Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 28.

• Nyomtatás

Részletek

2010. szeptember 29. szerda, 17:14

Megbeszéljük

Bolgár György: - Önt ma gyanúsítottként hallgatta meg a Központi Nyomozó Főügyészség egy ingatlan tulajdonjogának átruházása kapcsán. Aztán a hírben olvasom, hogy ugyancsak mára idézték be kihallgatásra Molnár Gyulát, a kerület szocialista polgármesterét is, ő azonban nem ment el. Vannak olyan országok, ahol választások előtt néhány nappal ellenzéki politikusokat rendőrségre, ügyészségre visznek be. Mi eddig nem nagyon tartoztunk ezek sorába, de most mintha sorozatosan történnének ilyen és ehhez hasonló ügyek. Ez volt a bevezető, de ez meglehetősen általános, úgyhogy én a konkrétumokról szeretném kérdezni. Mi az, amivel Önt gyanúsítják?

- Nagyon nehéz megállapítani. Ma felolvasta az ügyész úr, hogy mivel gyanúsít. Egy A4-s oldalon ez le van írva. Nehezen értelmezhető a szöveg, úgyhogy én személy szerint is panasszal éltem a gyanúsítás ellen, mert azt mondtam, hogy ebben az ügyben, amiről szó van, sem szándékom, sem hatásköröm nem volt eljárni olyan módon, ahogy ezt megfogalmazta a gyanúsítás. Az ügyvédem is külön panasszal élt a gyanúsítás ellen, úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint az anyag mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból téves megállapításokra épül. Nagyon komplikált. Hadd mondjak tényeket. 2006-ban történt egy olyan ingatlanügylet, amikor mi a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől nem ingyen kaptunk ingatlant, mint sok más önkormányzat, hanem majdnem négyszáz millió forintért vettünk egy ingatlant.

- Miért volt ez Önöknek fontos? Miért volt a kerületnek fontos?

- A kerületnek azért fontos, mert egy olyan területen volt ez, a Dombóvári út–Budafoki út sarkán, amely városfejlesztési szempontból kiemelt területnek minősült, és úgy gondoltuk, hogy ezzel az ingatlannal jól tudunk gazdálkodni. Először ingyen kértük mi is, de ingyen nem kaptuk meg, mert azt mondta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, hogy a pénzügyminiszter úgy döntött, ezt áron adják oda nekünk. Mi elfogadtuk azt az árat, amit mondtak, bár az értékbecslés, amelyet csináltattunk róla, kevesebbet hozott ki, de azt mondtuk, hogy ha a pénzügyminiszter, a Kincstári Vagyonkezelő ennyire értékeli, akkor mi ezen az áron megvesszük, ha a képviselő testület úgy dönt.

- Nem Ön döntött így, hogy megveszik, nem is Molnár Gyula döntött így, hanem a képviselő testület.

- Igen. Aki az önkormányzati működést egy picit ismeri, és ez elvárható egy ügyésztől is, rendőrségi nyomozótól, bárkitől, hogy azért ismerkedjen meg egy ilyen működési mechanizmussal, tudhatja, hogy itt egyszemélyi döntések nem léteznek, ezek testületi döntések. Ráadásul ezt a testületi döntést nem is csak kormánypárti többséggel hoztuk, bizottsági döntések, hatáskörök vannak. Itt nekem személy szerint, de még a polgármesternek sincs személyes hatásköre, maximum a polgármester aláírja azt, amit egy testület eldöntött. Tehát ezt az ingatlant megvettük, kifizettük az árát, amit kért az állam, beapportáltuk a saját, százszázalékos tulajdonú cégünkbe, és felhatalmaztuk ezt a céget, hogy gazdálkodjon, sáfárkodjon jól ezzel az ingatlannal. Ez a cég aztán úgy sáfárkodott, hogy nyereséggel szállt ki az ingatlanügyletből úgy, hogy ezt az egész ügyet végigkísérte az önkormányzat döntési mechanizmusa. Testület, bizottság, hivatali apparátus, ügyvédek. Itt harminc-negyven ember jóváhagyása, szignálása kellett ahhoz, hogy egyáltalán a politikai testület döntést hozzon. Ez egy komplett mechanizmus, ez nem egy embernek a kis magánjátéka. Tehát ebben bárkit úgy gyanúsítani, hogy csinált valami huncutságot, blődség. Nem beszélve arról, hogy – és a lényeg is ez végül is a gyanúsításban, hogy itt bárkit bármilyen kár ért – az államot nem érte kár, az önkormányzatot nem érte kár, a hasznosítással megbízott cégünk pedig haszonnal került ki ebből az ügyletből. Tehát tulajdonképpen senkit nem ért kár. Ugyanakkor végig jogszerű és törvényes volt az eljárás.

- Nem lehet, hogy azt kifogásolja a feljelentő? Ki a feljelentő?

- Van egy képviselőtársunk, már a nevét sem szívesen mondom, Schneller Domokos, aki nyolc éve tulajdonképpen minden reggel úgy ébred fel, hogy aznap valakit fel kell jelenteni. Nem akarok poénkodni, matematika-fizika tagozatra jártam, de ma sem tudnám megszámolni, hogy hány feljelentést tett. Tehát az a napja el volt rontva, amikor éppen nem jelentett fel valakit. Ráadásul ezt az ügyet összemossa ma már a teljes magyar sajtó az öböl-üggyel, noha ennek semmi köze az öböl-ügyhöz, semmi köze egy másik ügyhöz, amit ma a Magyar Hírlap megírt, hogy valaki olcsón vett egy telket, aztán drágábban adta el. Szóval teljes káosz van ebben a történetben. Egy konkrét ügyről van szó, az pedig szabályos volt.

- És ebben a konkrét ügyben nem lehet, hogy ez a feljelentő, ez a fideszes képviselő esetleg azt kifogásolja, hogy talán nem adta el az önkormányzat, illetve az önkormányzat cége olyan drágán ezt a bizonyos ingatlant, mint amilyen drágán eladhatta volna? Ugye vannak ilyen feltételezések, hogy lehet, hogy haszonnal adta el, de lehet, hogy még nagyobb lehetett volna az a haszon.

- Nem, a képviselő nem is ezt kifogásolja. Egyáltalán azt kifogásolja, hogy egy ilyen ingatlanügyletbe az önkormányzat miért száll bele. De erre is azt tudom mondani, hogy harminc, negyven ember szakértői munkái, teljes hivatali apparátus előkészítése zajlik egy ilyen ügyben, három-négy kontroll értékbecsléssel alátámasztva és ez az ügy végig az összes képviselő szeme előtt zajlott. Tehát semmi nem zajlott titokban, mert nyilvános bizottsági testületi döntések születtek. Ez mindenki orra előtt zajlott. Ugyanúgy, ahogy bármilyen más önkormányzat általában döntéseket hoz. Tehát az ország több száz önkormányzatában zajlottak hasonló típusú döntések, csak nem volt minden önkormányzatban egy mániákus feljelentő. És azt is hozzáteszem, hogy nem minden önkormányzatban ilyen kiélezett a politikai helyzet, mint nálunk. Mert mai viszonylatban ma Molnár Gyula polgármester indul újból a választásokon, és ahogy olvasom az újságokat, a közvéleménykutatókat, még akár esélye is lehet, ami meglepő sokak számára.

- És akkor milyen jól jön néhány nappal a választások előtt egy hír arról, hogy gyanúsítottként beidézték az ügyészségre.

- Én elhinni sem szeretném ezt a gondolatot, megmondom őszintén.

- Mikor történt ez a feljelentés, hogy most jutott el a gyanúsításig?

- A menetrend az volt, hogy 2006-ban volt maga az ügylet, tehát négy évvel ezelőtt. 2007-ben volt a feljelentés. A BRFK kettő évig foglalkozott ezzel az üggyel, majd 2009-ben átadta a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amely egy év után most hirtelen megvilágosodott. Tehát négy évvel ezelőtti ügyet három évig vizsgáltak. Egy olyan ügyet, amelynek a három, négy szerződését és a négy-öt testületi előterjesztését egy jól olvasó ember egy óra alatt végig tudja olvasni.

- Erre én is csak sóhajtani tudok, mert tulajdonképpen a kérdéseim is megszűnnek ezek után. Azt mondja meg nekem, hogy az Ön neve hol szerepel ebben az egész ingatlanügyben? Tehát miért Önt idézték meg?

- Én ennek az önkormányzatnak egy vezető tisztségviselője vagyok, alpolgármester. A polgármesteri vezetésen belüli munkamegosztás szerint a kerület fejlesztéséért, vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester vagyok. Ezt nem is nagyon akarom részletezni, mert ebben az ügyben még hatásköröm sincs, egyetlen papíron sincs aláírásom, mert a tulajdonosi jogokat ebben az ügyben egy bizottság gyakorolja. Az ügyvezető igazgató felett munkáltatói jogom nincsen. Szóval egyértelműen a politikai szerepvállalásom kapcsán tud felmerülni a nevem egyáltalán. Természetesen tagként a több tucatnyi képviselőtestületi tag között részt veszek a döntéshozatalban, de soha nem egyszemélyi döntést hoz itt ilyenkor az ember. De ami igazán megdöbbentő számomra, az az, hogy egy olyan ügyben mozgunk, amely ügyben semmilyen károkozás nem történt. Egyetlenegy dolgot lehet rásütni, hogy ez a terület közel van a Kopaszi-gáthoz. Néhány száz méterre van tőle. De nem a Kopaszi-gát ügye, ezt hangsúlyozom, amely egyébként nem kapott ekkora nyilvánosságot, mint ez. A rendőrség több évi nyomozás után, tavaly, 2009-ben, jogerősen, minden fellebbezés után lezárta az ügyet, és azt mondta, hogy bűncselekménynek az árva gyanúja sem merült fel a Kopaszi-gát ügyben. De ha ma elolvassa valaki az újságokat, azt mondja, hogy a Kopaszi-gát ügy folytatódik, miközben semmi köze hozzá. Elképesztő módon megy ez az egész, és én mondtam Önnek is, amikor megkeresett, hogy még ebben a rádióműsorban hajlandó vagyok nyilatkozni, de egyszerűen nem vagyok hajlandó nyilatkozni sehol máshol, mert ezt képtelenség mindenkinek elmagyarázni. Ha kabátlopás ügybe valakit belekevernek, akkor az úgy benne ragad, mint annak a rendje, és kész. Tehát egyszerűen nem lehet tárgyilagos, hiteles információkat adni, nem lehet tárgyilagosan, hitelesen tájékoztatni az embereket, csak a blöffök, a vádak és a felfújt luftballonok röpködnek mindenhol. Egy reményem van, hogy az önkormányzati választásokat követően talán helyreáll az élet, és nem lesz ez tovább. De addig nagyon sok sérülést okoznak és nagyon sok embert aláznak, gyanúsítnak meg alaptalanul, amit én nem tartok egy jó dolognak. Én személy szerint is nehezen viselem. De azt is nehezen viselem, ha másokkal történik ugyanez.

- Ez az Ön által említett Kopaszi-gát ügy is jó példa erre, mert most már csak kimondja az ember, és valószínűleg aki egy kicsit érdeklődik a közügyek iránt, az azt mondja, hogy ott volt valami disznóság.

- Igen. Sikerült belesulykolni.

- Miközben rendbe hoztak egy elhanyagolt területet. Igaz, hogy az a nagy ingatlanfejlesztés egyelőre nem valósult meg, ennek nyilván a világválság az oka. De ettől még az önkormányzat nem feltétlenül kell hogy rossz hírbe keveredjen.

- Ebből az önkormányzat nagyon jól jött ki, több, mint kétmilliárd forintot keresett úgy az ügyön, hogy eladott egy ócska vízterületet, ami helyett egy csodálatos közparkot kapott. De ezt sem lehet elmagyarázni senkinek. Ez is olyan, hogy ha valaki ezt kimondja, akkor ez egy bűvös szó, és ezzel már lehet kampányolni egy ilyen mondattal. Miközben jogilag a Kopaszi-gát témában, nem győzöm hangsúlyozni, tényleg az a helyzet, hogy a Kopaszi-gát ügyet háromévi nyomozás után jogerősen úgy zárta le az illetékes hatóság, azt mondta, hogy bűncselekménynek a gyanúja sem merült fel. Ennek ellenére még ma is tartott sajtótájékoztatót a fideszes képviselő, hogy folytatódik a Kopaszi-gát ügy.

- Sőt, elmondta, hogy ez csak a kezdet és nagyon komoly eredmény, hogy Önt meggyanúsították.

- Ez egy komoly eredmény és majd jön egy új polgármester, aki rendet csinál a kerületben, tisztességes lesz és végre minden fényes lesz és az emberek boldogan fognak élni itt Új-Budán. Száznegyvenezer embernek a boldogsága nyilván attól függ, hogy most engem be lehetett sározni alaptalanul.

- Hogyan zajlott ez a meghallgatás? Kérdeztek Öntől valamit, vagy csak felolvastak?

- Jogilag egy teljesen korrekt eljárás volt, közölték a gyanút velünk, az ügyvédemmel együtt mi ez ellen panasszal éltünk, és egyben nyilatkoztam arról, hogy természetesen a megismert gyanút követően részletes vallomást kívánok tenni, nem bújok el az ügy elől. Ott vagyok, számonkérhető vagyok, elmondom a véleményemet. Ez is persze már úgy jelent meg a sajtóban, hogy megtagadtam a vallomást, de erről szó sincs. Én mentem oda, én nyilatkoztam, én vállalom a felelősséget, vallomást fogok tenni. Én azt remélem, hogy az igazságszolgáltatás a maga útja-módján ezt szépen rendezni fogja, és ki fog derülni, hogy itt nincsen szó ügyről. De attól még nyilván mondjuk a gyerekeim nem fognak örülni, ha kinyitják a mai sajtót, és látják, hogy az apjuk neve milyen fényben van feltüntetve. És ha majd egyszer valamikor, mondjuk két év múlva tisztázom magam az igazságszolgáltatás rendje szerint várhatólag, arról majd egy kétsoros apró mínuszos hír jelenik meg. Ma meg az egész sajtó arról beszél, hogy itt valakit nagyon meg lehetett gyanúsítani. Én túl fogom élni, csak azt gondolom, nem ez a módja annak, hogy egy országot felvirágoztassunk, és nem hiszem, hogy ma Magyarországon az én ügyem a legnagyobb probléma, hogy tizenöt kamera és harminc újságíró ezzel foglalkozzon. Szerintem az országban vannak ennél sokkal fontosabb ügyek is, amelynek a megoldásában én is szívesen részt vennék, meg sokan mások is, ha nem megy el a kedvük egyáltalán, hogy valaha közéleti szerepet vállaljanak valahol.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

A Jobbik alkotmánysértő hirdetéséről
Litresits András, az Országos Választási Bizottság MSZP által delegált tagja

Bolgár György: - Kérem, mesélje el nekünk, mi történt tegnap az OVB ülésén, amelyen gyakorlatilag jogsértőnek minősítették a Magyar Televízió és a Magyar Rádió magatartását, amiért nem voltak hajlandók közölni a Jobbik azon politikai hirdetését, amely a cigánybűnözés kifejezést is tartalmazza.

Litresits András: - Ennek az ügynek volt egy előzménye. Vona Gábornak már múlt hét pénteken volt egy kifogása ezzel kapcsolatosan, akkor viszont a kérelmében formai hibák voltak. Nevezetesen nem volt benne megjelölve a lakcím, illetve a székhely, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani. Ezt viszont csak néhány perccel a megindult érdemi vita után vette észre az egyik tagtársunk, ezért már pénteken is szóba került az ügy, illetve a Magyar Televízió jelenlévő képviselője, egy ügyvéd, már elmondta a televízió álláspontját.

- Vagyis tartalmilag is elkezdték megvitatni az ügyet, csak aztán formai okokból elutasították.

- Igen. Ezek után, nem túl meglepő módon, a hétvége folyamán beérkezett a formailag megfelelő kérelem, és így tegnap sor került a megvitatására. Egyébként Vona Gábor mellett több magánszemély is beadta ezt a kérelmet, de mivel tartalmilag ugyanaz volt a kérelem, ezért az elnök úr előzetes javaslata alapján együttesen bíráltuk el a kérelmeket. Tehát nem külön-külön foglalkoztunk velük, hiszen mindegyik ugyanarra irányult. Mindegyik a Magyar Televíziónak, illetve a Magyar Rádiónak a Jobbik kampányfilmje leadására vonatkozó megtagadással foglalkozott.

- És mire alapozva utasították el Önök a két közszolgálati médium érvelését?

- A szavazás eredménye 6-2 lett. Bordás Vilmos elnök úr és jómagam voltunk a kettő, aki arra szavazott, hogy nem megalapozott a Jobbik kifogása, és a Magyar Televízió jogosan tagadta meg a Jobbik reklámfilmjének a közlését.

- Ki is fejtették mind a ketten, hogy milyen alapon szavaztak így?

- Természetesen. A vita talán közel egy órán keresztül zajlott. A magam részéről a legnagyobb problémát két-három részre lehet szedni. Az egyik az, hogy az a választási törvény, amely a sajtó részvételével foglalatoskodik, azt mondja ki a 44. paragrafus első bekezdésében, hogy azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetéseket a jelölő szervezetek. Én elmondtam, hogy ezeket az azonos feltételeket a Magyar Televízió a tájékoztató anyagában megjelölte. Tehát leírta, hogy milyen feltételek mellett teszi közzé az önkormányzati kampányfilmeket. Ez 2010. augusztus 30-án került fel a Magyar Televízió honlapjára, és ennek az eredete egyrészt a médiatörvény, másrészt az ő saját belső szabályzatuk volt. Ebben megjelölték azokat a szakaszokat, amelyek alapján egy-egy kisebbségre nézve negatív tartalmú üzenetnek, illetve hirdetésnek a közlését megtagadják. Úgy gondolom, hogy nem kezdeményezhetik olyan politikai hirdetés leadását, ami ezzel a szabályzattal szembe megy. Ez egyébként az alkotmányból levezethető védelem, hiszen a Magyar Köztársaság nemzeti és etnikai kisebbségeinek a kvázi védelmét, képviseletét biztosítani kell. Ez megjelenik a médiatörvény bevezető rendelkezései között a harmadik paragrafusban. A Jobbik azzal érvelt és az volt azoknak a bizottsági tagoknak is, akik igennel szavaztak, az érvrendszerük egyik fontos alappillére, hogy a médiatörvény azt mondja, hogy a politikai hirdetés tartalmáért a műsorszolgáltató nem felel. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy nyilván ebből kiindulva nem lehet odáig eljutni, hogy bármilyen közlést, reklámot vagy politikai hirdetést le kell közölnie a műsorszolgáltatónak, azzal a címszóval, hogy ő azért tartalmilag nem felel.

- Igen. Voltak is az elmúlt években olyan ügyek, amikor egy hirdetést bizonyos emberek vallási érzelmeinek megsértése alapján minősítettek elfogadhatatlannak vagy közölhetetlennek. Mondjuk ez még az ORTT-s időkben volt és nem választási ügy volt, de hirdetésekre vonatkozott.

- Igen. Ez volt a másik érvrendszer, azonban az azonos feltételeknél a bizottság többsége nem akart azon hezitálni, hogy ez hogyan értelmezendő, ők ezen gyorsan felülemelkedtek. Én felhoztam, hogy talán meg kellene ezt is vizsgálni. Azonban utána már eléggé leszűkült a kör arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás kategóriába belefér-e a Jobbik kampányfilmje.

- Ön szerint belefér?

- Szerintem nem, mert - ahogy az előbb is említettem - az alkotmányban benne van a kisebbségek védelme. Tehát ez a két jog ütközik, azonban a politikai véleménynyilvánítás nem korlátlan jog. Mind az Alkotmánybíróságon, mind pedig a polgári bíróságokon vagy egyéb más bíróságoknál is azért lehet látni egy érzékeny határvonalat ezzel kapcsolatban. Igaz, hogy ezt nyilván nehéz meghúzni vonalzóval, ceruzával. Azonban egy ilyen politikai ügyben, amikor lehet tudni, hogy egy párt gyakorlatilag ilyesmire hegyezi ki a kampányát, akkor azért egyértelműbb a dolog. Meg lehet nézni, hogy az országgyűlési választásokon milyen megyékben kapott a Jobbik sok szavazatot. Olyan helyeken, ahol nyilván a roma kisebbséggel – a kisebbségi törvényben cigányként nevesített kisebbséggel – társadalmi problémák vannak. Ez egy valós probléma és nyilván kezelni kell, de ennek nem lehet jó megoldása az, ha ezzel kampányolnak.

- Illetve nem lehet jó megoldása egy népcsoport megbélyegzése.

- Természetesen. Emellett szidni nyilván bárkit könnyedén lehet, de ha megoldási javaslatok nem érkeznek a probléma kezelésére, akkor ez csak indulatokat és feszültségeket gerjeszt, az meg úgyis van elég sok ebben a társadalomban.

- Csak közbevetőleg kérdezem, hogy a másik ellenszavazó, Bordás Vilmos, aki egyrészt a testület elnöke, másrészt a korábbi OVB-nek is tagja volt és a Fidesz jelölte őt, ugyanezekkel az érvekkel utasította el a Jobbik kampányfilmet, illetve a hangbejátszást?

- Én amennyire emlékszem, az elnök úr pont a médiatörvény 3. szakaszát hozta fel, ami gyakorlatilag valamilyen szinten összhangban van az alkotmánnyal. Tehát lényegében azt mondja ki, hogy gyűlöletkeltésre alkalmas tevékenységet a műsorszolgáltató nem végezhet. Ezt tiszteletben kell tartani. Másrészt a dolognak van egy olyan aspektusa is, hogy azért létezik a sajtószabadság, és 1848 óta tudjuk, hogy ez egy fontos dolog. Én elmondtam a bizottsági vitában is, hogy a választási bizottságok határozatai és a bírósági döntések nem hajtathatók végre. Tehát a Magyar Televízió maximum a lelki nyomás miatt adhatja le ezt a reklámot, de jogilag őt erre kötelezni nem lehet. Ilyen esetekben a Magyar Televíziónak mint közszolgáltatónak a szerepét is szabályozza a választási eljárásról szóló törvény. Ha jól emlékszem, a 106. paragrafusban van egyetlenegy kötelezettsége a közszolgálati televíziónak. Nevezetesen az, hogy a választási kampány utolsó napján a nyolc legtöbb jelöltet állító jelölőszervezet választási összefoglalóját le kell adnia. Tehát ez az, ami kötelező feladat.

- De reklámot nem kötelező közzétenni.

- Ez egy piaci kérdés. Erre hivatkozott egyébként a Magyar Televízió jelenlévő ügyvédje is, hogy ez egy szerződés, ez egy kötelem, amit vagy teljesítek vagy nem. Tehát a HírTV sem szokta a Magyar Szocialista Párt kampányfilmjeit leadni és országos újságoknál is lehet tudni, hogy egy-egy újság melyik politikai párthoz kötődik. Nem is kényszerítik őket és nem is az a gyakorlat, hogy valakinek úgymond a hitvallásával ellentétes tartalmú hirdetéseket le kell adnia.

- Igen. Tehát Ön is úgy gondolja, meg ezek szerint az OVB elnöke, Bordás Vilmos is – ő talán a médiatörvényből kiindulva –, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ebben az esetben korlátozható vagy korlátozni is kellett. Tehát a Magyar Televízió és Magyar Rádió tulajdonképpen helyesen járt el, amikor azt mondta, hogy nem bocsátja ezt a nyilvánosság elé. Az a dilemma, hogyan oldható fel, hogy máskülönben meg a véleménynyilvánítás szabadsága igenis minden nap tízszer, százszor, ezerszer lehetőséget ad a Jobbiknak és képviselőinek, hogy nemcsak azt mondják, hogy cigánybűnözés, hanem ennél sokkal durvább, gyűlöletkeltőbb és elfogultabb kifejezéseket, kijelentéseket tegyenek a nyilvánosság előtt? Ezt pedig a magyar társadalom és a magyar igazságszolgáltatás mégis engedi.

- Kétségtelenül fennáll ez a dilemma, de azt gondolom, hogy az ilyen ügyeknek az elején kell gátat szabni, mert minden nagyobb társadalmi feszültség először szavakkal kezdődik, aztán ezekből tettek is lesznek, ami még nagyobb problémákat gerjeszt. Félreértés ne essék, mindenkinek lehet problémája egy adott kisebbséggel vagy éppen azzal a kisebbséggel, amelyet a Jobbik kampányfilmje megjelöl, de ez hosszú távon szerintem semmiképpen sem lehet megoldás. Körbe kell nézni például itt a belvárosi felújításoknál Budapesten is, hogy a lapátot általában milyen kisebbséghez tartozó emberek fogják meg. Tehát azért összetettebb ennél a probléma. És polgári kollégiumi állásfoglalások is vannak arra vonatkozóan ilyen személyiségi perekből, hogy a véleménybírálat nem lehet lekicsinyítő, túlzó. Tehát kell hogy legyen határa annak, hogy a politikai véleménynyilvánítás körében egy adott kisebbségről valaki milyen véleményt formál. Van egy gyakorlati probléma is. Amikor más kisebbségeket is érintett egy-egy negatív kijelentés, akkor felmerült annak a kérdése, hogy mondjuk egy csoport indíthat-e egyáltalán polgári pert. Tehát kérdéses, hogy nem egyetlen ember, hanem egy adott csoport fel tud-e lépni a bíróságon. Amennyire én tudom, volt ezzel kapcsolatosan a közelmúltban is törvénymódosítási kezdeményezés, de ennek még valódi gyakorlata nincsen.

- Mindenesetre ez az ügy is a bíróságon fog eldőlni, mert amennyire tudom, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió bírósághoz fordul. Meglátjuk, hogy az ő jogértelmezésük milyen lesz.

- Én is olvastam a közleményt. A Legfelsőbb Bíróság jogosult az Országos Választási Bizottság határozatát megváltoztatni vagy jóváhagyni. Ugye tegnap hoztuk meg a döntést, ők két napig nyújthatnak be felülvizsgálati kérelmet, és a Legfelsőbb Bíróságnak két napon belül kell döntenie. Tehát amennyiben ez a sajtóközlemény már a mai benyújtásra vonatkozik, tehát ezt ma benyújtották négy óráig, akkor csütörtökig kell meghoznia a döntését a Legfelsőbb Bíróságnak ebben az ügyben.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

A celldömölki júdásozásról
Fehér László Celldömölk polgármestere

Bolgár György: - Elég meghökkentő történetről olvasok a mai Népszabadságban, arról, hogy fojtogatta ellenfelét a fideszes jelölt férje. Mégpedig egy nyilvános eseményen, egy játszótér-avatáson. Nem az a hely és alkalom, ahol felnőttek egymást fojtogatják, ráadásul politikai ellenfelek. Mi történt? Ott volt Ön ezen az incidensen?

Fehér László: - Nem, én nem voltam ott a rendezvényen, de információt kaptam azoktól a személyektől, akik ott voltak, illetve az érintettől is. Nem pontosan a játszótér-avatás volt, hiszen ez előtte kilenc órakor történt, a játszótér avatás pedig tizenegy órakor lett volna.

- És mi történt kilenckor?

- A falra felírtak egy ronda feliratot. Az volt felírva, hogy Júdás, és az alpolgármester asszony odahívott egy festőt, aki lefestette a játszótér falát.

- Ki lett volna a Júdás? Kire céloztak?

- Van tippem, de igazából annyira nem szeretném mondani.

- De ennek is politikai üzenete volt?

- Persze, politikai üzenete volt. Így van.

- Tehát a játszótér-avatás előtt az alpolgármester asszony…

-… Felhívták, hogy ki van írva egy ilyen felirat a falra, és odament.

- És intézkedett.

- Intézkedett. Odament egy festő, illetve akik ott takarították a területet, mert előtte elég komoly eső volt, hiszen most ilyen időszak van, hogy komoly esők vannak. És akkor megérkezett Mogyorósi Gyula, akinek van egy saját televíziója itt a városban, és nekiállt fotózni. Az alpolgármester meg mondta, hogy ne fotózzon, majd tizenegy órakor lesz játszótér-avatás. Az alpolgármester asszony kezében volt egy váza, mert egy tulipán játszóteret avattak, ezt kilökték a kezéből, fellökték az alpolgármester asszonyt, aztán a földre esett, és igazából úgy szedték le Mogyorósi urat az alpolgármester asszonyról.

- Hány éves az alpolgármester asszony? Már bocsánat, nőnél nem szokás kérdezni, de mégis, hány éves alpolgármestert löktek a földre?

- Egy ötvennyolc, ötvenkilenc éves asszonyról, mamáról van szó. Aki elkövette, már az is elmúlott ötven éves, ötvennégy éves, tehát neki is illene viselkedni egy ilyen helyzetben.

- És ennek a tévétulajdonosnak annyi köze van a politikához, hogy az ő felesége a Fidesz egyik önkormányzati jelöltje? Vagy kicsoda?

- Ő képviselőjelölt is, illetve polgármesterjelölt.

- Szóval ő a polgármester-jelöltje a Fidesznek Celldömölkön.

- Igen. És a 6-os számú választókörzetben, ahol az alpolgármester is jelölt, vetélytársak egymással mint képviselőjelöltek.

- Akkor nem tudom, hogy pontosan mi a helyzet, de ez a Júdás felirat esetleg a szocialistákra vonatkozott és a fideszes jelölt férje azt akarta lefotózni, hogy ezek a szocialisták el akarják tüntetni a Júdás feliratot az avatásról? Vagy valami ilyesmit kell elképzelni?

- Ez egy evangélikus óvoda, és mellette van a gyülekezet. Annak a kertjében volt. Erre adtak engedélyt, hogy ott egy játszótér épüljön. A presbiterséget összehívták, és a többség szavazása támogatta, hogy ott épüljön egy játszótér. Hiszen ez egy alapítvány, illetve az alpolgármester tiszteletdíja, amit nem vett fel, ehhez az alapítványhoz került, ez abból épült.

- És az evangélikus gyülekezet lett volna a Júdás, mert hagyta, hogy a szocialista vezetésű város egy játszóteret építsen oda?

- Hát gondolom.

- Ezt most komolyan mondja? Mert ez már annyira abszurd, hogy rosszul van az ember.

- Biztos, hogy őnekik szánták, amit azért nem is akartam az elején mondani, mert van egy politikai küzdelem megint. Más egy egyházat ilyen szinten belekeverni, amikor az evangélikus gyülekezet – ahol van a paplak, a templom és ennek a végében volt egy óvoda – megszűnt, és az óvoda kertjében épült ez a játszótér. Ez egy több millió forintos beruházás volt felajánlásból. Csak ők úgy gondolták, hogy nem biztos, hogy az egyház jól járt el, hogy a vetélytársnak engedélyezte ezt. Tehát az egyháznak szánták ezt az üzenetet, nem is az alpolgármester asszonynak.

- Mennyire vad vagy durva a kampány Celldömölkön és egyáltalán milyen a politikai helyzet e pillanatban? Kinek milyen ereje van? Tudják ezt?

- Azért lett durva, mert én a második ciklus óta szocialista polgármester vagyok, viszont a városban voltak külön jelöltjei a képviselő-testületben a KDNP-nek, illetve az Együtt Celldömölk Városért Egyesületnek. Mi már négy évvel ezelőtt alapítottunk egy egyesületet, aminek az a neve, hogy Cselekvő Összefogás Celldömölkért. És három párt, valamint tizenhárom társadalmi szervezet, egyesület, civil szervezet összeállt és a Cselekvő Összefogás Celldömölkért közös lett polgármesterjelöltben is, illetve képviselőjelöltekben. Igazából a vetélytársaink nem erre számítottak, ők úgy gondolták, hogy lesznek külön MSZP-s képviselő-jelöltek, külön civil jelöltek, külön KDNP jelöltek. És mi azt látjuk, hogy azóta ezt nem tudják feldolgozni, és folyamatosan megy a csapkodás, vagdalkozás. Igazából nem is programjuk van, hanem folyamatosan azt akarják mindenkinek elmondani, hogy ezek valójában MSZP-sek, hiába jött össze itt annyi szervezet, és náluk erről szól a kampány, az e körül levő cirkuszról.

- Szóval báránybőrbe bújt szocialista farkasokról szól a kampány Celldömölkön?

- Ezt ők mondják.

- Azon kívül, hogy egy ilyen durva atrocitás történik egy játszótéravatás előtt, mennyire durvák a választási gyűlések? Vagy vannak-e egyáltalán viták a szembenálló felek között? Vagy kerülik egymást? Hogy zajlik ez?

- Plakátozások vannak, a plakátjainkat folyamatosan leszedik, lefújják, ez a magyar közéletben szinte majdnem mindenhol megvan, tehát ezt lehet látni eddig. Azért egy ilyen tizenkétezer lakosú kisvárosban ez eddig nem volt. Illetve mi vagyunk az egyetlen olyan tízezer fő fölötti város Magyarországon, ahol a Jobbiknak nincs polgármesterjelöltje. Viszont vannak képviselőjelöltjeik és sok esetben azt érezzük, hogy a Jobbikot használják fel, velük mondatnak ki és íratnak le olyan dolgokat, amit esetleg ők nem akarnak felvállalni. Ebből folyamatosan vannak kellemetlenségek.

- Mekkora esélyei vannak Ön szerint a baloldalnak meg a baloldallal összefogó civil szervezeteknek ma egy ilyen tizenkétezer lakosú kisvárosban Nyugat-Magyarországon?

- Én úgy érzem, hogy van esély. Ha négy évvel ezelőtt is, amikor polgármester lettem, a három szervezet jelöltjeit összeadtuk volna, akkor bőven többségben lettünk volna. Itt a KDNP-seket nem támogatta a Fidesz, közben mégis egy címszó alatt indulnak a Fidesz-KDNP-ben a jelöltek. És a KDNP-sek alakítottak egy egyesületet, Keresztények Celldömölkért. Ők is bent vannak a mi jelöltjeink között. És én úgy gondolom, hogy van nyolc év munkája, amit polgármesterként a városban elvégeztem a csapattal együtt, és rengeteget fejlődött, gyarapodott a város. Körülbelül nyolc és fél milliárd forint értékű beruházás volt egy tizenkétezer lakosú városban, amivel bátran állíthatom, hogy egy megyei jogú város is büszkélkedhetne. És az emberek, úgy gondolom, biztos, hogy kapnak politikai érzületet is, hogy éppen most hova szavazzanak. De az emberek azért mégiscsak látják azt, hogy itt voltak komoly munkahelyteremtések, zöldmezős beruházással egy most már közel négyszáz főt foglalkoztató kft., amelyik egész Nyugat-Európában forgalmaz cukrászipari termékeket. Építettünk egy vulkánfürdőt 2,2 milliárdos beruházással, azóta a vizet gyógyvízzé nyilvánították, évente százezer vendégünk van. Éppen a napokban köszöntöttük az 500 ezredik vendéget. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk megmaradt a kórház ebben a viharos időszakban, Sárváron, a szomszéd városban nem, és negyven település ellátásáért felelünk. Ez is egy komoly dolog, úgy gondolom. Celldömölk mindig is híres volt a templomokról, a nevét is úgy kapta az ausztriai Máriacell mintájára, Kismáriacell, ebből lett később a Celldömölk. Most építettünk új városházát egy közel hatszázmillió forintos beruházással. Visszakapta a pannonhalmi egyház a régi, kétszázhatvanegy évvel ezelőtt épült bencés szerzetesi kolostort, felújítottuk a templomot több mint százmillió forintból, ami Celldömölknek egyik jelképe, a katolikus kegytemplom. És mellette Izsákfán, Alsóságon a városrészben a katolikus templomokat, Celldömölkön az evangélikus, a református templomot. És én úgy gondolom, hogy azért ezt az emberek értékelik.

- Ezek szerint ez magyarázza, hogy a szocialisták jóban vannak a helyi egyházi képviselőkkel. Ugye?

- Igen.

- Még annyit mondjon az eredeti incidensre visszatérve, legyen szíves, hogy ezek után például a fideszes polgármesterjelölt asszony bocsánatot kért, akár a férje nevében is, hogy ez történt? Hogy nem így akarták és elnézést, nem akarják erőszakra vinni a dolgot?

- Itt az alpolgármester asszonyt kéne megkérdezni, mert ő a sértett. De nem hiszem, hogy bocsánatot kérnek.

- Arról nyilván Ön is hallott volna már.

- Ismerem őket. Igazából az alpolgármester annak sem örült, hogy ez kitudódott, a választások utáni hétfőn gondolta, hogy ennek megteszi a jogi lépéseit, hiszen mindenki tudja, hogy egy ilyen eljárási rendnél hónapokig vagy fél évig is eltarthat, mire ebből lesz egy ítélet. Tehát azt mondta, hogy most már egy hét ide vagy oda, úgyhogy nem is akart róla beszélni, mert nagyon röstelli, amit meg tudok érteni.

- Így van.

- Egy napig szinte nem is lehetett vele beszélni, annyira a esemény hatása alá került.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >