2001. december 29. - Nyit a millenniumi kiállítás - két év "krónikája"
- Részletek
- 2009. december 29. kedd, 23:36
- Mihancsik Zsófia
8 éve, ezen a napon...
…adott hírt az MTI arról, hogy december 31-én megnyílik a millenniumi kiállítás, amely teljességre törekvő képet igyekszik adni arról, milyen hivatalos rendezvények, központilag támogatott művek születtek a millennium alkalmából.
Részletek a Centrális Galéria kiállítási katalógusából:
„Kiállításunk bemutatja az elmúlt két évben közpénzből finanszírozott, kiemelt millenniumi eseményeket, programokat és alkotásokat. Ez idáig ez az egyetlen kiállítás, amely átfogó, teljességre törekvő képet igyekszik adni arról, milyen hivatalos rendezvények, központilag támogatott művek születtek a Millennium alkalmából. Az anyag összegyűjtéséhez segítséget kértünk a millenniumi eseményeket szervező, támogató és dokumentáló állami intézményektől, így például a Millenniumi Kormánybiztosi Hivataltól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Magyar Televízió Vallási Szerkesztőségétől, a Duna Televíziótól, a Magyar Rádiótól, a Magyar Postától, a Magyar Nemzeti Bank Érmekereskedelmi Rt-től, a Műemlékvédelmi (ma Kulturális Örökségvédelmi) Hivataltól, és a Millennáris Kht-tól. A válogatás elsősorban a felsorolt intézmények értékítéletét tükrözi: az általuk legfontosabbnak ítélt, kiemelt költségvetésű eseményeket és programokat mutatjuk be. Ebből a szerkesztői alapelvből következik az is, hogy ha valamiről nem kaptunk információt vagy anyagot az intézményektől, úgy az nem jelenik meg a kiállításon sem. Kommentárokat a kiállított anyaghoz nem fűztünk. A kiállítás önmagáért beszél.” (Kiemelés: m. zs.)
„A kiállítás részben multimédiás bemutató: ötven monitoron futnak a millenniumi támogatással készült játékfilmek (2), a millenniumi híradós összefoglalók, a Koronának a Parlamentbe szállításáról és esztergomi útjáról készült filmek, vagy az egyházak millenniumi megemlékezései. Számítógépen követhetőek az interneten föllelhető hivatalos millenniumi honlapok, dokumentumok és események… nagyméretű fotókon láthatók a kiemelt támogatással megvalósult köztéri műalkotások.”
„A támogatott köteteket, kiadványokat, a Millenniumi Országjárót vagy a Magyar Nemzet millenniumi sorozatát az olvasósarokban lehet böngészni; megtekinthetők a Millennium alkalmából kiadott bélyegek és érmék; kiállítjuk Döbörhegy község (1) millenniumi zászlaját a hivatalos dokumentumokkal, a zászlóátadás ceremóniájával kapcsolatos szakértői véleményekkel együtt.”
„A kiállítás anyaga néhány nagyobb tematikai csoportba rendeződik: a Szent Korona; Szent István; Kereszténység - Keresztény Egyház; Magyarország - Nagy-Magyarország - Trianon - Kárpát-medence; a nép művészete - hagyományőrzés. Kiemelt szerepet kapnak az egyházaknak az állammal közös, vagy az állam által is támogatott megemlékezései, millenniumi rendezvényei, hiszen a Millennium nemcsak az államalapítás, hanem a kereszténység felvételének évfordulója is volt.”
Szent István-szobor, Őrhalom - Forrás: Wikipédia/Kozmajer Viktor
Előzmények:
2000. évi I. törvény
Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról
Részletek a preambulumból:
„Ezer évvel ezelőtt első királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik.”
„A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság visszaverje a létére törő támadásokat, hogy ne csak győzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megőrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.
A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.
Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.
Ezért az Országgyűlés - tekintettel Szent István államalapítására és a Szent Korona kiemelkedő történelmi jelentőségére - a következő törvényt alkotja:
1. § A Szent István-i államalapítás a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyűlés e törvényben megörökíti.”
stb.
2000. szeptember 23.
Háromnapos vatikáni zarándoklat
Részlet a Hetek Rómához kötő szálak című írásából:
„A zarándoklat fénypontja a szeptember 23-án megrendezett ünnepi koncert volt, amellyel a Magyar Köztársaság vezetői – Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök – a jubileumi év alkalmából II. János Pált köszöntötték. A Liszt Ferenc Esztergomi miséjét megszólaltató koncert a Vatikán Sala Nervi koncerttermében került megrendezésre. A 4500 fős közönség között megtalálhatók voltak olasz egyházi vezetők, teológusok, különféle egyházi személyek, olaszországi magyarok és családtagjaik, azonban olasz részről nem volt jelen hivatalosan egy politikus sem.
Az előadás befejeztével II. János Pál pápa köszönetet mondott a tiszteletére tartott koncertért, és külön köszöntötte a köztársasági elnököt. Beszédében megemlékezett az ezer éve alapított magyar államról és István király szerepéről az állam kereszténnyé válásában.
Másnap […] a magyar delegáció tagjai a pápai trón elé vonultak, hogy a Szentatya áldását kapják. Az ünnepi megemlékezésről az olasz sajtó nem közölt beszámolót, azonban lapunk kérdésére a küldöttség tagjai megerősítették: a cél nem is ez, hanem a Szentatya köszöntése, valamint a Magyarország és a Vatikán közötti különleges kapcsolatok erősítése volt.
„A diplomáciai körökben szokatlanul nagynak tartott, 60 fős küldöttség útja kereken 60 millió forintba került.”
II. János Pál pápánál a Vatikánban, 2000. szeptember 22. - Forrás: orbanviktor.hu
Összegzés:
2001. augusztus 4.
A hetek című hetilap toplistája:
1. Szent István egyértelmű listavezető: Szent István-mellszobor, egész alakos István-szobor, Szent István felajánlja országát Máriának, Szent István-díszkút, Szent István-dombormű, Mosonmagyaróvártól Kisújszállásig számtalan variációban.
2. Millenniumi emlékmű: valóban laza tematikát sejtet, a műfajt sem tüntetik fel a statisztikai adatok. Talán körbe kellene utazni az országot.
3. Ősmagyar motívumok, úgymint Magyar életfa, Sámánfa, Magyar Fájdalom, Emese álma, Isten kardja, Turul, Szent Korona-emlékmű, Táltos, Csodaszarvas, Géza, Árpád, Solt, Csanád stb. fejedelmek.
3. Nem tévedés, szemlátomást holtverseny alakult ki a magyar és az egyházi témák között. Érsekek, apátok, püspökök, pápák szobrait avatták, Árpád-házi szentek, Szent Margit, Szűzanya, Szentháromság, Boldogasszony, Szent Gellért, Szent Márton, Szent György. A felsorolás nem teljes.
4. Avattak azért 2000-ben helyi és magyar szempontból egyaránt jelentős személyiségeknek is szobrot: Pulitzernek Makón, Vörösmartynak Baracskán, Petőfinek Sárrétudvariban, Aranynak Kisújszálláson. Sok, kevés? Attól függ, honnan számoljuk. 1998-ban még ők voltak többen.
Millenniumi Szent István-szobor Palotáson - Forrás: palotas.hu
2001. augusztus 17.
Az SZDSZ szerint "a millenniumi rongyrázás évét" hagyjuk magunk mögött, amelyet az Orbán-kormány a saját politikai céljaira használt fel, nem pedig arra, hogy méltóképpen ünnepeljen a nemzet.
Fodor Gábor szabad demokrata országgyűlési képviselő és Gusztos Péter ügyvivő pénteken, a Lánchíd pesti hídfőjénél tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány az elmúlt években két kézzel szórta a pénzt. Fodor Gábor szerint a kormány politikai szándékaihoz díszletként szolgáltak az elmúlt napok, hetek, hónapok eseményei.
A képviselő kiemelte az augusztus 15-i "Szent Korona utazást", amelyet a kormány elhibázott lépésének nevezett. Fodor Gábor kijelentette: az SZDSZ - követve a magyar nemzeti szabadelvű és nyugati gondolkodás hagyományait - az állam és az egyház szétválasztását tartja indokoltnak.
- Ami augusztus 15-én történt Magyarországon, utazás a múltba, visszatérés egy olyan időszakba, amelyet a nemzeti nagyok is elutasítottak - fogalmazott az ellenzéki politikus, majd hozzátette: a korona utaztatása egyértelműen az állam és az egyház újbóli összefonódására tett kísérletet jelenti. Gusztos Péter szerint a kormány az elmúlt két évben 80 milliárd forintot költött a millenniumi ünnepségsorozatra.
Ismertetése szerint az idei augusztus 20-i ünnepségek 700 millió forintba kerülnek, és ebből 250 millió forintot tesz ki a budapesti tűzijáték. Összehasonlításként elmondta: az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepén az ottani kormány 30 millió forintnak megfelelő összeget fordított a washingtoni tűzijátékra.
2001. augusztus 20.
A magyar miniszterelnök ünnepi beszéde a Kossuth téren
Részletek
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, magyarok itthon, a Kárpát-medencében és szerte a világban!
A jövő elkezdődött. Meghívtuk és leültettük asztalunkhoz a múltat.
Mert jeles ünnepeken, amikor megnyílik előttünk az idő, maga köré gyűjti családját az ember. Vendéget hív, ünnepi asztalt terít. S a múlt illendően tett eleget a meghívásnak, nem jött hozzánk üres kézzel. Emlékeket hozott és hagyományt, hősöket és példaképet, elhozta ezer esztendő küzdelmét, fájdalmát, örömét, elhozta a megmaradás konokságát és elhozta magával legfontosabbat: a múlt elhozta nekünk a jövőt.”
„A millenniummal lezártuk a hosszú, beteg, nagyképű és keserves XX. századot. Az utolsó pillanatban csaptuk rá az ajtót, mert azzal fenyegetett, hogy folytatódni fog, és a jövőnk is a régi marad. De a millenniummal új kapukat tártunk ki, távlatokat nyitottunk, horizontot rajzoltunk. És nekivágtunk.”
„Egy új korszakot nem a háborúk, nem a politika, még csak nem is a gazdaság indít el, hanem az emberek lelkületének és gondolkodásának megváltozása. A lelkek emelkedése, a közös bizalom, a jövőbe vetett remény és az ebből fakadó erő.
Ez történik velünk. Ez az erő költözött belénk.
Ezért egyre több a felemelt fej, a kiegyenesedett gerinc. Ezért szaporodik a derűs családok száma, ezért van egyre több embernek munkája, érzik úgy egyre többen hogy munkájuknak haszna, értelme, és gyümölcse van. Ezért épül az ország, születik egyre több gyermek. A harang gyakrabban hív majd bennünket keresztelőre, mint temetésre. Ezért nem fogy el a jövő.”
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagyszüleink tudták, ha elvész a korona oda az ország. Mindannyian érezzük ha elvész a nyelv oda a jövő. Minden nyelven más világ épül. Mégis világ csak egy van. De mi magyarul látjuk. Magyarul értjük. Magyarul tárjuk fel törvényeit. Magyarul alakítjuk. Úgy, ahogyan rajtunk kívül senki más nem tudja tenni. Magyarul kétszer kettő négy. Ez minden más nyelven másképpen van.
Úgy volt eddig, hogy a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül magyarnak születni keserves sorsot jelentett. Másodrendűséget, megvetést, kigúnyoltatást. Most úgy lesz, hogy végrehajtjuk a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését. Mert a jövő nem ismer határokat. És a haza mindaddig ott lesz a magasban, amíg elválaszt és nem összeköt a határ. Úgy lesz, hogy magyarnak születni emelkedő, erős, polgárait megvédeni képes, megbecsült nemzethez tartozást jelent.”
„Magyarország határai térben és időben szabottak. Ha tágasabbra vágyunk, akkor Magyarországot fölfelé, az ég felé kell építenünk. Eddig úgy volt, hogy a történelem formálta jellemünket. Most úgy lesz, hogy a jellemünk formálja a történelmünket. Saját történelmünk lesz megint.”
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A jövő elkezdődött.”
2001. augusztus 25.
Millenniumi töredékek
2000. január: a Korona és tartozékai átszállítása az Országház kupolacsarnokába – 120 millió forint.
Négymillió példányban megjelenik a Magyarország mindannyiunké című füzet – 150 millió forint.
Megkezdődik a millenniumi zászlók átadása. 3200 darab zászló – 130 millió forint (plusz az átadási ceremóniák költsége).
2000. március: 250 ezer példányban elkészül a Millenniumi olvasó- és daloskönyv és az Ezer év című kiadvány – 300 millió forint.
2000. június: a Millenniumi Országjáró című magazin első száma – megjelenésenként 128 millió forint, összesen egymilliárd.
2001. március: bemutatják a Sacra Corona című filmet – 300 millió forint.
2001. augusztus 15.: Nagyboldogasszony napja alkalmából Esztergomba szállítják a koronát – 50 millió forint.
2001. augusztus 20.: ünnepségek, tűzijátékok országszerte – 858 millió forint.
A millenniumi év emlékezetessé tételére a kormány összesen – a fentiekben említett programok, kiadványok finanszírozását is ideértve – legkevesebb 80 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből.
2001. december 7.
Megszűnik a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal
Orbán Viktor miniszterelnök december 31-i hatállyal felmentette millenniumi kormánybiztosi tisztségéből Nemeskürty Istvánt. A kancellária tájékoztatása szerint a millenniumi év végeztével megszűnik a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal is, amely koordinálta, szervezte az államalapítás ezredik évfordulójával kapcsolatos ünnepségsorozatot.
A parlament kulturális bizottságának felkérésére a kormánybiztosi hivatal által készített összefoglaló jelentéséből kiderül, hogy a hivatal 1999-2001. között 5 milliárd 334 forint állami költségvetési támogatást kapott. Ebből a legtöbbet, több mint másfél milliárdot fordítottak szobrok és más műalkotások készítésére vagy rekonstrukciójára szerte az országban. Csaknem 135 millió jutott emlékparkok, emlékhelyek kialakítására.
A hivatal az elmúlt három évben összesen 189 országos, regionális vagy helyi jelentőségű millenniumi vonatkozású kiállítás megvalósítását támogatta mintegy 530 millió forint értékben. Egyéb feladatokra és működési kiadásokra csaknem másfél milliárd jutott. Ebből fedezték a több mint háromezer településen átadott millenniumi zászló elkészítésének költségét.
Ugyancsak ebből finanszírozták a 335 ezer példányban megjelentetett, kétkötetes Millenniumi olvasókönyvet is, amit az általános iskolák első osztályosai, valamint a határon túli magyar kisiskolások, tanítók és könyvtárosok is megkaptak.
Hozzávetőlegesen 80 milliárd forintba kerültek a millenniumi ünnepségek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 63 milliárd forintot biztosított múzeumok rekonstrukciójára, műemlékek, szobrok állítására, felújítására. Az önkormányzatok összességében mintegy 12 milliárdot költöttek a millennium megünneplésére.
2002. augusztus
Gerő András: Két millennium Magyarországon
Részletek a Mozgó Világban megjelent írásból
„1896-ban az évforduló keretét egy fél-nagyhatalmi státusú, nem teljesen független, a politikai váltógazdaságot nem működtető, gazdaságilag dinamikusan, ámde egyenlőtlenül fejlődő, politikailag hegemón, etnikailag kisebbségi helyzetű magyarság által uralt királyi Magyarország adta. Ebbe a kontextusba épült be az Ezredév.
2000-2001-ben - az 1896-os helyzethez képest - az ország és a társadalom paraméterei jelentősen különböztek. Magyarország - államformáját tekintve - köztársaság. Nincs királya. A koronának nincs közjogi funkciója, noha ábrázolata szerepel az ország címerében.”
„Mindezen körülmények mellett azonban volt egy különbséggel teli hasonlóság is. Ahogy a 19. század végén, az ország most is egy nagyon határozott és erős civilizatorikus kihívással nézett, illetve néz szembe.”
„[2000-2001-ben] az ünnepet elsődlegesen kulturális eseményként értelmezték. Jelezték azt is, hogy a kultúra és a propaganda közti határvonal viszonylag képlékeny, és lehetőség nyílhat átlépésére, egyfajta ideologikus-propagandisztikus kultúrafelfogás érvényesítésére. Ehhez képest harmadlagos a lehetséges infrastrukturális-gazdasági vonulat.”
„A Magyar Millennium menetében prioritásként érvényesült a kulturális termékek, műalkotások létrejöttének állami támogatása. Több mint kétezer könyv, helytörténeti kiadvány, néhány film és majd négyszáz szobor, illetve képzőművészeti alkotás jelzi a támogatáspolitika eredményét. A szobrok jelentős része Szent Istvánról szól, de a műalkotások között a magyar történelem sok más kiemelkedő személyiségét ábrázoló mű is helyet kapott.”
„Mindez persze nem indokolta volna, hogy húsz hónapig tartson a Millennium. Az időtartamban szerepet játszott, hogy a tervek szerint minden település úgynevezett millenniumi zászlót kapott volna. Végeredményben 3120 darab zászlót adtak át. Az ünnepségen rendszerint kormánytag adta át a zászlót. Naponta átlag öt-hat zászlót adtak át, s figyelembe véve azt, hogy a kormánytagoknak egyéb elfogultságaik is voltak, szükségesnek látszott az idősáv széthúzása. A parlamenti váltógazdaság rendszerében azonban a millenniumi zászlók és a kormányzat összekapcsolása a települések szintjén óhatatlanul is a kormányzati propaganda árnyékát vetítette az eseménysorozatra.
Ugyanezt a vonulatot erősítette a minden magyar állampolgárnak ingyenesen kipostázott, adott időszakban többször is megjelentetett „Millenniumi Országjáró" című újság is, amely az eseményekről szóló beszámolók mellett nem is burkoltan kormánynépszerűsítéssel is foglalkozott.
S végül szólni kell a Magyar Millennium egyik kiemelkedő jelentőségűnek szánt eseményéről, a korona utaztatásáról is. 2001. augusztus 15-én a koronát elutaztatták Esztergomba, a magyar katolikus egyház bíboros érsekének székhelyére, hogy az ottani székesegyházban jelen legyen a Nagyboldogasszony-napi szentmisén.
A 2000-2001-es Magyar Millennium - kigondolói, szervezői szándéka szerint - elsődlegesen kulturális, identitásképző esemény volt. Ebben kiemelt szerep jutott a koronának mint a magyar nemzettudat - általuk vélt - kifejezőjének. Szintúgy jelentős szerepet játszott az is, hogy a kulturális jellegű tevékenységek átpolitizálódjanak, és a kormányzat politikai szándékait, identitáskereteit erősítsék.”
2003. január 10.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Tájékoztatója az Országimázs Központ tevékenységének vizsgálatáról
Részletek:
„Országkép építés és tájékoztatási feladatok jogcím-csoport:
– Nemzeti és állami ünnepségek szervezése, bonyolítása 1.189,8 M Ft
– Millenniumi Országjáró c. kiadvány gyártása 819,4 M Ft
– Millenniumi Országjáró terjesztése 338,0 M Ft
– Szilveszteri rendezvénysorozat 537,5 M Ft*
– „Amit a szívedbe rejtesz” kampány 493,5 M Ft
– Mill. Kiáll. és Rendezv. Közp. komm. feladatai 173,7 M Ft*
– Adventi gyertyagyújtás és Parlamenti Karácsony 155,1 M Ft*
(* A kiadásokból 802,4 M Ft pénzügyileg 2002-ben teljesült.)”
„Gazdaságfejlesztési eszközprogram jogcím-csoport:
– A Folger Shakespeare Library Gála (Washington) rendezvény kiadásai 66,1 M Ft
– Millenniumi Országjáró kiadvány 6. számának gyártása és terjesztése 269,0 M Ft
– Az olimpia gazdaságélénkítő hatásának kommunikációja 319,3 M Ft
– Széchenyi Terv kampányának költségei 699,4 M Ft
– „Meeting Point” c. kampány kiadásai 180,9 M Ft
– Hallgatói hitelrendszer kommunikációja 232,0 M Ft”
***
És végül egy interjú a 2002. március 31-ei Hétzáró című műsorból.
Péter Vladimir ötvös, szobrász volt az egyik vendégem.
Péter Vladimir: -- …az élet a zsigeri politizálásig fajult. A politikát indulatok és gyűlöletek határozzák meg, és nekem rosszak ezek a burámon betüremkedő jelek és hangok. Arra utalnak, hogy nagyok sok minden nem stimmel. Összevissza, esztelen, princípiumok nélküli irányítottságot érzek a dolgokban, ahol nincs semmiféle fontossági sorrend. Lehet, hogy ez szolgál valamilyen igényt, de az én igényeimet nem szolgálja. Éppen hogy ellene van az érdekeimnek, ugyanis az én érdekem a komfortérzés, az, hogy ne kelljen foglalkoznom a körülményekkel, a körülmények legyenek rendben, és én csinálhassam a magam dolgát.
–Az állapotot értem, az okokat kevésbé.
-- Nyilvánvaló, hogy egy olyan érdekcsoport tagjai kaparintották kezükbe az irányítást vagy hatalmat, akik nem tudják, mit kezdjenek a rájuk szakadt hatalommal és gazdagsággal. […] Újgazdagok, parvenük, műveletlenek és pancsolnak a rájuk szakadt pénzzel. A pancsolás abban nyilvánul meg, hogy hú, de jó dolog ez: osztani, elvenni, csoportosítani, tologatni és olyasmivel vacakolni, amihez egyszerűen nem értenek. Ebből aztán elképesztő dolgok születnek. Emlékművei születnek az ostobaságnak.
-- Épületekre gondolsz?
-- Igen, például épületekre. Ha példát kérsz, ott van ez az iszonyatos Nemzeti Színház, amelytől nekem személy szerint egyszerűen szégyellnem kell magam, hiszen szegről-végről én is ehhez a mesterséghez tartozom. Ez azonban csak egy példa arra, hogy egy műveletlen irányítás mit választ ki a támogatott műfajok közül. Én úgy gondolom, hogy az általános modernizmus és az individuális művészet korában az emlékmű letűnt kategória. Kell vele foglalkozni, de nem kell művelni. Ez a hatalom azonban ezt választotta ki, és egy pillanat alatt teleszuszakolta az országot minimum kétes értékű, de inkább azt kell mondanom, értéktelen emlékművekkel és képződményekkel.
-- Szent István szobrok?
-- Szent István szobrok és más pillanatszülte, naiv, dilettáns, önkormányzatok által megrendelt és államilag támogatott képződmények, tereptárgyak, amelyeknek az esztétikához és a kultúrához az ég egy adta világon semmi közük sincs. Viszont attól, hogy van pénz, és ezt támogatják, hihetetlenül nemes anyagú, nehezen elbontható cuccokkal pakolták tele az országot. Megint. Megint, ki tudja hányadszor. Nem értenek hozzá. Egy dologhoz viszont hihetetlenül értenek: a bajkeveréshez. Nem tudják elképzelni és eszükbe sem jut, hogy ezzel milyen rettenetes bajt okoznak. Reggelente mindig elmondom magamnak, hogy de hát mégiscsak szabadság van. Ezt minden reggel, egyre hangosabban el kell mondanom magamnak. És aztán ugyanezt meg kell ismételnem kérdő hangsúllyal, majd ismét el kell mondanom állító módban, hogy igen, azért mégiscsak szabadság van. De ha csak egy ilyen hamvas szabadság van, akkor ez, amit tesznek, bűn, mert nagyon nagyot lehet rontani mindent. A magyar lelket és társadalmat lényegében egy tíz-, ötven- vagy százéves mutáció jellemzi. Ez egy nagyon praktikus dolog, mert mindenféle élethelyzetben nagyon jól működik. Viszont mégiscsak egy nyúlványokkal, szarvakkal, körmökkel, mancsokkal rendelkező mutáns, akit nem lehet beengedni azok közé, akik normálisan fejlődtek. Hát mi lesz ezzel a mutánssal, ha nem kezdik el visszafejleszteni ezeket a szükségszerűen növesztett szarvakat, körmöket és pikkelyeket, hanem még tovább is torzítják? Mindenki a percnyi érdeke szerint cselekszik, és ezzel imponál. Ezt a dolgot nem merik kizárni a hétköznapi életből. Nem léteznek a minimális együttélési szabályok és minimális szolidaritás.
-- Ezek szerint az emberek most tulajdonképpen magukra ismernek abban -- amivel kezdted-- a hatalomban, amelyik négy éve irányítja az országot. Nem lehet eldönteni, hogy az agresszivitás, szolidaritáshiány és törtetés lentről hat fölfele vagy fentről lefelé.
-- Oda-vissza, pontosan. És aki nem ilyen, az nem a mienk, idegen. Amikor nincs elv, akkor csak arról van szó, hogy a hatalom pénzre fordítható. Ez ócska. És persze hozzátartozik ez a borzasztóan csúf erőpolitizálás. Ez a mentalitás nem a gyengék gyámolításáról szól, hanem épp arról, hogy velük nem kell foglalkozni. Hulljon a férgese, hiszen csak az erő számít.
-- Az emberek jó részének ez láthatóan imponál.
-- Így van, ennek a mutációnak ez imponál, hiszen még csak el se kezdték azt a keserves aprómunkát, ami az előbb említett körmök, szarvak és pikkelyek lenyesegetése, legömbölyítése, visszafejlesztése lenne. Sőt, rátesznek egy lapáttal, és miután invenciótlanok és műveletlenek, ezért a legkönnyebben érthető irányba támadnak. A legkönnyebben érthető az, amit nagyon-nagyon torz elmék valamikor már kitaláltak: emberfajták szerinti különbségtétel kulturális eltérések, bőrszín és a társadalomban elfoglalt hely alapján. Sokan válnak könnyű prédává, mert jól látszik a másságuk. A cigányokat könnyű megismerni. Más a testalkatuk, a bőrszínük és a dialektusuk. A zsidókat már nehezebb, de ennek is több száz éve kidolgozták a felismerési technikáját, amit egy rövid tanfolyamon meg lehet tanulni; erről arcképes igazolványt adnak ki, hogy igen, ők felismerik, kik a zsidók. Csakhogy ez nagyon könnyű és olcsó gyűlöletirány. Szó nincs arról, hogy ez MIÉP-ideológia. Nem igaz. Ez egy sokkal mélyebben gyökerező dolog, amit még táplálnak is. A MIÉP-et eszközként használják, a MIÉP meg elöregedett kurvaként kínálja fel magát.
[…] Az embernek arra is gondolnia kell, hogy X időt eltöltöttem a saját született készségeim fejlesztésével. Amikor létrejön a megfelelő jártasságom -- eléggé későn, mert magasra tettem a mércét --, akkor azt mondom, hogy én most már szolgálni szeretnék, hiszen alapvetően akkor érzem jól magam, ha azok a produktumok, amelyeket létrehozok, észrevétlenül és magától értetődően beleszivárognak és átáramlanak az életbe. Nem is tudom, miért, de valamiféle apró, kellemes érzetet okoznak. Na most itt vagyok ezzel a vágyammal, és azt kapom, hogy szembejönnek velem az utcán, és közlik velem, hogy te zsidó vagy. Nem azt mondják, hogy ügyes vagy, szépet csináltál, köszönjük. Nem azt mondják, hogy milyen rendes vagy, mert csekély díjazásért évek, évtizedek óta fiatal embereket tanítasz, hanem azt mondják, hogy zsidó vagy, de mivel én nem vagyok az, ezért te nem kellesz. Hát ez azért elég szar. Én úgy próbálom kellemesebbé, szebbé, élvezetesebbé tenni az életét, hogy közben ő utál engem. Ez eléggé megbonyolítja a feladatot, és ez is hozzátartozik a rossz közérzethez. Vagy inkább azt mondanám, a rosszkedvhez. Márpedig rosszkedvvel az ember feltehetően egy kicsit rosszabb hatásfokkal végzi a munkáját is.
(1) Döbörhegy község másról is nevezetes. Az egyik állomása volt 2001-ben az Országos Imakilencednek. Részlet a katolikus.hu korabeli beszámolójából:
„Isten, hazánkért gondolat jegyében a MAKROVILÁG utazási iroda szervezésében zarándokok közössége jött össze 2001. március 29-én Esztergomban, Szent István templomában, hogy imádkozzanak hazánkért, népünkért. Második állomásként, a Szent Gellért sírjához oly közel eső magyarcsanádi Szent Gellért-templomot jelölték meg. Az ország számos helységéből érkező zarándokok és szűkebb környezetünkből - Apátfalva, Királyhegyes és Makó - különböző járművekkel érkező hívek megtöltötték a templomot. A lelkinap 10 órakor kezdődött, a kitett oltáriszentség előtt Kovács Tibor plébános vezetésével az igazságosságról, mint sarkalatos erényről való elmélkedéssel. Farkas Jánosné polgármester asszony és Bagi Mária jegyző asszony kíséretében érkezett a templomba az a millenniumi zászló, melyet az elmúlt évben Magyarcsanád lakossága Orbán Viktor miniszterelnöktől vett át. […] Az Országos Szent Kilenced következő ünnephelye a Vasvár melletti Döbörhegy község Magyar Szentek templomában volt május 17-én. Június 14-én Gelej községben a Kassai vértanúk tiszteletére szentelt templomban lesz, július 19-én Dunakömlőd, augusztus 1-jén Szegilong, ahová a környékbeli falvak hívő közösségét hívják szeretettel zarándoklatra. Szeptember 20-án Tápiószentmárton, október 18-án Sopron, november 15-én Veszprém és Székesfehérvárott gyűlnek össze a zarándokok Magyar Hazánkért, népünk boldogulásáért imádkozni.
A civil kezdeményezés fővédnöke: Lévai Anikó, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének felesége.”
(2) Például Koltay Gábor Sacra Corona című filmje. Fogadtatásáról lásd: Magyar Narancs: Baltás gyilkos útja trónig; index.hu: Szentséges atya úristen...!; Népszabadság: Királyáldozat; Népszava: Papírmasé szárnyak szárnyán (forrás: port.hu), illetve Filmvilág, 2001. 6. szám: A múlt idő jele.
(Összeállította: m. zs.)