gizella szobránál, a várban rendezett ünnepségen.

Szent István idejében ez a közös cél a nagyobb nyugat-európai egységbe való betagozódást, ott a saját helyünk és arculatunk megtalálását, s természetesen önállóságunk megtartását jelentette - hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a mintegy 250-300 jelenlévő ünneplő előtt.

Surján László szerint az egység nem egyformaságot jelent, hanem az a "vegyes erdők változatossága, ahol a lombok, a lombhullatók és az örökzöldek együttese csodálatos harmóniát alkot". Mint mondta: "el kell viselni egymást, el kell viselni az egyik ilyen, a másik olyan voltát, sőt képesnek kell lenni arra is, hogy tanuljunk egymástól, tanuljunk akár az idegenektől is".

Surján László szerint "volt és van annyi jó ebben a nemzetben", hogy ismét esélyt kapott önmaga újjáépítésére, s hogy újra "emelkedő nemzet legyen". A KDNP politikusa szerint "kettős titka" van annak, hogy az új eséllyel élni tudjunk: egy természetfölötti és egy evilági.

A természetfölötti az, hogy ez a nemzet "újra rátaláljon Istenére", az evilági pedig az összekapaszkodás, az egybefonódás gondolata - mondta a kereszténydemokrata politikus, megjegyezve: ma már közgazdászok is tanítják, hogy erkölcs nélkül nem működik még a gazdaság sem.

"Az erkölcsös életet azonban kinek-kinek saját magán kell kezdenie", mert ez nem működik úgy, hogy másoktól elvárjuk, magunk pedig "vizet prédikálunk és bort iszunk" - mondta a KDNP alelnöke.

Mint hangsúlyozta: arra van szükség, hogy olyan törvényeink legyenek, hogy ne mondhassák azt az emberek, más a jog és más az erkölcs. Arra van szükség, hogy a törvényeink összhangban legyenek az erkölcs világával - figyelmeztetett a polgári politikus, rámutatva: de ez sem ér semmit, ha azok a törvények nem érvényesülnek.

Szükséges tehát egy erős állam, amely képes végrehajtani az erkölcsi rendnek is megfelelő törvényeket - fogalmazott Surján László. Szavai szerint a "bajaink megoldhatóak, de csak akkor, ha azok, akik az ügyeinket intézik, nemcsak beszélnek az erkölcsről, hanem aszerint is élnek". Az EP-képviselő kijelentette, hogy az erkölcsi rend helyreállítása nélkül nem hisz az ország felemelkedésében.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy természetesen "szenteskedésből sem lehet megélni", el kell végezni a mindennapi munkát, helyreállítani a tornádó pusztításait, ám hogy "milyen lélekkel és felelősséggel tesszük ezt, az nem mindegy".

Debreczenyi János (Fidesz), Veszprém polgármestere a "magyar kötelesség" napjának nevezte augusztus 20-át. Rámutatott: Szent István egy olyan állam alapkövét rakta le, amely példamutató volt Európában, ahol akkoriban még nem létezett ilyen "egységes állam, egységes közigazgatással, vármegyerendszerrel". S azért a kötelesség napja augusztus 20., mert a "mi kötelességünk, hogy Magyarország megmaradjon, s ez nem könnyű kötelesség" - mondta a polgármester.

Az ünnepi megemlékezést követően Surján László és Debreczenyi János koszorút helyezett el Szent István és Boldog Gizella szobránál. Koszorúkat helyeztek el a fegyveres testületek, a civil szervezetek képviselői, s a jelenlévő ünneplők közül is többen virágkat tettek a szobor talapzatához.