rss      tw      fb
Keres

Döglött pontyok a Balatonban




Jön át a szomszéd, elkenődve mondja: vége a Balatonnak. Nem elég, hogy nem lehet halat fogni, de döglött pontyok úszkálnak mindenütt.


Idén még semmit nem fogott. Azt a néhány ványadt keszeget, ami a horgára akadt, visszadobta. Viszont egyre több pontynak a hulláját látja lebegni a nádasok szélén és a nyílt vízen is. Valamilyen pontyjárvány van.


Beszélt egy komával, aki nagy horgász, nagy tekintély, az mondta a járványt, meg azt, hogy ha egyáltalán sikerül pontyot fognunk, meg kell alaposan nézni a kopoltyúját meg a farokuszonyát, ha ott kicsit lilás elszíneződést látsz, dobd vissza, az már beteg, meg fog dögleni.


Szomszédom olyan vészjóslóan írta le a balatoni Armageddont a halak kihalásával és az algák rémisztő elszaporodásával, hogy aggódva végignéztem egy sor balatoni vízminőség-jelentést.


Lássanak csudát: csak jó híreket találtam! A vízminőség kiváló! Igaz, mindenütt egy június közepi ÁNTSZ-jelentésre hivatkoznak. Azóta semmi hír, csak a valóság küld üzeneteket: Jóska szomszéd már egy hete beszél a döglött pontyokról. Szerinte azért van kussolás az ügyben, nehogy elriasszák a turistákat. De a víz igenis mocskos, hogyne lenne az, ennyi hullával?!


Hogy ki fogja kiemelni és elszállítani a haltetemeket, arról nincsenek híreim. Elvben a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. dolga lenne, ahogy tavaszonként is, amikor a felmelegedő víz a felszínre dobja a téli legyengüléstől elpusztult halakat. De ez évente ismétlődő feladat, lehet rá számítani, mintegy 30 millióba kerül. Ám a lila kopoltyús döglött pontyokra senki nem számított, a balatoni nyár kellős közepén.