rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 10.

Interjú Gerő András történésszel


Bolgár György
: - A holnap megjelenő 168 órában, amely azonban már kinyomtatva itt van a kezemben, megjelenik egy nagy cikked Nemzeti bolsevizmus címmel. És ebben arról írsz, hogy a mai magyar szélsőjobb miért nevezhető nemzeti bolsevistának. Az érdekessége a te új terminológiádnak, hogy néhány nappal ezelőtt a Magyar Hírlap tulajdonosa, az ismert nagyvállalkozó, Széles Gábor adott egy interjút a saját lapjának, és ebben külön kitérnek arra, hogy egy televíziós vitaműsorban te elővezetted ezt a nemzeti bolsevizmus fogalmat. Ő pedig hangsúlyozottan, többször is visszatérve erre, egyetért veled, a Jobbikot nemzeti bolsevista pártnak nevezi. Hogy aratsz ilyen sikereket? Ezekszerint ennyire magától értetődő találat a te elnevezésed?

Gerő András: - Hát azt nagyon nehéz megmondani egy közpolitikai térben, hogy mi az, ami beletalál, és mi az, ami nem. Az ember nem is ezért csinálja, hanem egyszerűen gondolkodik, valamire jut, és akkor, ha sajtószabadság van egy országban, elmondja, megírja. És hál istennek, Magyarországon szabadság van. Én meg megtehetem hogy elmondom. Tehát én nem azért csinálom, hogy ezzel x vagy z egyetértsen, viszont nagyon örülök annak, ha sokféle ember el tudja ezt fogadni, magáévá tudja tenni. Különösen azoknak az érveknek az alapján, ami miatt én ezt a kategóriát, hogy így mondjam, kitaláltam és használom.

- Egy-két hónappal ezelőtt el tudtad volna képzelni, hogy Széles Gábor egyetért veled abban, hogy a Jobbik a nemzeti bolsevizmus pártja?

- Hát az az igazság, hogy én nem tudok találgatni ezen a téren.

- De el tudtad volna képzelni?

- Hát nézd, az igazság az, hogy én hiszek abban, hogy Magyarországon, ha vannak is különbségek politikailag emberek között, azért mindazonáltal a magyar társadalom 1989-90 körül, beleértve ebbe a politikai elitet is, vett egy demokratikus irányt. Na most ezt el tudja takarni nagyon sokféle érdekellentét, pozicionális ellentét, de mégis ez a demokratikus irány az elmúlt húsz évnek egy fő sodra volt. És ennek a fő sodornak az a sajátossága, hogy akik ebben a fő sodorban vannak, előbb-utóbb rájönnek arra, hogy itt előállnak olyan jelenségek, amik nem illenek ebbe bele.

- De hát pár hónappal ezelőtt a Széles tulajdonában lévő Magyar Hírlap és Echo tévé még egyáltalán nem állt távol ettől a nemzeti bolsevista párttól. Ezért kérdeztem, hogy nem voltál-e meglepve, miközben el tudom fogadni, hogy örülsz neki, ha így alakult.

- Igen, így van, örülök neki.

- Akkor nézzük hogy minek alapján állítod azt, hogy ez a nemzeti bolsevista jelző valóban illik erre a szélsőjobboldali pártra. Hogy miért nemzeti, azt valószínűleg érti a hallgatóság többsége, bár bizonyos értelemben a nemzeti túl jó túl jó értelmű jelző, ezért inkább azt mondanám, hogy nacionalista, mert abban már a pejorativitást is lehet érezni. De mégis, érthető, hogy mire gondolsz, ők nacionalisták, de miért bolsevikok?

- Hát én azt gondolom ugye, a kettő összefügg, mert a bolsevizmusnak először is van egy olyan sajátossága, ami egy politikai közhely bizonyos értelemben. Idézem is a cikkemben Bethlen Istvánt, aki már a húszas években azt mondta a szélsőjobbra tartó képviselőknek, hogy uraim, Önök addig mennek jobbra, amíg észreveszik, hogy megérkeztek balra.

- De hát akkor a fő ellenség a baloldal volt, a kommunisták vagy a bolsevikok, tehát Bethlen ezért minősítette őket olyan jobboldaliaknak, akik a végén eljutnak a legszörnyűbbhöz, a szélsőbalra.

- Hát ez egy politikai mozgást leíró mondat, de valójában a második háború után nagyon sok olyan politikai elméleti fejtegetés született, amelyik rengeteg azonosságot vél felfedezni a bolsevizmus és a nácizmus, a 20. század két nagy autoriter ideológiája között. Én pedig úgy gondolom, hogy amit ma Magyarországon tapasztalunk, és ezért hívom nemzeti bolsevizmusnak, sokkal közelebb áll a bolsevizmushoz, noha átvesz a másik autoriter ideológiából is elemeket.

- Abból a bizonyos nemzeti szocializmusból.

- A nemzeti szocializmusból. Igen. Tehát én azt hiszem, hogy az első és a legfontosabb, hogy ez a politikai mozgalom elképesztően tőke- és piacellenes. Ezt nem is titkolják. Tehát nagyon egyszerű rájönni, mélységesen ellenzik a Magyarországon is tapasztalható, az Európai Unióra jellemző szabad tőkemozgást, szabad tőkeáramlást. Ki akarják tiltani Magyarországról gyakorlatilag a multinacionális cégeket, akik egyébként több százezer embernek adnak munkát ebben az országban is. És nem egyszerűen egy gazdasági nacionalizmusban gondolkodnak. Mondjuk a Fidesz gazdasági nacionalizmusban gondolkodik. De ők úgy gondolkodnak, hogy gyakorlatilag a nemzetközi tőkét és adott esetben a nekik nem tetsző tőkét ki kell zárni a piacgazdaság folyamatából. Ennek a követelésnek egyébként egyfajta megfelelője az, hogy turul névvel olyan üzlethálózatot, ilyen központi állami elosztású monopol üzlethálózatot akarnak, ami helyettesíthetővé teszi a Magyarországon jelenlévő nagyobb kereskedelmi üzletláncokat és hálózatokat.

- Igen, mondjuk hogy ebbe a hálózatba honnét és milyen áru érkezne, abban a pillanatban, ha kitiltanák innét a külföldieket, azt az ember könnyen el tudja képzelni, volt már ilyen hiánygazdálkodás Magyarországon.

- Hát én 57 éves vagyok, éltem olyan korszakban, amikor jelentős mennyiségű marhamájkrém konzerv volt a boltokban.

- De mi különbözteti meg ezt a valóban szélsőséges és buta tőkeellenességet attól, amit viszont Orbán Viktortól hallunk, és az elmúlt napokban is hallhattunk, hogy a pénzkapitalizmus ellenében értékteremtő kapitalizmusra van szükség. Nincs itt ugyanaz a tőkeellenesség vagy bank- és bankárellenesség, mint ami lényegében a Jobbiknál is felfedezhető?

- Én ugye az előbb használtam a gazdasági nacionalizmus kifejezést. Nekem mély meggyőződésem, hogy ebben a birodalomban, amibe Magyarország önként törekedett, és népszavazással megerősítetten tag lett, az Európai Unióban, mind a gazdasági nacionalizmus, mind ez a fajta bolsevizmus teljesen életidegen. Megjegyzem, hogy amikor megegyezik a Fidesz elnöke a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnökével a tekintetben, hogy közbeszerzésnél előnyben részesítik a magyar vállalkozókat, ezt szürreálisnak gondolom, egy nacionalista megnyilvánulásnak gondolom, mert nem lehet megtiltani az Unióban, hogy bármely magyar közbeszerzési pályázatra bármely, az európai piacon jelenlévő cég jelentkezzen, és ha jobb ajánlatot tesz, akkor jobb ajánlatot tesz.

- Mert onnantól a magyar is ki fogják tiltani minden uniós országból.

- De nem így működik az unió.

- Hát persze. Nem is hagyják. Persze.

- Csak megjegyezném, hogy Demján Sándor hogyan adná el a maga áruját a szlovák meg a lengyel piacon, ha ott ugyanilyen szabályok lennének. De mindegy. Ez egy ez egy törekvés, amiben van nacionalizmus, de nem realizálható.

- És nem válik ilyen szélsőségessé, mint a Jobbik.

- Igen, Orbán sosem tagadta, hogy Magyarország piacgazdaság, és Magyarországnak szüksége van a külföldi tőkére. Tehát nem ment el egy bolsevik irányba, hanem megmaradt egy magyar, hogy így mondjam, nacionalista irányon belül, amit egyébként szintén nem tud érvényesíteni, de törekszik rá. De ezek a szélsőjobbhoz tartozó alakulatban az emberek azt gondolják, hogy pusztuljon innen a nemzetközi tőke, hogy a piacgazdaság lenullázódjék. Tehát a nagy tömegű vagdalt marhahúsra és májkrémre veszik az irányt.

- A nemzeti bolsevizmus másik jellemvonásaként említed, hogy nagy szerepet játszik benne az illúziókeltés, az illuzionizmus, hogy egy olyan országot, olyan világot képzel el, amely megvalósíthatatlan, és többek között ez az a bizonyos nagy Magyarország, amit ők lépten nyomon megpróbálnak legalább elméletben visszaállítani. De gyakorlati célzásokat is tesznek rá. Amire azt mondanám, hogy hát igen, igen, de ott van a Fidesz, amelyik kettős állampolgárságot akar, márpedig azt a népszavazáson pár éve nem hagyták jóvá, vagy akár még Orbán Viktorra is emlékezhetünk, aki néhány évvel ezelőtt az autójára Nagy-Magyarország-matricát tett ki.

- Én nem tudom hogy az Orbán milyen matricával az autóján jár, de ez magánügy. Az autójára mindenki azt tesz, amit akar, az ő autója, azt tesz rá, amit akar. De a nemzeti bolsevikok részéről ez egy nyílt, manifensz politikai viselkedés, ez a Nagy-Magyarország illuzionizmus. És azért kötöm ezt a bolsevizmushoz, mert a bolsevizmus is egy alapvető illúzióra épült. Egy olyanfajta világforradalmi és olyanfajta társadalmi képet megvalósító illúzióra, ami minél inkább erőltették, annál kevésbé valósult meg. Na most a Nagy-Magyarország szimbolizmus ugyanez. És ezért rokonítom ebben a cikkben Milosevics bolsevik nacionalizmusával, mert gyakorlatilag a Nagy-Magyarország illuzionizmus semmi másról nem szól, mint arról, hogy mi vesztesek vagyunk. Tehát gyakorlatilag a magyar bolsevikok azt jelentik be, hogy vesztesek vagyunk. Mert ez a fajta nacionalizmus, amiben ők ezt az illuzionizmust elképzelik, ez a vesztes nacionalizmus. Mert a szerbek is most már azzal néznek szembe, hogy Koszovót is elvesztették. Ez a milosevicsi bolsevik nacionalizmusnak a végpontja.

- Az ellenségképet is említed, hogy ellenségképekben gondolkodnak. És ez abszolút így van. Gyakorlatilag folyamatosan ellenségre lövöldöznek, szóban, és reméljük, hogy nem ők azok, akik a valóságban is ezt teszik, mert ugye Magyarországon elszaporodtak az ilyen emberek is.

- Így van.

- De közben megint csak kénytelen vagyok párhuzamot vonni néhány fideszes politikus és a jobbikosok között. Kövér László állandóan ellenségekre lövöldözött különböző fórumokon a megnyilatkozásaiban, vagy Kubatov Gábor a napokban egy tévé nyilatkozatában azt mondta Csermely Péter felvetésére, hogy igen, a legnagyobb ellenség, így, az MSZP. Holott a Jobbikról volt szó.

- Na most azért egy különbséget megint csak tegyünk meg. Tehát amikor én ellenségképről beszélek, az egy retorikai technika, aminek a tartalmi eleme ez az ellenségképzés. De az egy nagyon nagy különbség, hogy egy olyan identitáspolitikát folytatok… mert minden identitás abban áll, hogy megmondom, hogy én mi vagyok és mi nem vagyok. És nagy különbség, hogy egy politikai mezőben az egyik politikai párt adott esetben nem ellenfélnek, hanem kicsit túlmenve ezen, adott esetben ellenségnek tételez egy másik politikai pártot, vagy hogy komplett társadalmi csoportokat állít be ellenségképnek, következőleg kiiktatandónak. A nemzeti bolsevikoknál ugye itt van egy rasszista vonulat, ami a nácikkal rokonítja őket, de ez a rasszista vonulat most már kiterjeszkedett az egész magyar politikai elitre. Mindazokra, akik húsz év alatt valamilyen szinten kormányon voltak, vagy hatalomban voltak.

- Mindenkit ki kell söpörni, kivéve őket, akik most jöttek. Ugye?

- Igen. Kivéve őket. Hát itt már túlvagyunk a rasszizmuson. Ez egy kollektív stigmatizáció. Ami nemcsak a cigányokról vagy a zsidókról, vagy a homoszexuálisokról szól. Mondom, az a náci vonulat ebben. A bolsi vonulat ebben az, hogy itt lényegében egy komplett osztályharc-ideológia rajzolódik ki, hogy lényegében az uralkodó osztályt, bolsevik terminológiában mondhatnám ezt, le kell váltani, ki kell söpörni, szét kell zúzni. Tehát ezért mondom, hogy az osztályharc eleme dominál ebben, míg az általam idézett szövegekben egy politikai harc dominál, amelyik retorikailag időnként túlfut a megengedett kereteken, de mégiscsak politikai alakulatokra utal.

- És azt mondod, hogy bár a Fidesz elmúlt évekbeli politizálásában sok hasonló vonást lehetett felfedezni a mostani Jobbikhoz viszonyítva, de azért alapvetően mégiscsak elválasztja őket egy egészen másfajta társadalmi és politikai szemlélet, mert ők mégsem nemzeti vagy nacionalista vagy soviniszta bolsevikok, hanem egy erőteljesen nacionalista, a kapitalizmust is gyanakvóan szemlélő, politikai ellenfeleiket néha ellenségnek néző párt. De azért az alapvető különbség mégiscsak a Jobbik, a nemzeti bolsevizmus, és a többiek között van?

- Igen. Ez körülbelül az a típusú különbség, egy munkásmozgalmi logikában tudnám ezt kifejezni, mint ami a szociáldemokraták és a bolsevikok között fennáll. Tehát a szociáldemokraták is korlátozni akarták a tőkét, mindenfajta intézkedéseket terveztek, és amikor hatalomra kerültek, részben meg is valósítottak, mondjuk a kapitalista gazdaság megrendszabályozására. De nem tűzték ki célul, hogy a velük nem egyetértőket annulálják, kiiktassák, és nem tűzték ki célul a kapitalizmus vagy a piacgazdaság egészének a felszámolását. Tehát ezek nagyon nagy különbségek. Tehát egy érzelmi logika bele tudja hajtani az embert sok esetben egy tisztánlátás nélküli világba, de én meg szeretném, ha ezeket a különbségeket, mint ahogy te is utaltál rá, megtennénk és meghúznánk, hogy az egyik nem olyan, mint a másik.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái