Standard – Mesterházy: DK igen, Gyurcsány nem!
- Részletek
- Szemle
- 2013. december 13. péntek, 05:11
- Csekő Balázs
A bécsi liberális lap online változata közölte Csekő Balázs interjúját Mesterházy Attilával „Orbán Patyomkin-országot barkácsol” címmel. Az alábbiakban az interjú teljes változatát olvashatják.
daStandard.at: – Önt egészen fiatalon, 36 évesen választották meg 2010-ben az MSZP elnökévé. Nem érezte úgy a megválasztásakor, mintha mély vízbe dobták volna?
Mesterházy Attila: – Azért vállaltam egy eleve vesztes csatában az első ember szerepét, mert azt a célt tűztem ki magamnak, hogy a pártot rendbe teszem és újjáépítem. Ebben a sorban a miniszterelnök-jelöltség elvállalását olyan lépésnek gondoltam, amivel azt tudtam bizonyítani, hogy nem ijedek meg a kihívásoktól, és ha tisztességgel elvégzem a munkát, akkor megkapom a bizalmat a párttagoktól arra is, hogy az MSZP újjáépítését levezényeljem.
– Pártjának támogatottsága lényegében nem változott a 2010-es választási vereség óta. A fiatalok körében több kutatási adat szerint is 10 százalék körül mozog az MSZP-tábor. Hogyan osztályozná a pártelnöki teljesítményét?
– Pontosítsunk! Az MSZP a választásokon a szavazatok 19 százalékát szerezte meg, a biztos pártválasztók körében pedig most 28–29 százalékon áll. 2010-ben az elemzői vélekedések úgy szóltak, hogy az MSZP, ahogy az MDF és az SZDSZ is, eltűnik a történelem süllyesztőjében, és teljesen átalakul a politikai térkép. Ezért sokan úgy címkéztek az elején, hogy nem pártelnök, hanem csődgondnok vagyok. Ehhez képest nemhogy nem tűntünk el, hanem megerősödtünk, megújultunk, újjászerveztük magunkat, és ma mi vagyunk a legnagyobb és legerősebb ellenzéki párt. Ha ezt az építkezést nézem, elértük a célunkat. A támogatottságnál pedig arra számítunk, hogy a kampány élesedésével jelentős növekedést fogunk elérni.
– Rezsicsökkentés, alacsony infláció, csökkenő munkanélküliség, béremelés a pedagógusoknak és az egészségügyben dolgozóknak. „Magyarország jobban teljesít” – hangzik a kormánykommunikáció. Tényleg jobban teljesít Magyarország az Orbán-kormánnyal?
– Nem, és szerintem ez a szlogen ugyanannyira elhibázott, mint 2006-ban a „Rosszabbul élünk, mint négy éve” kampány fideszes jelmondata. Annak sem volt hatása, mert nem találkozott az emberek napi tapasztalatával. Meg is nyertük a választásokat. Szerintem ugyanez igaz most is: az emberek milliói nem azt érzik, hogy Magyarország jobban teljesít, hanem azt, hogy hiába teljesítenek jól, a kormány ésszerűtlen gazdaság- és embertelen társadalompolitikája miatt napról napra egyre nehezebben élnek. Ami a rezsicsökkentést illeti: az valójában rezsiátverés. Ha összeadja egy család, hogy az elmúlt három évben mennyivel növekedtek a megélhetés költségei, akkor kiderül, hogy még mindig jóval többet fizet, mint három évvel ezelőtt. A pedagógus-béremelés ugyanilyen csalárd: sokan keresnek kevesebbet, mint a béremelés előtt, és mindenkinek jóval többet kell dolgoznia. A foglalkoztatásról: a kormány itt is csal. Beszámítja a külföldi munkahelyeket, és óriási mértékben felduzzasztja a közmunkások számát, statisztikailag javítja a foglalkoztatottsági létszámot, de nem az emberek helyzetét. Ha a propaganda és a statisztika mögé nézünk, akkor a valóság más képet fest: Orbán Patyomkin-országot épít.
– Önök hogyan korrigálnának gazdaságilag, politikailag, ha újra hatalomra kerülnének?
– Három válságterület van Magyarországon: szociális, gazdasági és demokratikus válság. A harmadik megszüntetéséhez kétharmados támogatás kell. Ebben van a legnagyobb konszenzus szakértők, demokrata politikusok és független civil szervezetek között. A „road map” megvan: tudjuk, hogy mit kellene csinálni az Alkotmánytól kezdve az ombudsmanon és a médiatörvényen át a bíróságok és az ügyészség függetlenségéig. A másik terület az unortodox gazdaságpolitika. Ez teljes kudarc. A legfontosabb kérdés, miként lehet a bizalmat, kiszámíthatóságot, jogbiztonságot helyreállítani, hogy az a vállalkozó vagy befektető, aki Magyarországon működik, legalább négy, de inkább nyolc-tizenkét évre is tudjon tervezni. Ezért a mi gazdaságpolitikánk a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrál. Ehhez pedig jelentősen növelni kell a magyarországi befektetéseket, beruházásokat. Például jelentős kis- és középvállalkozói fejlesztési programban gondolkodunk. Egyrészt a versenyképesség javítása a célunk, hogy a nagyobb cégekhez be tudjanak kapcsolódni beszállítóként, vagy exportpiacra ki tudjanak lépni, másrészt, hogy a munkahely-megtartó képességük javuljon. A harmadik, a társadalompolitika. Azt látjuk, hogy a felső és az alsó tíz százalék közötti jövedelemkülönbség három év alatt az egykulcsos adórendszer és más szociálpolitikai intézkedések hatására kilencszeresre nőtt, míg a mi kormányzásunk idején „mindössze” hétszeres volt. Az egykulcsos adó kudarc: a gazdagok még jobban élnek, a kisebb keresetűek még rosszabbul. Ezért számunkra alapvető a társadalmi igazságtétel. Azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek rosszul jártak, azt kell érezniük és tapasztalniuk, hogy lépésről-lépésre egy picit könnyebbé válik az életük. Mi nem ígérünk Kánaánt. Azt viszont ígérjük, hogy olyan igazságos társadalompolitikát csinálunk, amely kiszámítható, felelős gazdaságpolitikával társítva fenntartható fejlődési pályára állítja az országot, biztosabb és tartósabb gyarapodást hoz az embereknek, hogy napról-napra érezhető legyen a javulás.
– A Kristályéjszaka 75. évfordulójával egyidejűleg Magyarországon Horthy-szobrokat avatnak, könyveket égetnek, Kertész Ákos író Kanadában kér és kap menedékjogot. Mi folyik ma az országban, és mit tesz ez ellen a pártja?
– A múltba révedés nem véletlen. „Kulturkampf” zajlik bizonyos művészek, filozófusok, vagy tudományágak képviselőivel szemben. Ezek nem hatalmi túlkapások, nem bizonyos politikusok tévelygései, hanem egy rendszerszerű koncepció megnyilvánulásai. Ebbe illeszkedik a Horthy-restauráció is. Elképesztő, hogy a mai hatalom hőst akar faragni a több százezer magyarországi zsidó meggyilkolásában részt vevő hatalom első emberéből.
Mi mindig nagyon határozottan elhatárolódunk az ilyen típusú ideológiáktól, semmiféle közösséget nem vállalunk velük. Én személyesen lépek fel, ha bárhol az antiszemitizmusnak vagy a szélsőséges, kirekesztő ideológiáknak a jele megmutatkozik. Ez nem pártpolitika, hanem értékválasztás és humanizmus kérdése. Nincs alku, nincs együttműködés, nincs összekacsintás a szélsőségekkel semmilyen formában sem. De az biztos, hogy a Horthy-korszak köszön vissza a nyomor, a napi egzisztenciális problémák tekintetében is. Ugyanolyan végletesen szakadt szét az ország a kiváltságos kevesekre és nyomorgó tömegekre, mint Horthy idején. Ezzel az egész múltba forduló és perverz társadalomképpel a miniszterelnök tudatosan igyekszik egy olyan támogatói bázist építeni saját maga mögé, amelytől hatalmának bebiztosítását várja, és amely magában foglalja a szélsőséges szavazókat is.
– Az MSZP új mottója így hangzik: „Esély a változásra, remény mindenkinek!” Miért kellene mindenkinek az Ön pártjában reménykednie?
– Mi mindazoknak reményt kínálunk, akik más politikai pártoknál nem számítanak. Egyedül mi mondjuk ma azt Magyarországon, hogy a társadalom minden tagja egyformán számít. A Fidesz nyíltan lemondott a legnehezebb sorban élőkről – ki is mondták, hogy ott kell hagyni őket az út szélén. Ők a gazdagok kormánya. Mások meg úgy gondolják, hogy ha jobban megy a gazdaságnak, és az elől menetelőknek, az majd idővel húzza magával a többit is. Mi vagyunk az egyedüliek, akik azt mondjuk: a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, az esélyteremtés nélkül nincs felemelkedés. Ilyen társadalompolitikára és ezt szolgáló, felelős és etikus gazdaságpolitikára van szükség.
– A rendszerváltás óta az MSZP három cikluson keresztül volt hatalmon, többek között a jelenlegi Orbán-kormányt megelőző 8 évben. Mennyiben érzi pártját felelősnek az aktuális politikai, gazdasági, társadalmi helyzet létrejöttében?
– Voltak illúziók a magyar társadalomban. Az első nagy illúzió jóléti szempontból a rendszerváltáshoz kötődött. Sokan azt gondolták, hogy a piacgazdasággal, a demokráciával rögtön együtt jár az egzisztenciális jólét is. Ugyanez az illúzió megismétlődött az EU-s csatlakozásunkkor. Azt gondolták sokan, hogy ami a rendszerváltáskor nem, az majd az EU-s csatlakozással megtörténik. Kevesen értették, pedig sokat beszéltek róla, hogy például Portugália esetében 15 év kellett ahhoz, hogy érdemben közeledjenek az EU átlagszínvonalához. Számos ilyen típusú illúzió szertefoszlott. Sok olyan társadalmi problémát, amelyet a rendszerváltás óta cipelünk magunkkal, nem sikerült megoldani. Néha a politikai akarat, néha a parlamenti támogatás hiányzott hozzá, néha nem volt jó szakmai megoldás. Azért is várták sokan a Fidesz kétharmados többségét 2010-ben, mert azt hitték, hogy az így kapott hatalommal az ország érdekében fog élni, nem pedig visszaélni a saját érdekében. Igen, van a szocialista kormányoknak felelőssége ebben, miközben megkérdőjelezhetetlen a pozitív szerepe az ország előrejutásában társadalmilag, gazdaságilag, az euro-atlanti integrációban, a piacgazdaság és a demokrácia kiépítésében. Meggyőződésem, hogy több mindenre lehetünk büszkék, mint amire nem, de a tévedéseinket is el kell ismernünk.
– Kampánycsendsértés miatt Baja után Fóton is meg kell ismételni az időközi önkormányzati választást. Veszélyben látja a 2014-es parlamenti választások tisztaságát?
– Amíg titkos választások vannak Magyarországon és nem egy fideszes aktivista kíséri be a szavazót a szavazófülkébe, addig le lehet váltani ezt a kormányt. Az viszont igaz, hogy a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy annyi akadályt állítson az ellenzék elé, amennyit csak lehet. Pedig a miniszterelnök azt ígérte korábban, hogy egy évvel a választások előtt minden részletszabálynak készen kell lennie, mert az úgy tisztességes. Ehhez képest még a választások előtt néhány hónappal sem tudjuk, hogy pontosan milyen feltételek között kell majd kampányolnunk.
– Felkészültek arra, hogy még változhatnak a választási szabályok?
– Abszolút. Nincs kizárva, hogy a jogilag lehetséges legutolsó pillanatig átírnak valamilyen törvényt. Most a kampányfinanszírozásnál változtatnak. De lesz még egy sor ilyen húzásuk. Egy már most biztos: káosz, az lesz. Az is biztos, hogy a választások végeredményét a bizonytalanok fogják eldönteni, és a manipuláció lehetőségének hatékonysága pedig attól függ, hogy hányan mennek el szavazni. Minél magasabb a részvétel, annál kevesebb értelme van a csalni. Ezért mi mindenkit arra buzdítunk, hogy menjen el szavazni.
– Az új választási rendszer következtében a jövő évi parlamenti választásokon az ellenzék kizárólag egy széles kooperációval győzheti le a Fideszt. Ön legutóbb azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy „utópia a teljes ellenzéki összefogás”. Mely pártokra terjed ki a reális együttműködés?
– Ami az összefogás lehetséges mértékét illeti: az ellenzéki LMP például közölte, hogy külön indul. Ez már eleve kizárja a teljes ellenzéki összefogást. Az egyik legnagyobb fideszes csel pedig éppen az, hogy ötszáz aláírással bárki indulhat egy körzetben. Sőt, ha valaki mind a 106 körzetben indít jelöltet, akkor több mint félmilliárd forint támogatást is kap hozzá. És ne áltassuk magunkat: ahogy a Fidesz biztosította ennek a lehetőségét, úgy gondoskodni fog az indulásukról is. Ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a bizonytalanokat megszólítsuk és meggyőzzük arról, hogy el kell menniük szavazni, mert ha otthon maradnak, akkor akaratlanul is Orbán Viktorra adják a voksukat.
– Amennyiben az ellenzéki erők közti közös nevező valójában Orbán Viktor és kormányának leváltása, akkor mire várnak? Mégsem szentesíti a cél az eszközt?
– A kérdés mindenki fejében ugyanaz: hogyan lehet győzni? Erre különböző stratégiák léteznek. Szerintem úgy, ha megnyerjük az egyéni körzeteket, amihez viszont szükségünk van az aktív bizonytalan szavazók megnyerésére. Őket pedig csak úgy tudjuk megnyerni, ha nem saját magunkkal, hanem az ő hétköznapi problémáikkal foglalkozunk. Számomra ez az egyetlen releváns stratégia. És azt se felejtsük, hogy a korábban vártnál hamarabb: április 6-án lesznek a választások.
– Viszont Gyurcsány Ferenc pártjának a támogatottsága a közvélemény-kutatási adatok alapján folyamatosan növekszik.
– A kutatások érdemi növekedést nem, csak kisebb ingadozást mutatnak. Ezért ebből hosszú távú következtetéseket nem szabad levonni, hiszen ezek a számok azt mutatják, hogy a DK évek óta alulról közelíti a parlamentbe jutási küszöböt. Egy biztos, mivel egyéniben dőlnek el a választások, ezért a szavazatmaximalizálás miatt nagyon nem mindegy, hogy ki a jelölt, milyen kampánycsapat és mekkora aktivista-hálózat áll mögötte, hiszen a választás nemcsak politikai, hanem mozgósítási, logisztikai verseny is. Ebben pedig az MSZP komoly erővel és eszközrendszerrel rendelkezik.
– A jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat alapul véve a kormányváltás csak a DK-val közösen jöhet létre.
– Az összefogás önmagában nem fog választási győzelmet eredményezni. A Bajnaival való összefogás sem hozta és hozza meg önmagában a választási sikert. Ezért mondom azt, utópia, hogy egy széles összefogás megoldja a problémáinkat. Világos, egyértelmű programmal és üzenetekkel kell elérnünk a bizonytalan szavazókat. Minden felmérésünk azt mutatja, hogy a választók azt várják, mondjanak már nekik valamit az ellenzéki politikai pártok arról, hogy: „Mitől lesz nekem jobb az életem, ha önök lesznek kormányon?” Ezért én minden erőmmel abba az irányba tolom a szocialista pártot, hogy beszéljünk az emberekkel, menjünk ki az utcára és szervezzünk fórumokat. Van egy jó programunk, mondjuk el, miről szól, győzzük meg a ma még bizonytalanokat: hogy lehet változtatni a sorsukon. Be kell azonban mutatnunk a Fidesz hazugságait és hibáit is, mert elkezdődött a gátlástalan kormányzati sikerpropaganda. Ráadásul ezzel azt is világosan tudjuk jelezni, hogy nekünk nem a többi demokratikus párt, hanem a Fidesz és Orbán Viktor az ellenfelünk. Tehát nem egymással kell foglalkoznunk, hanem az emberekkel. Ha nem így teszünk Orbán Viktor hatalmon marad, és akkor visszafordíthatatlan károkat fog okozni Magyarországnak.
– Különböző szocialista politikusok különféle véleményeket fogalmaztak meg Gyurcsány Ferenc személyével kapcsolatban a választási összefogást illetően. A szavait alapul véve: teljesen kizárja Gyurcsány Ferenccel az együttműködés lehetőségét?
– Gyurcsány Ferenccel igen.
– A DK-val?
– A DK-val mi nem zártuk ki az együttműködés lehetőségét. Volt is ajánlatunk számukra, amit ők elutasítottak.
– Milyen lépést vár el Gyurcsánytól? Hogy lehetne a DK-t bevonni az összefogásba?
– Annak a felismerése, hogy egymás gyengítése nem hozza közelebb Orbán bukását, előrelépés lenne az ellenzéki oldalon. Mindenki dolgozzon a bizonytalan szavazók meggyőzéséért, mert nélkülük nincs Orbán-rendszerváltás. Minden bizonytalan körből bevont plusz szavazat nyereség mindenki számára a demokratikus ellenzéki oldalon.
– Hátralépne Ön egy széleskörű választási szövetség érdekében? Készen áll miniszterelnök-jelölt ambícióiról véglegesen lemondani?
– Az Együtt 2014-PM-mel kötött megállapodás fontos eleme, hogy Bajnai Gordon és én visszaléptünk, és egyikünket sem neveztük meg miniszterelnök-jelöltnek. Listavezető vagyok. 1994-ben Horn Gyula is listavezető volt, tehát nálunk ez nem precedens nélküli. Azt mondtuk, a személyi kérdésben döntsenek a választók.
– Az ellenzéki összefogásnak, legyen bármilyen széles is, közös választási programot kell majd írnia. Mely pillérekre kell hogy mindez épüljön? Az „Orbánnak mennie kell”- szlogen valószínűleg kevés lesz a sikerhez.
– Ezen már túl vagyunk. A legutóbbi kongresszuson elfogadtuk a saját választási programunkat, de olyannyira komolyan vettük kettőnk együttműködését és az összefésült programelemeket, hogy az MSZP kongresszusával az MSZP választási programjának mellékleteként fogadtuk el a Bajnai Gordonnal megkötött közpolitikai megállapodást. Egy nagyon világos és egyértelmű programplatformon állunk, amelyben nincsenek jelentős ellentétek.
– Milyen választási eredménnyel számol az MSZP-t illetően jövő tavasszal?
– Választást fogunk nyerni.
– Százalékosan?
– Én egyáltalán nem zárom ki a kétharmados győzelmet sem.
– Ha a várakozásai túlzottnak bizonyulnának, milyen következményekkel járna ez Ön és az MSZP számára?
– Nem túlzóak a várakozásaim.
