Civilizációs kiáltvány
- Részletek
- Könyvajánló
- 2010. október 18. hétfő, 05:48
- Galamus-csoport
Gerő András történész Civilizációs kiáltvány című kis könyvében foglalta összes azokat a negatív jelenségeket, amelyek véleménye szerint a magyar társadalmat jellemzik. A könyv számos táblázattal bizonyítja állításait. Ezekből adunk közre – a könyvből vett rövid magyarázó idézetekkel – hétfőtől vasárnapig egyet-egyet.
Részlet az előszóból:
„A civilizáció fogalma a magyar nyelvben többrétegű kifejezés.
Az egyik az anyagi-tárgyi-infrastrukturális vetület. Ez arról szól, hogy az adott nemzet milyen anyagi feltételrendszer közepette él, s az adott kor vívmányaiból mit hasznosít, mihez és mennyiben jut hozzá.
A másik vetület az értékrendet érinti. Arról szól, hogy egy adott nemzet tagjai milyen értékek mentén élik az életüket, miket tartanak fontosnak és nem fontosnak.
A harmadik vetület mentális. A civilizációhoz hozzátartozik a civilizált ember fogalma is; ez érinti a viselkedésbeli normákat, a társadalmi együttélés szabályait, mindazt, ami az emberi együttműködés világát társadalmilag befolyásolja.”
„…szerintem kultúránk, civilizációnk egyik leglényegesebb vetülete, az értékek és a hozzájuk köthető jelenségek világa.”
„Nagyon zavar, hogy sem a politikai, sem az intellektuális közbeszédnek nem eléggé hangsúlyos része: a magyarok hamarabb halnak meg, mint kellene.”
„Arra sem fordítunk kellő figyelmet, hogy értékrendünk milyen tehertételekkel rendelkezik. S, azt sem tartjuk fontosnak, hogy mindebből mi következik.”
„S ezen változtatni kellene.”
„Rajtunk múlik, hogy a mostanihoz képest boldogabb országban élhetünk-e.
Rajtunk múlik, hogy inkább bizalommal vagy bizalmatlansággal viszonyulunk-e honfitársainkhoz, polgártársainkhoz.
Rajtunk múlik, hogy tovább tudjuk-e élni az életünket.
Rajtunk múlik, hogy az irigység kultúrája helyett a teljesítményt díjazó kultúrává válunk-e.
Rajtunk múlik, hogy az egyszerű önzés helyett, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatásának útját választjuk-e.”
„Civilizációnk erőteljes javításra, változásra, változtatásra szorul.
Ha kiáltványnak hívom ezt a szöveget, azt ezért teszem.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
A magyar hamarabb hal meg, mint kellene
„Azt látjuk, hogy a férfiak hamarabb halnak, mint a nők. Ez mindenütt a világon, Európában is így van, mégis, ha statisztikailag nézzük a várható élettartam-különbséget, akkor a magyar adat igen rossz.”
„Európában, Izlandon a legkisebb a különbség, itt a nők csak 4 évvel élnek tovább, mint a férfiak. De az, hogy a fejlett európai világban csak 5 és fél év a különbség, arra figyelmeztet minket, hogy a magyar esetben ott van az a 3 év plusz, amivel nehéz elszámolni.”
„Úgy vélem… hogy az élet, a várható élettartam csak egyrészt anyagi kérdés, másrészt azonban azoknak a kulturálisan rögzült reakcióknak a problémája, amelyek egy civilizáció ilyen irányú minőségét megadják.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
A magyar kultúra tolerálja az alkoholfogyasztást
„A magyar kultúra abszolút tolerálja az alkoholfogyasztást, s adott esetben azt is, hogy ez az alkoholfogyasztás a társadalmi szocializációs mértéket jóval meghaladja.”
„A magyarok… tiszta alkoholban számolva évi átlagban 2,3 literrel fogyasztanak többet, mint az Unió 25 országának lakói.”
„2005-ös adatok szerint a magyar háztartások teljes fogyasztási kiadásaiknak 8,3 százalékát költik alkoholra és dohányra. Az Európai Unió 25 tagállamának átlaga csak 3,6 százalék.”
„Mindez arról szól, hogy a társadalmilag szokássá vált, a mértékletességet túllépő alkoholfogyasztás alkalmat ad embereknek arra, hogy erőteljesen meneteljenek a korai halál felé.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
A magyarok nem küzdenek meg az egészségükért
„Míg az Európai Unió államainak lakosságából alig 40 százalék soha nem végez ilyenfajta fizikai aktivitást, addig ez a magyar lakosság tekintetében megint csak meghaladja az abszolút többséget. A magyarok nagyobb részét tulajdonképpen nem érdekli, hogy mi van a testével.”
„Az összehasonlító számok alapján úgy tűnik, hogy a négy tényező: a dohányzás, az alkohol, a fizikai aktivitás hiánya és a sokszor egészségtelen étkezés együtt túl sok a magyar testnek, miközben úgy tűnik, hogy a lélek ezt nyilvánvalóan élvezi. Különben miért csinálná? A magyar lélek az orális örömökre van hangolva.”
„Biztonsággal kijelenthető, hogy a magyar civilizáció adott működése a rövidebb életről szól.”
„…itt nem a genetika, hanem az játssza a kulcsszerepet, hogy a magyarok nagyon sok mindent elkövetnek az egészségükkel, azaz az életükkel szemben, amit nem lenne szabad.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Önpusztító nemzet vagyunk
„Az életigenlés és -tagadás motívumát tradicionálisan – legalábbis Magyarországon – az öngyilkossági mutatókban is szokták mérni.”
„A magyar öngyilkossági mutatók rossz értelemben mindig is élenjáróvá tették az országot Európában.”
„A magyar adatok most is lehangolóak, noha az évtizedek során itt jelentős csökkenés következett be. A csökkenés nemzetközileg is igaz, de a magyar adatok nagyobb visszaesést mutatnak, mint a nemzetközileg mért számok. De még így is – akár a Visegrádi Hármakhoz viszonyítva – 50 százalékkal több a magyar öngyilkos. Az Unió fejlett magjához képest pedig a statisztikában háromszoros a jelenlétük.”
***
„Mint ez talán az eddigiekből is kiderült, a halált, illetve az egészségügyi adatokat valaminek a jelzésére használom. Itt csúcsosodik ki ugyanis az, hogy a magyarok saját gazdasági fejlettségi szintjükön belül is rosszul gazdálkodnak az életükkel, rombolják magukat és a kultúrán belüli otthonosság érzetével rövidítik meg életüket. Szembemennek mindazzal, ami az európai kultúra fundamentumát képezi, nevezetesen, hogy az élet érték, s az életre vigyázni kell.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Az értékrend ballasztjai: bizalom
„Minden emberi közösség és civilizáció egyik legfontosabb jellemzője, hogy az emberek mennyire képesek egymással együttműködni. Az együttműködéshez, a kooperációhoz mögöttes értékként elengedhetetlen a bizalom.”
„A bizalom tekintetében a magyar civilizáció, a magyar kultúra – megint csak nemzetközi összevetésben – meglehetősen gyenge értéket mutat.”
„A társadalmi bizalmatlanság kategóriája annyit jelent, hogy a megkérdezettek milyen százalékban értenek egyet azzal az állítással, miszerint az emberek általában aljasak, önzőek és csak ki akarják használni a másikat.”
„Az adatok alapjan a magyarok döntő többsége senkiben sem bízik, azt gondolja, hogy az egyik ember nem törődik a másikkal, s mindez azt eredményezi, hogy majd 70 százalékuk lesújtó véleménnyel van embertársáról.”
„A magyar társadalom bizalomhiányos. Azt is mondhatnám, hogy az egymás közti bizalom, az egymás iránti bizalom és a közbizalom együttes hiánya, a magyar társadalomban a szolidaritás hiányát teremti meg és felerősíti az önzés, az irigység és a rosszindulat kultúráját.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Az értékrend ballasztjai: a gondolkodás zártsága
„Itt is megjelenik a magyar gondolkodás sajátos zártsága… Magyarországon a lakosság többsége egyetlen idegen nyelvet sem beszél és kutatások szerint az idegen nyelvet nem beszélők egy jelentős része nem is akar megtanulni egyet sem. Ez a portugálok után a második legrosszabb európai eredmény.”
„A magyaroknál csak a lengyelek és az írek produkálnak rosszabb számot, pedig a nyelvtanulás igen fontos mutatója annak, hogy egy nem világnyelvet beszélő ország polgárai mennyire nyitottak. S ahhoz képest, hogy a magyar mennyire izolált nyelv, a középiskolai nyelvtanulás szintjén is eléggé hátul kullogunk.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Az értékrend ballasztjai: az egyéni felelősségvállalás hiánya
„Az önzés, az irigység, a rosszindulat mellé társul az egyéni felelőtlenség fel nem vállalt, de létező értékállítása is. A magyarok az utóbbi létező, de fel nem vállalt érték feszültségét úgy oldják fel, hogy szeretik a felelősséget arra az államra hárítani, amelynek politikusaiban és intézményeiben egyébként nem bíznak meg.”
„Abban a tekintetben, hogy az állam nyújtsa a biztonságot különféle veszélyekkel szemben, a magyar lakosság átlagértékei Európában a második legmagasabb arányt mutatják. Nem véletlen ezek után, hogy Magyarországon annak a kijelentésnek a támogatottsága, miszerint az egyéneknek nagyobb felelősséget kellene vállalniuk sorsuk alakításában, a második legalacsonyabb az európai országok között.”
„…a munkának mint értéknek sokak által vallott preferenciája mögött az is meghúzódik, hogy a magyar lakosság a biztonságot az államtól várja, s így létbiztonságának terhét is megkísérli az államra hárítani.”
***
„A kutatások azt mutatják: az egyén szintjén a magyarok kétharmada azt gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem, s pontosan a felük gondolja azt, hogy a politikai pártok, a Parlament és a Kormányzat úgy ahogy van, korrupt.
A nemzetközi összehasonlító kutatás megállapítja: a magyar társadalom bizalomhiányos, kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket, felemás, képmutató viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően, s többet vár el az államtól, mint amit az teljesíteni tudna.
Mindeközben – éppen azért, mert bizalomhiányosak vagyunk és nehezen fogadjuk el a piacgazdaságból fakadó értékekeket; mert a kelleténél jobban hiszünk az absztrakt államban; mert nem érzünk a saját sorsunk iránt kellő felelősséget; mert csak önzőek vagyunk, de nem merjük elhinni azt, hogy saját személyiségünk kibontakoztatása önérték lehet; azaz nem merünk individualisták lenni, ezért a nyugat-európai nem poszt-szocialista országok átlagához viszonyítva kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat – kisebb mértékű a mindennapi aktív politikai szerepvállalásunk, kevésbé toleráljuk a másságot, s értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítási értékek.”
„Bizalomhiányosak vagyunk, tehát közélet hiányosak vagyunk. A nemzetközi kutatás mindezek alapján Magyarországot érték-szempontból Bulgáriához, Moldáviához látja közelebb állónak. Azaz bármily furcsán és meglepően hangzik, a magyar nemzet, majd ezer évnyi nyugati kereszténység után is, közelebb áll a keleti kereszténység szekuláris világához.
Szerintem ezen is érdemes elgondolkodni.”