Hogy mik lesznek! - 2010.03.14.
- Részletek
- 2010. március 10. szerda, 06:28
- Kelemen László
Tengeralatti élet
Lehet, hogy hamarosan "gyarmatosítjuk" az óceánokat, és családok költöznek majd tömegesen a tenger alá? Mindenesetre a NASA kutatója, Dennis Chamberland azon fáradozik, hogy kialakítsa a lakájos tengeralatti élet körülményeit.
chamberland.blogspot.com
A világ egyik legismertebb "akvanautája" a floridai Key Largo közelében már el is készítette a tengeralatti otthon prototípusát (videó), és most az a célja, hogy ennek alapján megteremtse a hosszas tartózkodásra alkalmas tengeralatti lakások viszonylag nagy számú gyártásának feltételeit.
Napbanézők kerestetnek!
A brit királyi obszervatórium "Napviharnéző" projektjéhez olyan önkénteseket toboroznak (BBC News), akik a tudósoknak segítenének a napkitörések korai észlelésében. Természetesen nem puszta szemmel kellene a Napot figyelni, hanem a STEREO műholdrendszer (NASA) folyamatosan a napról közvetített térbeli képein kellene időben észrevenni a napviharokat.
Erre azért van szükség, hogy fel lehessen készülni a kellemetlen földi időjárási következményekre, a keletkező technikai problémákra, illetve időben figyelmeztetni tudják az űrhajósokat a napsugárzás növekedésére.
Mitől függ a madarak neme?
Félig hím, félig nőstény csirkék tanulmányozása során kiderült, hogy a madaraknál más mechanizmus szerint alakul ki a felnőtt állatok neme, mint az emlősöknél. A házityúknál viszonylag gyakori – 10 ezer állatból egy példány – jelenség az úgynevezett ginandromorfózis. A szó azt jelenti, hogy az egyed teljes értékű hím- és női ivarszervekkel is rendelkezik. Az edinburgh-i egyetem kutatói három ilyen hímnős csirke vizsgálatával kiderítették (Nature.com), hogy ezeknek az állatoknak minden egyes sejtje veleszületett egyedi nemi identitással rendelkezik.
|
A jelenség ellentétben áll azzal, amit az emlősöknél tapasztalnak, ugyanis utóbbiaknál a nemi identitás a szervezet minden egyes sejtjére egységesen érvényes, és a jellegét hormonok határozzák meg.
A tudósok szerint felfedezésük gyakorlati haszna abban rejlik, hogy így a kakasokra jellemző növekedési tulajdonságokkal rendelkező tyúkokat lehet létrehozni, és ez jelentősen növelné a húshozamot. Másrészt elképzelhető, hogy a jelenség további tanulmányozásával jobban meg lehet majd érteni, miért nagyobb a férfiaknál a szívinfarktus kockázata, és miért kisebb a várható élettartamuk, mint a nőké.
(Elgondolkoztató az a tény, hogy a ginandromorf madarak neme a test hossztengelyének jobb és bal oldalán különül el élesen, ezért a sejtszintű nemi identitás kissé kérdőjelesnek tűnik.)
Abszurd közlemények
A tudományos kutatás nemcsak hasznos, érdekes és szórakoztató lehet, hanem néha egészen elképesztő, sőt nevetséges dolgokat is eredményezhet. Meredith Carpenter és Lillian Fritz-Laylin arra vállalkoztak, hogy a Discover Magazine blogjában (NCBI-ROFL) bemutassák ezeket a furcsaságokat. Az alábbiakban felsoroljuk a 2009-es év bizarr tudományos közleményeiből általuk felállított tízes toplistát:
yhsbiology.wikispaces.com/Insecta
– A konzerv macskatápok szenzoros karakterisztikájának és elfogadhatóságának optimalizálása emberi ízleléssel (Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition)
– Hogyan befolyásolja a kokain a méhek táncos viselkedését? (Journal of Experimental Biology)
– A fájdalom által kiváltott káromkodásról (NeuroReport)
– A galambok képesek megkülönböztetni a "jó" és "rossz" gyermekrajzokat (Animal Cognition)
– Felhívás szexre: a férfiak és nők ideális közösülési stratégiái közötti kompromisszum (The Journal of Sex Research)
– Az időszakos sörfogyasztás ivaréretlen patkányoknál kényszeres ivást idéz elő; felnőtt patkányoknál nem (Alcohol)
– Gyümölcsdenevéreknél a felláció meghosszabbítja a nemi aktust (PLoS One)
– Szükségesnél több információ: kihozza-e a Facebook az emberekből a féltékenység zöldszemű szörnyetegét? (Cyberpsychology and Behavior)
– A teli és az üres sörösüvegnek a törési szilárdságra vonatkozó küszöbértékei az emberi koponya betörhetőségének szempontjából (Journal of Forensic and Legal Medicine)
– A köldökben felgyülemlő szösz természete (Medical Hypotheses)
(Összeállította: Kelemen L.)