rss      tw      fb
Keres

Miért hiányzik az ifjabb generáció az ellenzéki rendezvényekről?



Állandóan visszatérő téma – és olykor gúny és leszólás tárgya –, hogy az ellenzéki pártok rendezvényein többnyire nyugdíjas korú szimpatizánsok jelennek meg. A Demokratikus Koalíció szeptember 14-ei évadnyitó politikai nagygyűléséről például ezzel a címmel közölte az Index alábbi fotóját az egyik német nyelvű magyar blog: A nap képe – Gyurcsány összegyűjtötte a DK-s ifjú párttagokat.



Index/Huszti István

Nem volt ugyan hasonló gúny tárgya, de hasonló képet mutat ez a Bajnai Gordon és az Együtt februári, a Millenárison megrendezett nagygyűléséről készült fotó:



MTI/Koszticsák Szilárd

Az MSZP szeptember 13-ai miskolci nagygyűlésén az Index fotósa készített több hasonló képet is:



Index/Huszti István

Két felmérést ismertetünk az alábbiakban. Arról szólnak, miért hiányoznak az ifjabb korosztályok ezekről a rendezvényekről.


Kutatópont: a magyar fiatalok érzékelik generációjuk problémáit, de nem aktívak


Szerdán ismertette a Kutatópont nevű, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója, Székely Levente a Magyar Ifjúság 2012 című felmérést (itt olvasható). Ugyanezt a vizsgálatot elvégezték már 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is, vagyis a fiatalok életében és gondolkodásában bekövetkező változásokat is mérni lehet. Az MTI és az Origo összefoglalója szerint:


A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika. Érzékelik generációjuk problémáit, de a megoldásukban nem aktívak. Ezért nevezték el „új, csendes generációnak” ezeket a fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek, viszont – bár akkor még alig éltek – a többségük nosztalgiával gondol a Kádár-rendszerre.


Többségüket nem érdekli a politika, és 78 százalékuk szerint a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye. Passzívak, szervezetekbe alig lépnek be, a véleménynyilvánítástól tartózkodnak. „A politikai értékválasztásukat a semlegességre törekvés és a kimaradás” jellemzi.


A közéleti-politikai témákkal kapcsolatos kérdésekre minden korábbinál kevesebben válaszoltak: részben azért, mert nem tudtak válaszolni a kérdésekre, részben azért, mert annyira bizalmatlanok, hogy nem akartak.


A fiatalok többsége fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Kétharmaduk egyszerűen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavazna, csak 30 százalékuk mondta azt, hogy a következő választáson részt akar venni, és csak 19 százalékuk tekinthető biztos szavazónak.


A mai fiatalok egyébként simulékonyan alkalmazkodnak a fennálló rendszerhez (a jó állampolgárt például dolgozó, adót fizető emberként képzelik el), különösebb kritika nélkül elfogadják a szüleik értékrendjét: 46 százalékuk megfelelőnek tartja a szülei életeszményét, és csak tíz százalékuk utasítja el, vagyis a lázadás nem jellemző rájuk. Az adatokból kiderül az is, hogy a budapesti fiatalok jóval lázadóbbak (29 százalék fogadja el a szülei értékrendjét), mint a vidéki városokban (47 százalék) vagy falukban (52 százalék) élők.


***


AFM: Megdöbbentő politikakép – az egyetemisták kedvelik a Jobbikot, és nem idegenkednek a diktatúrától


A hvg.hu számolt be az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) kutatócsoport 2013 áprilisában, 1300 nappali tagozatos diák megkérdezésével készült felmérésről, amelyet júliusban tettek közzé. Eszerint az egyetemisták körében általában a vidéken erős Jobbik a legnépszerűbb párt, a budapesti diákoknál viszont az Együtt 2014–PM vezet.



A hvg.hu ábrája

Diktatúra-demokrácia
„A demokrácia minden más politikai rendszernél jobb” – a felsőoktatási hallgatóknak mindössze 40 százaléka van ezen a véleményen, de közel egyharmaduk számára bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint a demokrácia. Másik közel egyharmaduk szerint teljesen mindegy, hogy diktatúra vagy demokrácia van-e.


Jobbik-hívek
A demokráciát elutasító negatív eredmény részben annak köszönhető, hogy az egyetemisták legnépszerűbb pártja – a tavalyi eredmények után már nem meglepetésként – ismét a Jobbik lett: a pártot választani tudó diákok 29 százaléka támogatja. Ez a kétszerese a közvélemény-kutatások által mért országos támogatottságának, s azt jelzi, hogy a Jobbik képviselte radikális ideológia alaposan megfertőzte a jövendő értelmiséget.


Még a baloldali pártokat támogató hallgatók nagy része is elfogadja, hogy a diktatúra lehetséges politikai opció, a jobboldal párthívei között pedig a demokráciát pártolók aránya még az 50 százalékot sem éri el, a Jobbiknál 22 százalék, a Fidesz–KDNP-nél 43.


Fidesz-hívek
A Fidesz–KDNP a hallgatók második legkedveltebb pártja: az egyházi felsőoktatás hallgatói és a vallásos diákok körében a legnépszerűbbnek számít.


MSZP, DK
A „régi” baloldal viszont továbbra sem tudja megszólítani a felsőoktatási hallgatókat. Az MSZP-t mindössze 3 százalékuk támogatja, s a pártot választani tudó hallgatók között is csak 5 százalékos a szocialisták népszerűsége. A Demokratikus Koalíciónak (DK) még ennél is sokkal rosszabbak a mutatói, az összes hallgató 1, a pártot választani tudóknak pedig 2 százaléka szavazna rá. Egy év alatt is sokat estek vissza a szocialisták és a DK, tavaly a pártot választani tudók között még 8 százalékon állt az MSZP és 5 százalékon a Gyurcsány-párt.
A felsőoktatási hallgatók egyébként valamivel aktívabbak politikailag, mint az ország teljes népessége, hiszen 60 százalékuk mondta azt, hogy van favorizált pártja, igaz, csak 51 százalékuk állította biztosra, hogy el is menne szavazni a következő választáson.


LMP–Együtt-PM
A baloldal felé kacsingató fiatal egyetemisták és főiskolások tavaly az LMP-ben, idén pedig az Együtt 2014–PM-ben találták meg pártjukat. Az LMP tavaly a pártot választani tudók között elért 29 százalékával a második legnépszerűbb párt volt, még a Fideszt is maga mögé utasította. A párt szétválásával ez az előny eltűnt, az LMP baloldali egyetemista szavazói, követve Jávor Benedeket és Karácsony Gergelyt, az Együtt 2014–PM támogatói között bukkantak fel. A párt felsőoktatási szavazóbázisának valamivel több mint felét vitték el Jávorék, így az LMP-t a hallgatók 13 százaléka támogatta idén tavasszal. Ők voltak azok, akiket a schifferi stratégia meg tudott tartani a párt mellett, távol a baloldali összefogástól.


Az Együtt 2014–PM megalakítását szenvedte meg az MSZP és a DK is, mindkettőjüket azért támogatta idén kevesebb diák, mert új pártra találtak a Bajnai Gordon-féle csapatban. Az persze kérdés, hogy a választási szövetség népszerűségében tapasztalható hullámzás mennyire hat a fiatalokra is, mindenesetre az adatfelvétel idején, idén áprilisban, még aránylag magas volt közöttük a támogatottsága.