Kósa Lajos esete a sajtóval

Kósa Lajos a Szabad Sajtó Napja alkalmából  március 11-én köszöntötte a meghívott újságírókat a debreceni Belga sörözőben. Hosszan adott hangot elégedetlenségének a sajtó működésével kapcsolatban, többek közt ezt mondta:

„… a sajtó ebben az állapotában pont azt a szerepét nem tudja rendesen betölteni, amit egy demokráciában mégiscsak a sajtónak be kell tölteni, nevezetesen, hogy a hatalmat valamilyen módon ellenőrzi. És segít a tájékozódásban nemcsak a politikusok, de ad abszurdum még a választópolgárok szempontja szerint is.

Mint ahogy azt sem sikerült meghaladni, hogy (…) a sajtót igazából nem a sajtómunkatársak írják, hanem majdhogynem a politikusok. Nem abban az értelemben, hogy a politikusok szólnak oda, hogy ez, vagy az, vagy amaz kell benne legyen, természetesen ilyen is van, hanem sokkal inkább abban az értelemben, hogy nem vette magának a magyar sajtó azt a bátorságot, hogy ha valaki imamalomszerűen tart egy sajtótájékoztatót, ami tök érdektelen, másodlagos frissességű hülyeségekről szól, akkor azt egyszerűen ne írja meg.”

Szinte nem akarunk hinni a szemünknek!

Kósa Lajos is hiányolja a kérdéseket  például Szijjártó Péter és Cser-Palkovics András imamalomszerűen előadott sajtótájékoztatóin? Ő is unja az imamalomszerűen ismételgetett szavakat, úgy is mint „trükközés”, „romokban a gazdaság” „ változás” – amelyek egységnyi idő alatti  előfordulása  a szövegekben Guinness rekordokat döntögetne? Unja a „Kereszttűzben” típusú műsorokat, ahol csak az autonóm gondolkodás nincs jelen? Talán azzal sem értett egyet, hogy a Fidesz évekig bojkottálta a köztelevízió reggeli műsorát? Lehet, hogy már holnap  lesznek olyan sajtótájékoztatók, ahol Orbán Viktor  spontán kérdésekre válaszol, és például megmagyarázza, mitől nemzetibb egy Fidesz-program, mint bármely más parlamenti választások útján hatalomra került magyar kormány programja? Magától Kósa Lajostól is meg lehetne talán kérdezni, hogy szerinte  – ha a választó szemszögéből indulunk ki – mondhatja-e egy hatalomba készülő párt elnöke, hogy nem vitatkozik vetélytársaival a nyilvánosság előtt, mert hogy az ilyen viták az állampolgárnak szólnak ám, és nem a vetélytársak minősítéséről?

Ezek a kérdések persze a levegőben maradnak, mert Kósa Lajos köszöntőjét végigolvasva megállapítható, hogy a kritikái egyirányúak, amiből arra következtethetünk, hogy szerinte a sajtó ellenőrző szerepe csak a mai végrehajtó hatalomra vonatkozik.

Ebben a kis reflexióban üzenjük, hogy nem! A sajtó az egész politikai rendszer ellenőrzésére hivatott!

A Népszabadság  egyébként vette a lapot, és szószerinti változatban hozta le az elhangzottakat – s jól tette. A sajtó ellenőrizzen! Például hozza nyilvánosságra  a mai magyar valóságot az olvasó előtt a maga eredetiségében, már-már a szürrealitásba hajló képtelen anakronizmusaival együtt.

(Lánczos Vera)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!