100 ezer halott, 72 év, 2000 kilométer




Ahogy nézem, néhányan igen elkeseredetten próbálják tisztára mosni a lehetetlent. Pedig elég lenne, ha elolvasnának néhány bekezdést Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért című könyvéből:


„A legdöbbenetesebb bizonyítékot e hadsereg halálra ítéltségére vonatkozóan egy 1975-ben, Mainzban megjelent szakkönyv szolgáltatja, mely háborús német titkosszolgálati jelentések és okmányok birtokában bizonyítja, hogy Horthy Miklós azért küldte a 2. magyar hadsereget a frontra, mert e hadsereg fejében Hitler személyesen ígérte meg Horthynak: támogatni fogja ifjabb Horthy István kormányzóhelyettessé választásának ügyét.”


„Egy adat szerint 1943. május 24-ig 36 446 fő legénység és 1563 tiszt került haza Magyarországra. Ha ezt a számot negyvenezernek vesszük, és hozzáadjuk az egyértelmű becslés szerinti hatvanezer főnyi hadifoglyot, még mindig csak százezer főről számoltunk el; a többi halott. A százezer fő tehát reális feltételezés. S ha reális, újabb megdöbbenés forrása. Az egész második világháború folyamán az összes frontokon, a normandiai partraszállást és a csendes-óceáni harcokat beleszámítva, 292 100 amerikai katona halt meg; a 2. hadsereg pedig két hét leforgása alatt veszített el százezret vagy annál is többet. Ha tehát volt a magyar történelemnek valaha igazi Mohácsa: úgy a 2. hadsereg pusztulása az.”


És ha ehhez hozzávesszük, hogy mindez Budapesttől kb. 2000 kilométerre (!) zajlott, akkor még különlegesebb lesz az egész történet. Vajon valaha is belegondoltak azok, akik a „honvédő” verziót preferálják, hogy milyen hont lehet védelmezni mondjuk London közelében vagy Afrika északi partjainál?