Megnyugodtam
- Részletek
- Napi apró
- 2013. augusztus 31. szombat, 08:12
- Andor Mihály
Már-már abba a hibába estem, amelybe Ady után (Nekünk Mohács kell) Jakab Attila is beleesett (Kell a tragédia?), és úgy láttam, hogy abból a lefelé menő gazdasági, szellemi és erkölcsi spirálból, amelybe az Orbán-rendszer taszította az országot, csak katasztrófa billentheti ki. Csak egy katasztrófa hozta katarzis lehet kiindulópontja a megtisztulásnak.
Fellner Ákos azonban filozófiailag, szociológiailag és kulturantropológiailag megnyugtatott. Nem kell félnem semmiféle tragédiától. Ahol én az érzelmek győzelmét látom a racionalitás fölött, méghozzá nagy tömegben, ott voltaképpen a felvilágosodás filozófusai küzdenek Nietzschével, Kierkegaarddal és Adornóval. Tézisek meg antitézisek fenekednek egymással. De se tézissel, se antitézissel nem vágtak kupán még senkit úgy, hogy az akár nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott volna.
Megnyugodtam, mert ahol én az irracionalitásra szavazó állampolgárokat láttam, ott nincs is semmi, hiszen igencsak problematikus önmagukban valóként népről, nemzetről, szavazókról vagy állampolgárokról beszélni. És különben is: irracionális társadalmi csoport empirikus értelemben nem létezik. Igaz, hogy az irracionalizmus, amire szavaztak ezek a nem létező állampolgárok, megvalósulni látszik, de nem kell aggódni, mert a „józan ész” minden korban, minden társadalomban miden kultúrkörben elégséges szinten jelen van.
Amitől tehát én félek, azt empirikusan nem lehet igazolni. Jó nekünk.
