rss      tw      fb
Keres

Meteorveszély: diplomaták kellenek, nem hősök

Az elmúlt években egyre több írás, ismeretterjesztő és mozifilm jelent meg a Földet fenyegető űrbéli objektumokról és egy általuk okozott világméretű kataklizmáról. A wiredben közölt írás szerint a valóság sokkal kevésbé drámai, mint a téma hollywoodi feldolgozása. Ám egy egyenesen felénk tartó meteor eltérítése egyrészt meglehetősen bonyolult erőfeszítéseket igényelne, másrészt a jelenlegi nemzetközi helyzet nem igazán tenné lehetővé a hozzájuk szükséges világméretű összefogást.

A téma szakértői szerint potenciális aszteroidaveszély esetén jelenleg két reális sikerrel kecsegtető lehetőségünk lenne a védekezésre. Az egyik: valamilyen robbanószerrel egy lépésben robbantanánk darabjaira vagy térítenénk el pályájáról a veszélyes jövevényt. A másik a hosszú távú elterelő manőver: az objektum pályájának lassú módosításával érnénk el azt, hogy a meteor eltérjen eredeti úticéljától. A gond csak az, hogy mindkét lehetőség nemzetközi bonyodalmakat okozna.

Az első módszerrel az a baj, hogy ekkora robbanást csak nukleáris eszközzel lehetne előidézni, márpedig egy 1963-as nemzetközi egyezmény alapján tilos nukleáris robbanószereket a világűrbe juttatni. Az egyezséget természetesen módosítani lehetne, de ez – ugyancsak a wired egyik tavalyi cikke szerint – további diplomáciai bonyodalmakat okozna.

A másik módszer azért nehézkes, mert hosszú idő kell hozzá, ráadásul így nehéz olyan mértékben módosítani egy meteor pályáját, hogy az valóban elkerülje a Földet. Ebben az esetben a nemzetközi bonyodalmakat az okozná, hogy egy olyan területet kellene kijelölni a meteor "kockázati folyosójában", amely a Földön az esetleges becsapódás helye lenne. A geopolitikai döntés következtében egy ország vagy egy földrajzi terület lakosságának jócskán megnövelt kockázatot kellene vállalnia azért, hogy megmentsük öreg bolygónkat.


(Forrás: NASA/JPL-Caltech)

A fentieken túlmenően az sem világos, hogy aszteroidaveszély esetén kinél lenne a döntés joga. Az ENSZ-nél, az Egyesült Államoknál vagy Oroszországnál, esetleg más országnál vagy szervezetnél? Kire lehetne ráterhelni a módszer megválasztásának és annak a döntésnek a felelősségét, hogy melyik ország lakosságát tegyük ki a megnövelt veszélyeknek? A kérdéssel mindenesetre már foglalkozik az ENSZ „A világűr békés felhasználása” elnevezésű szakbizottsága, már csak azért is, mert a szakemberek szerint korántsem biztos, hogy minden potenciálisan veszélyes aszteroidáról, meteorról és üstökösről tudomásunk van. Tervezik is, hogy "hamarosan" tárgyalnak róla.

Hamarosan - azaz 2012-ben. Addigra reméljük, kitalálnak valamit - meg azt is, hogy addig nem történik meg a beígért állítólagos Armageddon sem.