Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 10. 11.

Válogatás az elmúlt hetek fontosabb írásaiból


FÓKUSZBAN:

2010. augusztus 19.

Magyar Helsinki Bizottság: A fiatalkorúak szabálysértési elzárása a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény rendelkezései fényében
A Magyar Helsinki Bizottság honlapja

„A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a közbiztonság javítása érdekében szükséges …módosítása… lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását akár elsődleges szankcióként, akár úgy, hogy a velük szemben kiszabott és meg nem fizetett pénzbírságot átváltoztatják elzárásra.”

„A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles, és a (3) bekezdés értelmében a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. Az Sztv. szerinti fiatalkorúak tehát tankötelesek, iskolába járnak, szabálysértés elkövetése esetén viszont veszélybe kerülhet az iskolai tanulmányok folytatása az elzárás eredményeképp. Az Sztv. 14. § (2) bekezdése szerint az elzárás leghosszabb tartama fiatalkorú esetén harminc nap, abban az esetben pedig, ha az eljárás alá vont fiatalkorút ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama negyvenöt nap. Az elzárás lehetséges maximális időtartama tehát olyan mérték, amely miatt a fiatalkorú jelentős mértékben elmaradhat a tananyag elsajátításával, és jelentős mértékben megnőnek annak esélyei, hogy évismétlésre kényszerül, különös tekintettel a … hiányzásokhoz kapcsolódó következményekre. Ugyanakkor az elzárás alatt a fiatalkorúak oktatása semmilyen formában nem biztosított…”

„A Gyermekjogi Egyezmény 37. cikk b) pontja értelmében a részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal. A 37. cikk c) pontja emellett kimondja, hogy a szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel, életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak, így különösen el kell különíteni a szabadságától megfosztott gyermeket a felnőttektől, kivéve, ha a gyermek mindenek felett álló érdekében ennek ellenkezője tűnik ajánlatosabbnak.”

Az elzárás azonban  az Sztv. értelmében „nemcsak végső eszközként alkalmazható, és nem biztosítja a fiatalkorúaknak a Gyermekjogi Egyezmény szerinti elkülönítését a szabadságelvonás alatt.”

„A Gyermekjogi Bizottság 10. sz. átfogó kommentárjában hangsúlyozta: …alternatív intézkedések széles választékának kell rendelkezésére állnia, hogy a hatóság a lehető legrugalmasabban, az adott eset körülményeinek megfelelően tudjon intézkedést hozni, és hogy a szabadságelvonás elkerülhető legyen. A cikk példálózó jelleggel felsorol ilyen intézkedéseket, mint például a próbára bocsátás, a közhasznú munka, a kompenzáció és az okozott kár helyrehozása, a csoportos tanácsadáson való részvételre kötelezés, vagy a nevelőszülőknél való elhelyezés.”

„…azon negatív behatásokat, amelyek az egyént egy zárt intézményben szükségszerűen érik, egyáltalán nem lehet neveléssel ellensúlyozni. Különösen igaz ez a fiatalkorúakra, akik fokozottan érzékenyek a negatív impulzusokra. A kommentár megjegyzi azt is, hogy a szabadságtól való megfosztás negatív hatásai nem csupán a szabadságmegvonás, de a megszokott társadalmi közegből való kiemelés és kiforratlan személyiségük miatt is érzékenyebben érintik a fiatalkorúakat, mint a felnőtt elkövetőket.”

A 45/112-es számú ENSZ közgyűlési határozat a fiatalkori bűnözés megelőzéséről (’Rijádi Iránymutatások’) „megemlíti, hogy szakértők szerint éppen ezért visszás a fiatalkorút deviánsnak vagy bűnelkövetőnek bélyegezni, ugyanis ez csak hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb távon normaszegő magatartást tanúsítson.”

„Az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott már azzal a kérdéssel…A D. G. v. Ireland ügyben (Application no. 39474/98, Judgment of 16 May 2002) a Bíróság megállapította… hogy ha egy büntetés-végrehajtási célokat szolgáló intézetben az oktatási és rekreációs célokat szolgáló tevékenységekben való részvétel pusztán önkéntes, és a fogvatartás során nem kerül sor ilyen természetű tevékenységben való részvételre, akkor a fogvatartás oktatási-nevelési célt nem szolgál, és nem is biztosítja a fiatalkorú oktatáshoz és speciális gondoskodáshoz való jogát.”

„A Gyermekjogi Egyezmény 40. cikk 4. pontja alapján rendelkezések egész sorát, így különösen a gondozással, az irányítással és a felügyelettel, a tanácsadással, a próbára bocsátással, a családi elhelyezéssel, általános és szakmai oktatási programokkal és nem intézményes megoldásokkal kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a gyermekek számára jólétüknek megfelelő, valamint helyzetükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást lehessen biztosítani. A fiatalkorúak elzárása kapcsán azonban sem az Sztv., sem más jogszabály nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket, így kizárt például a családi elhelyezés, nem biztosított az oktatás, a tanácsadás, a megfelelő pszichológiai ellátás.”

2010. október 9.
Debreczeni József: Nyulak Dániában
Népszava

„A kétharmados többségre nincs ellenszer. …a nyomulás föltartóztathatatlan. A parlamentben az ellenzék közös erővel sem bírná behúzni a féket (ha nem háromfelé rángatnák, akkor se).”

„A Jobbik ugyanannak az elfajult tőnek a vadhajtása, amit pontosan jelez a szám: Vonáék a fideszes törvényjavaslatok 60 százalékát támogatták. Schifferék a 35 százalékát. Autokratikus kormányzás esetén ez nem a konstruktivitás, hanem az asszisztálás mérőszáma. Ami mögött persze nem elvetemültség van, mint a Jobbik esetében, csupán inkompetencia és infantilizmus. Könnyelműség és könnyűség - akár a kampányzárón eregetett lufikban, amiket a politikai vákuum végül beszippantott a parlamentbe.

A rendszerváltozással született magyar demokrácia reménytelen helyzetét mi sem mutatja jobban, mint hogy annak a pártszférában momentán a politikailag és morálisan megfogyott, megtört posztkommunista MSZP volna az egyedüli (fegyvertelen) védelmezője.”

„Ma két fronton zajlik a politikai offenzíva. Az anyagi szférában: az uralmi intézmények elfoglalásáért - és a lelkek fölötti uralomért: az autokratikus rezsim legitimálásáért. Az előbbi fronton nincs eszköz az ellenállásra. Ott nemcsak az írott jog – a valóság sem akadály.”

„Az új rezsim legitimációs hadjárata a hazugság és az őrület tobzódása…, a ’Nemzeti Együttműködés Rendszerével’, az azt deklaráló Nyilatkozat kifüggesztésével és a többivel. Hazugság és őrület. Mégis maga a valóság, amellyel most tanítják együtt élni a magyar társadalmat.”

„Már akit lehet. Az MSZP-t lehet - amikor elnökjelöltet állít, aki Orbán színe elé járul, hagyja magát dicsérni, a hátát lapogatni.”

„Az adekvát demokrata válasz az ilyen álságos felkérésre a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet válasza, amely simán elhajtotta az őt delegáló LMP-t mondván: demokrata nem piszkolja be a kezét ilyesmivel [hogy javaslatokat tegyen az új alkotmányra].
Adekvát Gyurcsány Ferenc válasza, aki - jogi és politikai álláspontjának egyértelmű tisztázása után - közölte: nem járul az illegitim bizottság elé.

És adekvát Baka András nyilatkozata - minden tiszteletem az övé! -, aki a Legfelsőbb Bíróság Elnökeként nem tűrhette tovább szó nélkül a szóban forgó [2006-os rendőri visszaéléseket – is – vizsgáló] bizottság packázásait, és szót emelt a bírói függetlenség védelmében.

De miért hallgat a köztársaság - hivatalából távozott - utolsó elnöke? Még mindig van mit vesztenie? Szerintem van: a sértett hallgatással erkölcsi tőkéje maradékát is elveszítheti.

És mi van Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével s a többi taláros atyafival? Ők miért hallgatnak, mint nyuszi a fűben? Tényleg nem érzik, milyen szörnyű bűz van ’Dániában’? Hogy ’rohad az államgépben valami’?

A saját gyávaságuk szaga se bántja az orrukat?”

2010. október 9.
LMP: Ne a kórházakban szüljenek a nők, mert az drága
A Jam vendége Szilágyi László, az LMP országgyűlési képviselője
ATV online, videóval

„Nagyon zavar minket ez a lassan több mint húszéves szabályozatlanság, tőlünk nyugatabbra több országban ezt megnyugtatóan szabályozták… Mindenki megelégedésére szolgál és jól működő rendszer…Itt a szülő nő önrendelkezési jogáról van szó.’”

Szilágyi László szerint „van egy másik megközelítés, ami abszolút szakmai, hogy egy jól működő, intézményen kívüli szülési rendszer jelentős terhet venne le az állami ellátórendszer válláról, ezért fontos lenne, hogy minél több civil szervezet át tudjon vállalni ilyen ellátást.
A szakmai protokoll mellett az LMP-s honatya hangsúlyozta a bábaképzés és az otthonszüléssel foglalkozó szervezetek akkreditációjának fontosságát is, továbbá … az intézményen kívüli ellátás TB általi finanszírozását is meg kellene oldani.”

2010. október 8.
Tóta W. Árpád: A gömböc vége
Tóta W. Árpád blogja

„Magyarország most újra egységes, mondja a fékezhetetlen agyvelejű Semjén Zsolt, mellesleg az aradi vértanúk ürügyén; de a kottát nem ő írja, hanem a főnöke. Vele még messzebb ügetett a hintaló, Orbán egyenesen odáig jutott, hogy Budapest most lett a nemzet fővárosa. Eddig nem lehetett az, mert nem volt fideszes a polgármester. Még mindig annak a téveszmének a rabja, hogy a nemzet ő maga és pártja. Pedig ebből baj lehet.”

„Az önkormányzati választás eredménye amúgy első blikkre tényleg úgy néz ki, mintha az ország a kormány politikáját hagyta volna jóvá, nem is meglepő, hogy így magyarázzák. Érdemes viszont észrevenni két szépséghibát. Az egyik, hogy a kormánynak ez idáig nem is volt politikája; a gazdasággal - a lényeggel! - gyakorlatilag semmit sem csináltak.…amit most állítólag aláírt az ország, az egy üres lap volt.”

„A második szépséghiba Esztergom. Itt Meggyes Tamásnak sikerült az, ami fideszes jelölt számára szinte lehetetlen feladat lett volna idén: akkorát taknyolt, hogy körbe lehet rajzolni. Sokat dolgozott ezen. Elérte, hogy a Jobbiktól az MSZP-ig minden ellenzéki párt összefogjon ellene, felsorakozzanak egy független jelölt mögé, és kétharmaddal megnyerjék a választást.”

„Esztergom egyébként nem élhetetlen hely, a polgármester nem azért bukott meg, mert lepukkantotta a várost…Akadt helyette más. Pontosan olyan dilik, amiket a Fidesz, Meggyes pártja menthetetlenül és sorozatosan elkövet. Nem is politikai hibák ezek, hanem paranoid és megalomán tünetek, a jobboldali pszichózis tipikus képletei.”

„Segge alá gyömöszölte a városi újságokat, aztán hülye fejjel és mélyen megsértve konstatálta, hogy az interneten mindenféléket írogatnak róla, és nem tilthatja le, nem büntethet, nem rúgathat ki senkit.”

„Meggyes a hatalmi logika tenyérbemászó megtestesülése volt, megterhelve a szokásos fideszes tévképzettel, miszerint aki nincs velünk, az ellenünk van. Belebukott, és senki sem sajnálja. Amit összekovácsolt maga ellen, az nem is olajfa, hanem komplett olajkút… Esztergomban előrehaladott állapotba került a nemzeti együttműködés rendszere: annyira elege lett belőle mindenkinek, hogy együttműködtek inkább bárki mással.”

2010. október 7.
Az Egyenes Beszéd vendége Tétényi Éva Esztergom új polgármestere
ATV online, videóval

„Kálmán Olga: - Bemehet már a hivatalba ?
Tétényi Éva: - Hát az a helyzet, hogy szerintem bemehetek miután a polgármesternek a polgármesteri hivatal a munkahelye… Én kivárom azt az időt, amikor egy megfelelő szobát adnak Esztergom város polgármesterének… Úgy tűnik, hogy a demokratikusan megválasztott polgármestert [Medgyes Tamás] országgyűlési képviselő úr nem akarja elismerni.”
„Az Esztergom városi képviselőtestületi üléseket szeretném nyilvánossá tenni, hogy élő egyenesben lássák a választópolgárok… Merem remélni, hogy ezt nem szavazzák le [a fideszes többség]…
És ha leszavazzák, akkor például mit csinál ?
–…Hát akkor majd új helyzet lesz …folytatom a blogbejegyzéseimet …egy olyan internetes honlapot nyitok, ahol teljesen korrektül fent lesznek a határozatok, egy beszámoló készül… A városban nagyon nagy az öröm, egyfajta felszabadulásérzést élnek meg az emberek.”

2010. október 2.

Aba Sámuel: Jöjjön a kiskirály?
Sárdobáló (blog)

„Vasárnap minden valószínűség szerint Tarlós Istvánt fogják főpolgármesternek választani a budapestiek…hamarosan egy olyan ember fogja irányítani Budapestet, aki fittyet hány a jogállamra.”

„Az ügy 2001. július 3-án kezdődött. Tarlós István III. kerületi polgármester levelet írt Gerendai Károlynak, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatójának. Ebben többek között ez szerepelt: ’Tudomásomra jutott, hogy az ez évi Diáksziget rendezvénysorozaton, az Óbudai Hajógyári szigeten valakik úgynevezett ’szivárvány sátrat’ szándékoznak felállítani, ahol egyéb műsorok között – a hírek szerint – ’homoszexuális felvilágosító’ programok is szerepelnek. Szerződésünk és egyéb hatáskör alapján is felhívom a figyelmét, hogy ilyen sátor létesítéséhez nem járulok hozzá. Ha ennek ellenére ez a program mégis létrejönne, az súlyosan veszélybe sodorná az idei rendezvény megtarthatóságát, de a következő évi szerződés aláírását is… Sajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne.’”

„2001. július 10-én a polgármester és a szervezők a következő megállapodást kötötték: ...Az Óbudai polgármester kezdeményezésére alulírottak a következőkben állapodnak meg: Az évek óta sikeres Pepsi-szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek.”

„Tarlós nyílt, ostoba homofóbiája már önmagában is elrettenthetne mindenkit, az eset azonban túlmutat ezen. …Az Óbudai-sziget a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában állt, magánjogi jogalanyként tehát az óbudai polgármester nem léphetett fel…. Olyanfajta közigazgatási normaalkotásra, amely harmadik személyek (a meleg szervezetek) számára fogalmaz meg tiltást, nem volt hatásköre… nem az Államigazgatási eljárásról szóló törvény szerint járt el, alakszerű határozatot nem hozott. A bíróság mindezek alapján ki is mondta a megállapodás semmisségét.”

„Noha Tarlósnak hatásköre nem volt a Sziget ellehetetlenítésére, eszközei mégis voltak ehhez, a szükséges szakhatósági engedélyek megadását ugyanis módjában állt megakadályozni. A Habeas Corpus Munkacsoport hivatali visszaélés bűntette elkövetésének gyanújával tett feljelentést Tarlós ellen.."

„A Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség magához vonta az ügy kivizsgálásával megbízandó hatóság kijelölésének jogát, a feljelentés a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészséghez került, az pedig – a társadalomra veszélyesség hiányára hivatkozva – elutasította.”

„A társadalomra veszélyesség hiánya olyan szubjektív kategória, hogy a bíróságok is csak a legritkább esetben hivatkoznak erre, a nyomozati szakban pedig különösen megkérdőjelezhető ennek alkalmazása, ráadásul érdemi vizsgálat nélkül…”.

„Most ez az ember lehet Budapest főpolgármestere, és hamarosan talán ismét Polt Péter lesz a Legfőbb Ügyész…”

2010. szeptember 21.
Két tábor között „őrlődik” Orbán Viktor
Portfolio.hu

„Kettős személyiséggel rendelkezik a Fidesz, ami a gazdaságpolitikai elképzeléseit illeti, és ezzel magyarázhatók a kormány eltérő megnyilvánulásai is - mutat rá friss elemzésében Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza. A londoni szakértő terjedelmes írásában…arra a következtetésre jut, hogy nem elég csak az ország makrogazdasági helyzetére tekinteni, mivel a háttérben veszélyes folyamatok húzódnak meg.”

„Mit képvisel a Fidesz? Egyrészt a fiskális konzervativizmus, a kisebb állam, az alacsonyabb közkiadások és adók híve, eközben EU- és európárti. A párt ezen oldalát Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke és volt pénzügyminiszter jelképezi.

Másrészt, a párt erősen populista, szűk látókörű és a gazdasági nacionalizmust is támogatja a Jobbik ellen folytatott harcában. A Fidesz ezen részét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ’vezeti’.”

„Hihetünk-e a kormány elköteleződésének, miszerint jövőre 3 százalék alá csökkenti a költségvetés hiányát? Igen. Három százalék alatt hiánycéllal találkozhatunk jövőre, ha a Fidesz jól szerepel a helyhatósági választásokon – válaszolja meg második kérdését Montalto, aki arra is figyelmeztet: ha a Jobbik is különösen jól teljesít, akkor kicsit magasabb lehet a 2011-es deficit.”

A Nomura elemzője több, a jövő évi költségvetési célt övező kockázatra hívja fel a figyelmet:
– túl optimista bevételi előrejelzésekre épít, ami a túlságosan optimista növekedési kilátásokon alapul
– a Magyar Fejlesztési Bank több politikai célú projektjének finanszírozása (többek között a devizahitelesek megsegítése)
– vegyes sikerek mellett zajlik az idei évre tervezett kiadáslefaragás és hatékonyságnövelés a költségvetésben.”

„Magyarország fontos reformlépéseket hajtott végre az adórendszer tekintetében és versenyképességének javítása érdekében. Emellett üdvözlendő a devizahitelezés megszüntetése és a helyi önkormányzatok méretének csökkentése. Ám ezeket a hosszú távú pozitív terveket beárnyékolják a rövid távú kormányzati tervek, mint például a bankadó, a bajba jutott adósok megsegítése, a jegybank függetlensége elleni ’támadás’. A kilátások másik része a kormány akarata és képessége a hiteles gazdaságpolitika megvalósítását illetően. A gyakorlatban megtehetné a kormány, ám a Nomura elemzője szerint csak akkor tesz majd így, ha a piac vagy az Európai Unió arra kényszeríti.”

„Szemben korábbi feltételezésünkkel, a kormány nem lesz képes eltávolítani a jegybank éléről Simor Andrást – vélekedik Montalto, aki szerint a jövőre kinevezendő négy új Monetáris Tanács tag valószínűleg erőteljesebben fog a kamatvágás és a mennyiségi lazítás mellett küzdeni, ha ők nem lesznek politikailag függetlenek.”

A folyó fizetési „mérlegben sorozatban tapasztalt többlet nem a magyar gazdaság erejének jele, hanem azé, hogy Magyarország késve követi le a globális fellendülést: a külső kereslet élénkül, a belső kereslet viszont zsugorodik – hívja fel a figyelmét elemzésében Peter Attard Montalto. Az elemző szerint idén a gazdasági növekedés nem lesz több 1 százaléknál, és a külső kereslet zsugorodása is visszatartó erőt jelenthet a második félévben.”

A kibocsátott magyar állampapírok iránti kereslet magas, s „amíg a világgazdaságban fennmarad a likviditásbőség, addig a magyar aukciókon sem jelentkezhetnek problémák. Ám a várhatóan október közepén megjelenő költségvetési tervek kulcsfontosságúak lesznek a magyar állampapírpiac számára.”

A Nomura elemzője hangsúlyozza: „a magyarországi helyzet sokkal összetettebb, nem elég csak a likviditást, a fizetőképességet, a költségvetést és a folyó fizetési mérleget figyelni. A gazdaságpolitika hitelességéről van szó… Magyarországnak a jövőben szüksége lesz az IMF-re. A feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás mellett azonban jelenleg nem szorul új megállapodásra a kormány, ám ez nem tart örökké.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!